Gondolatfoszlányok

Az a kérdés foglalkoztat leginkább, hogy miért tartunk jelenleg ott, ahol.

Micsoda újdonság, ugye?

Az elmúlt két évben olyan keretünk volt, ami lehetővé tette, hogy ne legyen A és B csapat. Lehetővé tette Zidanenak, hogy úgy rotáljon, hogy ne legyen jelentős minőségi különbség a pályára küldött csapatai között akkor sem, ha több játékost is kicserélt közöttük. Ez pedig nem az ő érdeme.

Pérez sosem gondolkozott rendszerben, amikor játékosokat igazolt. Egyénekben gondolkozott. Nem látja az összefüggést játékosok, edző és játékrendszer között. Ez a kisebbik baj. Érezhetően Zidanenak elég szabad kezet adott a csapat kialakításával kapcsolatban. Nem látunk be a színfalak mögé, de a francia mindig is azt hangoztatja, hogy mennyire bízik ebben a csapatban. Ezért sem igazoltunk senkit a téli átigazolási szezonban – egyedüliként a spanyol ligában egyébként. Pedig ránk fért volna.

Viszont minden azon múlik, hogy mekkora súlyt kap. Zidane sok olyan tulajdonsággal, kvalitással rendelkezik, amelyek jobb színben tűntetik fel őt. A játékosok tisztelik, felnéznek rá. Ez önmagában egy olyan fegyvertény, amivel kevés pályakezdő futball menedzser rendelkezik. A probléma az, hogy véleményem szerint ez őt is kényelmessé tette.

A keretünkre nem lehet panasz. Még úgy sem, hogy tavalyhoz képest egyértelműen gyengültünk és a legutóbbi két átigazolási szezonunk nagyjából egyenlő volt a nullával. Pedig voltak reményt sugárzó foszlányok. De kezdem azt hinni, hogy azokat csupán mi kreáltuk, mert hinni szerettük volna, hogy minden szép és jó 2 BL győzelem után.

Pedig nem.

Már a többieknek felvetettem az ötletet a közös csoportunkban, hogy az egyik legnagyobb probléma – Zidane hozzánemértése mellett a keret kedvezőtlen kialakítása. Azaz. Nincsen ennek a csapatnak egy jól bevált rendszere, amihez nyúlni lehetne.

Igen, már megint ezzel jövök.

Az elmúlt hónapokban, főleg Bale sérülése miatt a legtöbbet használt formációnk a gyémánt volt. Gyakorlatilag a gálakezdőnk ez a waleszi hiányában. Nem kell azt gondolni, hogy ebbe túl sok órányi gondolkodási időt fektetett be Zidane. A probléma pedig az, hogy senki nem érzi, hogy miért is jó ez a felállás.

Zidane sem.

Ahhoz, hogy ez jól működjön hosszú távon, szükséges az, hogy az edző a szerepköröket tisztán kialakítsa – nem abból a szempontból, hogy az egyénnek, hogy legyen a legjobb, hanem hogy a csapatnak hogyan lenne a legjobb. Persze, optimális esetben ez egybe esik.

Sokunk akarják látni a „karácsonyfát” a pályán, vagy esetleg egy jól működő gyémántot. Nem véletlen. A jelenlegi keretünk talán erre lenne a legalkalmasabb. Viszont Zidane nem.

Kicsit úgy érzem, hogy ezek a hadrendek több törődést igényelnének az edzőnktől, mint amit kapnak. Hiába hangsúlyozza azt, hogy bízik a játékosaiban, nem lehet ennyivel elintézni az egészet. Ezt pedig nyilván ő is tudja.

4-3-3. Nem szeretem.

De látom az előnyeit.

Zidane-nak pedig ehhez kellene visszanyúlnia. Persze, optimális esetben a fiatalokat kellene beépíteni a csapatba, de ezt a koncepciót egy pillanatig sem hittem el, hogy működni fog. Egy Real Madridban a fiatalok sosem fognak főszerepet kapni. Pont.

Tehát 433 és Bale. Nem a kedvencem. Tartom, hogy neki nem egy spanyol csapatban lenne a helye, mert máshol sokkal többet hozhatna ki magából. Viszont ez az a felállás, amit ért Zidane.

Vegyük például a széleket, amik kevés hangsúlyt kapnak tőlünk, amikor a csapat hiányosságairól beszélünk. Pedig itt vezetjük a támadásaink nagy részét. Sőt, azt mondom, hogy nézve a többi csapatrészre jutó játékosaink minőségét, irreálisan nagy szerepet kap a két szél.

Viszont gondoljunk abba bele, hogy kik is játszanak itt. Marcelo és Carvajal.

Kettő, azaz 2 darab játékosunk. Persze, amíg nekik is jól ment a játék, senkinek nem merült fel, hogy ez probléma lehet. Ja, most könnyen károgok, amikor látom, hogy a csapat idei teljesítménye szart sem ér.

De azért gondoljunk bele, hogy tényleg rendben van az, hogy a csapatunk számára az egyik legfontosabb csapatrészbe 2 darab használható játékosunk van.

Miért van az, hogy Bale visszatérésével sok minden megváltozott? Miért beszél mindenki arról, hogy milyen jó volt látni, ahogy a waleszi néha Carvajal mögött zárt vissza?

Holott taktikai változást nem hozott magával az, hogy visszaállt Zidane a 433-hoz. Vagyis hát a formáció adta változásokon kívül nem történt semmi. Egyszerűen annyi történt, hogy olyan elrendezésben kerültek a pályára a játékosok, amikben tudták ők is, hogy pontosan mit kell csinálni.

Nem akarom, hogy úgy tűnjön, hogy ez az egész poszt Zidane alkalmatlanságára van kihegyezve. Mert nem. Pedig ez a véleményem. De most nem ez a fontos.

A fontos az, hogy a keretet úgy kellene használni, hogy a csapat profitáljon belőle a legtöbbet. És ehhez az kell, hogy az edző megadjon mindent a pályán lévő 11 játékosnak, hogy ez teljesülhessen. Kellenek a mankók. Szükség van ezekre.

Zidane pedig nem tudja megadni ezeket. Ezt kár vitatni.

De valami miatt jobban működik az a rendszer, amikor szélsőkkel is operál. Gondoljunk csak vissza a Sevilla elleni 5-0-ás gála mérkőzésünkre. Ugye? Voltak szélsőink. Még az sem volt probléma, hogy gyakorlatilag oda nem megfelelő játékost használt (Asensio). Csupán az dobott óriásit a csapaton, hogy voltak szélsőink.

Ha nincsen valami szépen megkomponálva, mint egy gyémánt a pályán, akkor akármennyire is az az a formáció, ami a keret nagyjára a legalkalmasabb, nem fog jól működni. Kellenek az edzői instrukciók. Kell valami, amire mindenki vakon támaszkodhat. Kell valami, amiben hisznek a játékosok, hogy ha nekik egyenként még sem menne a játék, akkor lesz egy darab közös pont mindenki számára, ami a kiutat jelentheti. Ez pedig a rendszer.

Ez pedig olyan fogalom, amit tágan lehet értelmezni. Nem csak a Pep-féle utolsó mozdultig megtervezett építkezés a rendszer. Tavaly volt rendszerünk, pedig szakmailag csöppet sem volt Zidane alkalmasabb. Volt valami, amiben hittek a játékosok. Hitték azt, hogy a csapat több, mint az egyének összessége. És ez volt a sikerünk kulcsa.

Hányszor mondtuk, hogy igazi CSAPATunk van?

Most pedig…? Alul teljesítő játékosok, mellőzött fiatalok és látszólag random feldobott kezdők.

Demoralizáló. Nekünk, nekik. Mindenkinek.

Egy ördögi körbe sikerült belekerülnie a csapatnak és Zidane-nak, amiből nehéz kikerülni.

Nem a legoptimálisabb forgatókönyv, de a körülményeket tekintve, és ismerve Zidane-t, vissza kell térni a 4-3-3-hoz. Egy azért, mert kell valami, ami felpiszkálja ezt a csapatot. Szükségünk van egy impact-re. Lehet, hogy Isco padoztatása és Asensio mellékvágányra kerülése fogja megtenni a szükséges hatást.

Pedig nem alkalmas a keretünk erre. Nem állítom ennek az ellenkezőjét. Azt állítom, hogy változtatni kell. Márpedig most. Mert bár minden sorozat érdemi része számunkra véget ért (ja, tudom, PSG…), ha nem változtatunk sürgősen valamit, sőt bármit, akkor ez csak rosszabb lesz.

A szélen vezetett támadásainkra szükség van, de arra is szükség van, hogy megadjunk minden lehetséges támaszt ahhoz, hogy ebből kihozhassuk a maximumot. Meg lehetne ezt csinálni gyémánttal, rombusszal vagy 4321-gyel is. Ahhoz viszont komolyabb szakmai felkészültség kell, amit Zidane nem tud megadni a csapatnak.

Abba nem akarok belemenni, hogy pontosan miért adhat többet számunkra egy 4-3-3, mint az eddig megszokott rombusz. Egyrészről azért, mert nem tudom. Ez az egész egy ötletfoszlány, ami megjelent a fejemben, – aztán ki tudja, lehet hosszú távon egy jobban megfogható véleménnyé fog növekedni – másrészről pedig a szakmai felkészültség hiánya. Zidane-tól több kell. Akkor is, ha nyáron távozni fog. Ez eddig kurva kevés.

Bármi nemű változás, ami megalapozott, hozhat pozitív eredményeket. Az pedig önbizalmat adhat a játékosoknak és talán… talán elmozdulhat ez a szezon egy nem túl szarazegész irányba.

Ehhez pedig ma a Leventét kell megverni. Majdnem mondtam, hogy ez nem lesz nehéz, de hát ősszel sem ment. Különösebben nem szaporítanám a szót egy alsó házi csapat miatt. No offence, tényleg… de ez a mérkőzés rajtunk fog múlni. Azon, hogy hogyan állunk hozzá, berúgjuk-e a helyzeteinket és, hogy mindenki úgy lép-e ma pályára, hogy kitömjük őket.

Nem vagyok az indokolatlan hurráoptimizmus híve, de most gálát érzek. Az összefoglalóban pedig majd leírom, hogy miért nem lett.

Biztos, ami biztos leírom: Játszassuk már Kovát pls. Ő az, aki rövid időn belül bejátszhatná magát a kezdő 11-be, ha rendszeres játéklehetőséget kapna. Ráadásul a helye is adott, hisz horvát társa sem fog évekig kezdő lenni.

Tehát Levante. Ma este, emberi időpontban, 20:45-kor kezdünk, Tippedle 19:30-ig elérhető. A késői beharangért engem lehet anyázni, de csak halkan. A pontozást még mindig én kezelem.

Oszd meg a posztot, ha tetszett!