A király üdvözli a bajnokot

A barcelonai rangadókat mindig nagy várakozás előzi meg. Számláljuk a heteket, napokat, majd az órákat. De ez most más. Hetekkel korábban talán kevesen tudtuk a mérkőzés dátumát, napokkal ezelőtt talán fel-fel rémlett, hogy valamikor Barcelonában lépünk pályára, de nem voltunk biztosak, hogy szombaton vagy vasárnap játszunk-e. Kedden és szerdán azt is elfelejtettük, hogy május 26-i mérkőzésen kívül pályára fog lépni idén a szeretett csapatunk. Most, pár órára a kezdéstől figyelmeztetek mindenkit: ma este, 20:45-kor pályára lép a királyi gárda, az előző fordulóban bajnokká avanzsált Barcelona otthonában. “A király üdvözli a bajnokot” bővebben

Hírvivők

Nagy utat jártunk be mi szurkolók, és a csapat is azon az érzelmi hullámvasúton, mely a hazai PSG elleni találkozót megelőző hetektől napjainkig vezetett. Valahonnan nagyon mélyről indultunk, annak a gödörnek az aljáról, melyben megpihent a csapat jó pár hétre, búcsút véve a spanyol kupától és a Liga-győzelem valós esélyétől. Onnan már csak egy lépcső volt lefelé, de ezt a csapat már nem tehette meg sem önmagával, sem a szurkolóival. A „franciák” elleni 3-1 reményt keltő, de nem behozhatatlan előny. A kormánykerék ezúttal a habfehérek kezében van, reméljük, jól választja meg Zidane a sebességet és az irányt – nem beszélve a legénységről… “Hírvivők” bővebben

Minden rosszban van valami jó…*

Mindenek előtt tisztázzuk a tényeket, mi is történt tegnap este. 1 pontot szereztünk egy olyan csapat ellen, akit hazai pályán sem tudtunk megverni. Ezt hívják úgy, hogy papírforma. Tudom, hogy ebben a szezonban a kritikusok hangjait lehet leginkább hallani, olvasni – pedig az igazság az, hogy más szemszögből kell megközelíteni az idei teljesítményünket. Nem sikerült megverni idegenben a Levantét? Tekintsük inkább ezt abból a szemszögből, hogy 11 hazai mérkőzésünkből csupán 6-ot nyertünk, illetve 10 vendég mérkőzésből 5-öt. Megint csak: papírforma. “Minden rosszban van valami jó…*” bővebben

Gondolatfoszlányok

Az a kérdés foglalkoztat leginkább, hogy miért tartunk jelenleg ott, ahol.

Micsoda újdonság, ugye?

Az elmúlt két évben olyan keretünk volt, ami lehetővé tette, hogy ne legyen A és B csapat. Lehetővé tette Zidanenak, hogy úgy rotáljon, hogy ne legyen jelentős minőségi különbség a pályára küldött csapatai között akkor sem, ha több játékost is kicserélt közöttük. Ez pedig nem az ő érdeme. “Gondolatfoszlányok” bővebben

Statisztikai süllyesztő – Csatárok csatája

A csatárokat leginkább a góljaik minősítik. Kissé ugyan egyoldalú megközelítés, viszont számszerűsíteni ezt lehet leginkább. Érdemes viszont megismerkedni egy ideje már elterjedt statisztikai mutatóval, amiből több dolog is levonható, mind a csatár egyéni teljesítményét illetően, mind csapat szinten is. Sokatok már bizonyosan ismeri a xG mutatót, ahogy mi is előszeretettel használjuk itt a blogon. Vizsgáljuk meg, hogy féltávnál, hogyan mutat ez a statisztika szerte az európai top támadóknál. “Statisztikai süllyesztő – Csatárok csatája” bővebben

A végtelen játék csapdája

vzjeles-perezpapadc4a

Egy bizonyos játékelmélet szerint két fajta játék létezik. Van a ’véges’ és a ’végtelen’ játék. Előbbi lényege, hogy meghatározott szereplők előre megszabott szabályok szerint és közösen elismert célért küzdenek egymással. A végtelen játék pedig az, amikor a cél, hogy a játék folyamatos legyen – ne érjen véget. A játék akkor stabil, ha egy véges szereplő véges szereplő ellen játszik, vagy ha végtelen szereplő végtelen ellen. Mivel a végtelen játékban nincsen nyertes, egyszerűen az történik, hogy egyes szereplők erőforrás hiányában, vagy egyéb okok miatt kiesnek a játékból. Nem lesz vesztes, a többiek nem lesznek győztesek. A játék folyik tovább, csak egy bizonyos szereplő nélkül. Ilyen volt például a hidegháború, ahol az amerikaiak nem megnyerték azt, csupán a szovjetek kipottyantak a játékból, ilyen-olyan okokból. A gondok ott kezdődnek, amikor egy véges játék szereplője egy végtelen játék szereplőjével akar játszani. Érthető, ugye: az egyik azért játszik, hogy nyerjen, a másik azért, hogy tovább játszhasson. Ilyen volt például az USA vs. vietnámi háború. Az amerikaiak azért harcoltak, hogy nyerjenek, a vietnámiak pedig azért, hogy túléljenek. De akár mondhatnám a Szovjet és Afgán háborút is(…). Ugye érthető, hogy ezen háború szereplői nem egységes cél érdekében harcoltak egymás ellen. De ezeket a játszmákat az élet több területére is le lehet vetíteni. Politika, gazdaság – mind olyan területek, ahol ezt az elméletet alkalmazni lehet. De mi a helyzet a sporttal? Nos, ez kissé összetettebb, mert egy-egy sportmérkőzés ugyebár egy véges játék, ahol meghatározott szereplők, előre megszabott szabályok szerint egy közösen elismert célért küzdenek. Ugyanez igaz egy bajnokságra vagy egy kupasorozatra is. Viszont, ez nem jelenti azt, hogy a futball egésze egy véges játék lenne. A futball legalább annyira üzlet, mint sport. Az üzlet pedig egyértelműen végtelen játszma, hisz nem minden szereplő meghatározott, nincs egyetemes szabály a klubok vezetésére, irányítására és nincsen egy kimondott cél. Olyan pedig létezhet, hogy egy végtelen játszmában vannak véges játék ciklusok. Gondoljatok csak bele. Ki nyer, a Real Madrid vagy a Barcelona? – Mikor nyer? Mit nyer? – Nincsen egy végső cél, ami után ki lehet hirdetni a nyertest, majd feloszlatni mindenkit. A két klub nem maratont fut egymás ellen, ahol a bajnokságok csupán mérföldkövek. “A végtelen játék csapdája” bővebben

Lesz sok gól. A kérdés: vajon mi is rúgunk, vagy csak kapunk?

Van ilyen. Van valami sorsszerű abban, hogy csak beállítani tudtuk azt a bizonyos rekordot, de megdönteni egy Betis elleni hazai mérkőzésen nem. Van, hogy amit egyszer valahonnan megkapunk, azt máshonnan elveszik. Sok változás nincsen a játékunkban Zidane edzősködése alatt, talán csak annyi, hogy tudatosabban próbálgat rotálni és egyes játékelemeket belevinni a mérkőzésekbe. De ahogy idő kellett, hogy idáig eljusson, ahhoz is idő kell, hogy megtanulja ezeket jól is használni. Viszont tanulni az edzői létet nem könnyű sehogy sem, főleg nem, ha közben eredménykényszer is nehezedik valaki vállára a világ egyik legnagyobb klubjánál. “Lesz sok gól. A kérdés: vajon mi is rúgunk, vagy csak kapunk?” bővebben

Mi lehet Florentino terve?

Mire lehet következtetni az idei átigazolási szezonból? Egyáltalán érdemes bármire is? Sok kérdés van, amire nem igazán lehet válaszolni, de különböző teóriákat lehet olvasni. Neymar 200 milliós átigazolása vajon végérvényesen felforgatott valamit a piacon, vagy ez hamarosan lecseng, és visszaállnak az árak egy „kényelmesebb” árfekvésre? Kellemes meglepetés volt a legtöbb madridistának, hogy Pérez nem csatlakozott a nyári licitháborúba. Viszont a nagy kérdés, hogy biztos jól jártunk-e azzal, hogy Flo inkább az olcsóbb utat választotta – életében talán először…? “Mi lehet Florentino terve?” bővebben

Mézesmadzag

Számunkra is megkezdődik a BL menetelés, amit minden bizonnyal sokak vártak már. Zsinórban másodjára indulhatunk neki az új szezonnak címvédőként, amit még egyetlen egy csapat sem mondhatott el magáról a Bajnokok Ligája kiírásában. Nyilván most is az a cél, hogy megnyerje a csapat, ahogy minden évben ez van kommunikálva a szurkolók felé. Viszont tudjuk, hogy minden jónak egyszer vége szakad, így ne legyünk telhetetlenek… Már a címvédés is ajándék volt, idén pedig élvezzük ki azt, hogy duplán címvédőként fognak minket fogadni ellenfeleink. “Mézesmadzag” bővebben