Van-e szándék?

No akkor. Van ez a Real Madrid nevű képződmény – nevezzük mostantól Jolánnak! Tavaly óta élvetegen néztem a meccseit Jolánnak, Jolikának, és meg is ajándékozott, sokszor-sokszor. És ez jó volt így. Jolán szép, Jolán jó, Jolán… hát, ő a Jolán, a MI Jolánunk. Éteri boldogság, csupa öröm, csupa boldogság. Most meg Jolán (valljuk meg) olyan, mint a hülye viccben az egyszeri feleség az agyonmosott pamut bugyikkal, a no-randi-együttélős-reggeli-szájszaggal (amúgy ez nem is viccből van, a Pop, csajok, satöbbiből jutott eszembe), ami azért annyira nem cool. Ráadás gyanánt, bár a kapcsolat mélysége okán azért hajlamosak vagyunk a jó szándékú megbocsátásra és elnézésre, kicsit olyan, mintha Jolán nem is annyira erőltetné ezt az egészet. És akkor jön a pont, mikor Jolántól megkérdezzük: mi a picsa? Van-e szándék?

“Van-e szándék?” bővebben

A romlás virágai

Sajnos semmi elégtételt nem jelent, hogy megmondtam előre. Az a bizonyos kiszámíthatóság, ami az Ancelotti féle “taktikát” jellemzi sormintaként jelenik meg a csapat játékában. Bárki megnézi az elmúlt 4-5 meccsünket videón, simán és hatékonyan fel tud készülni ellenünk, mert annyi váratlan elem van a futballunkban, mint egy autópálya-tender eredményhirdetésében. Semmi. És utóbb a hatékonysága is hasonló. Nézzük át röviden mi is történt, s foglalkozzunk valamennyit a hogyan továbbal is! “A romlás virágai” bővebben

A nehezebb úton

Ha egy héttel ezelőtt kellett volna lamentálni azon, hogy az elkövetkező két bajnoki fordulóban hány pontot szerez a csapat, biztosan lettünk volna páran, akik nem tervezünk be 6 pontot. A nagy baj az, hogy ha pontvesztésről van szó, minden bizonnyal az Athletic Bilbao elleni meccset gondoltuk a legtöbben keményebbnek, mondván, otthon kifektetjük a Villarrealt, de a San Mamésban nem szégyen egy pontvesztés. Semelyik csapatnak a világon. De mint tudjuk, az elmúlt hétvégi szégyenteljes teljesítményével a Madrid már dobott két pontot, s most a Katedrálisban kellene a bravúr, hogy valamit visszahozzunk. Vajon sikerülhet ez? Nézzük a pro és kontra érveket! “A nehezebb úton” bővebben

Hangover

Megvan az a vicc, mikor zuhan lefelé egy ember a 100. emeletről, és minden emeletnél elmondja: eddig minden rendben, eddig minden rendben, eddig minden rendben? Kicsit így voltam én a tegnap esti meccsel is – az iram jó volt, helyzetek is voltak, és vazze!, foci volt, végre nem az a legázolós apjafasza, ami spanyolhonban megszokott, hanem egy célratörő Villarreallal hozta össze a jó sors a Realt. Jó, azt is el kell árulnom, cseszett mód voltam másnapos még a kezdő sípszókor is, de szépen lassan kihozta belőlem az állatot a 90 perc, elmosva a véralkohol-szintem okozta bódulatot. “Hangover” bővebben

Elsüllyeszteni a Sárga Tengeralattjárót!

Jelentés a Királyi Rombolóról
Ez egy elfogott titkosított (de általunk megfejtett) távirat, ami a Real Madrid romboló jelentése a Sárga Tengeralattjáróval való ütközete előtt. Ancelotti kapitány és legénysége, bár hazai vizeken hajózik, megütközni kényszerül a Sárga Tengeralattjáró Villarealból származó legénységével. A csata, bár a romboló helyzeti előnyét nem veszélyezteti közvetlenül, mégis fontos értékmérő a későbbi ütközetek miatt. Lapozás után bemutatjuk a Királyi Romboló legénységét és az ellenfelet. “Elsüllyeszteni a Sárga Tengeralattjárót!” bővebben

Elchent három pont!

Egy kötelező győzelem a zsebben így ennyivel is közelebb került a királyi gárda, hogy szezon végen Iker emelhesse magasba a La Ligáért járó trófeát. Ahogy Iron kolléga a beharangban már igen jól megénekelte nem lesz, és nem volt egyszerű siker, de annál fontosabb 3 ponttal gazdagodtunk. Mi több a csapat talán 2-esbe váltott fel. A tegnapi 2-0-val immáron 4 pontra nőtt Messiék hátránya. Na, de ugorjunk is bele a meccs felidézésébe!  “Elchent három pont!” bővebben

Elcheszhetetlen?

Tegnap a Barca volt olyan gáláns, hogy otthon kikapott a Málagától, így ismét kaptunk egy…Esélyt? Reményt? Naszóval hogy 4 pontra meglóghatunk, ami egy lélegzetvételnyi előnyt jelent abban az őrült vágtában, aminek a végén a bajnoki címet osztják. Vannak megnyerhető, vannak megnyerendő, és kötelező meccsek. Ezeket leginkább a körülmények alakítják. Hogy a mai meccs melyik kategória, azt lapozás megpróbáljuk beharangozni. “Elcheszhetetlen?” bővebben

Minimalista győzelem

Hazai pályán 2-0-ra nyertünk, egy simának mondható, de izgalmasnak semmiképpen mérkőzésen. A fiúknak nem kellett nagyon teperniük, a BBC is csak úgy volt, Isco megmutatta, mekkora zseni, Benya azt, hogy mostanság megbízható, Marci meg azt, hogy nélküle halott lenne a bal oldalunk, Cé ide vagy oda.  A Depor bár jól játszott, semmi kiemelkedőt nem nyújtottunk, tényleg csupán annyit amennyit a 3 pont követelt, úgyhogy ne vonjunk le messzemenő következtetéseket, hogy túltettük magunkat az elmúlt időkön. Várjunk még ezzel… Hajtás után összefoglalunk! “Minimalista győzelem” bővebben

A SuperDepor diszkontverziója jön látogatóba! Avagy a Birodalom visszavág

Meglehetősen másmilyen januárt képzeltünk kedvenc csapatunk számára, de világos volt, hogy a csúcsformánál is azabb szárnyalást nem lehet sokáig tartani, így most kicsit fogyott az előny, és az üldözők is nagy formában vannak. A mai mérkőzés konkrétan arról szól, hogy tudjuk-e diktálni a tempót a Barcának. Az a Deportivo jön látogatóba, amelyet kint 8-2-re örömjátékkal intézett el a csapat, de hiba abból kiindulni, mivel 1. a Real nincs formában, 2. A Deportivo a szezon legjobb teljesítményét nyújtja, összeállt valami a Riazorban, ráadásul edzőváltás is volt azóta. Hajtás után részletesebben is kifejtem, mit gondolok a mai meccsről! “A SuperDepor diszkontverziója jön látogatóba! Avagy a Birodalom visszavág” bővebben

Akikért a harang szól…

A legújabb városi derbi a Real Madrid szemszögéből – Fábry Sándor után szabadon – annyira összetett módon, több irányból és komplex formában volt rossz, hogy nagyon nehéz megtalálni Ariadné fonalát, amelynek mentén ki lehet kászálódni abból a vaksötét labirintusból, melynek mélyére taszajtottak minket szeretett fiaink… Az elmúlt 2 évben – a Mou végső búcsúját jelentő botrányos kupadöntő óta – már megannyi különböző módon bántak el velünk a matracosok. Azt hihettük balga módon, hogy már nincs új a nap alatt… Keserű szájízzel kell levonni a tanulságot: de igen, van! “Akikért a harang szól…” bővebben