Mindenek előtt tisztázzuk a tényeket, mi is történt tegnap este. 1 pontot szereztünk egy olyan csapat ellen, akit hazai pályán sem tudtunk megverni. Ezt hívják úgy, hogy papírforma. Tudom, hogy ebben a szezonban a kritikusok hangjait lehet leginkább hallani, olvasni – pedig az igazság az, hogy más szemszögből kell megközelíteni az idei teljesítményünket. Nem sikerült megverni idegenben a Levantét? Tekintsük inkább ezt abból a szemszögből, hogy 11 hazai mérkőzésünkből csupán 6-ot nyertünk, illetve 10 vendég mérkőzésből 5-öt. Megint csak: papírforma.

Ez olyan, mint amikor kritizálják az Arsenalt, hogy nem nyer kupákat. Viszont, ha nem tekintünk nagy csapatként az ágyúsokra, akkor már más a helyzet…

Kicsit tekerjünk vissza a mérkőzés előtti interjúra, hogy jobban megértsük, mi is zajlik most a csapatnál.

Zidane: „Nagyon hasznosan töltöttük el az elmúlt hetet. Megnyertük a legutóbbi két bajnokinkat, nem szeretnénk megszakítani ezt a jó szériát.”

Egyébként ez idén tényleg egy jó szériának számít, hiszen idén nem tudtunk 3-nál többször nyerni zsinórban a bajnokságban. Majdnem sikerült ezt elérni – miért ne nevezhetnénk ezt egy jó szériának?

Zidane: „Néhányan talán azt gondolják, hogy azért mondtam nemet az új igazolásokra, mert el szeretném kerülni a csapaton belüli problémákat, de valójában csupán arról van szó, hogy vakon bízom a játékosaimban.”

Igen, erről beszélünk! Vakon kell bíznia mindenkiben, hiszen csak így hozhatja ki a játékosaiból a maximumot.

Zidane: „Csak az foglalkoztat, hogy megnyerjük a hátralévő meccseinket a bajnokságban és a Bajnokok Ligájában. Hiszem, hogy mindkét sorozatban meglehet a végső győzelem.”

Nézzétek, közelebb vagyunk 4 ponttal az első helyezetthez, mint a kiesőjelölttől. Még bármi megtörténhet.

Zidane: „Mivel ő [Ronaldo – a szerk.] a Real Madrid egyik vezéregyénisége, mindig többet és többet várunk tőle, de én elégedett vagyok a teljesítményével.” 

Vezeti a góllövőlistánkat. Szerintem mindannyian elégedettek lehetünk vele.

A mérkőzés pedig egyáltalán nem volt olyan rossz, mint amennyire tegnap hittük. Igen, csupán 1 pontot szereztünk egy olyan csapat otthonában, akik eddig kétszer diadalmaskodtak hazai pályán, viszont mind a Sociedad, mind a Villarreal komoly erőket képvisel. Bizonyára mi is könnyedén a helyzetükbe csöppenhettünk volna.

Pont ezért Zidane a beharangban megénekelt 4-3-3-ban küldte fel a csapatot, de annyit azért változtatott az alapsémán, hogy a kapu elől kivette Benzemát és kitolta a szélre, csak hogy ne legyen olyan könnyű gólt lőni.

Benzema mentségére szóljon, hogy a feladatát jól végezte el, sőt csapata egyik legjobban teljesítő játékosa volt tegnap este. Azt még nem döntöttem el, hogy ez őt vagy a csapatot minősíti.

Viszont azt egy nagyon átgondolt és logikailag abszolút megalapozott döntésnek vélem Zidane-tól, hogy kipakolja az egyetlen csatárunkat a bal szélre, hogy hátha akkor Ronaldo előtt több lehetőség adódik annak érdekében, hogy megelőzhesse Paulinhót a góllövőlistán.

Láthattunk egyébként sok újdonságot is a mérkőzésen. Marcelo és Kroos fémjelezte bal oldalunk, Benzemával kiegészülve, pofás támadásokat vezetett és a sok kis passzos támadásépítésnek az eredménye az volt, hogy többször megbontottuk a Levante jobb oldali védelmét, és többször mögéjük kerültünk. Nos, már csak egy csatár hiányzott középről, na de azért telhetetlenek ne legyünk. Eddig csupán Marcelo tűpontos beadásait nézegethettük, ahhoz képest ez mindenképpen haladás.

Nehéz igazából megfogni, hogy mi is a problémánk idén a kapuk előtt. De ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni, akkor azt mondanám, hogy a saját kapunk előtt nagyobb helyzeteket alakítunk ki az ellenfél számára, mint gólhelyzetet a saját csatárainknak az ellenfél kapui előtt.

Nem minden a mennyiség, a minőség is számít. Lehet lövöldözni a kapura számtalanszor egy mérkőzés alatt, de ha ezek nem megfelelően kidolgozott helyzetekből születnek, akkor csupán a kapura lövési statisztikánkat fogjuk növelni, nem pedig a góljaink számát.

Felhívnám a figyelmet arra, hogy közel kétszer annyit próbálkoztunk összesen, mint a Levante. Kétszer több kaput is eltaláló lövésünk volt, viszont az xG (=Expected Goals) mutatónk alulról súrolja a hazaiakét.

Erre csak azért hívnám fel a figyelmet, hogy lássuk pozitívan a helyzetet. Több gólt lőttünk, mint amit a helyzeteink predesztináltak. Igaz, a BBC-ből Bale nem is próbálkozott kapura lövéssel, és a balra kitolt csatárunk is csak 2-szer lőtt kapura, de legalább Ronaldo volt az, aki becsülettel próbálkozott. Egymaga 7 lövést intézett a kapu irányába, igaz, e mellé 0.50-es xG mutatót produkált, szóval mondhatni vakon lövöldözött az ellenfél kapu irányába. Pont úgy, ahogy Zidane bízik a játékosaiban.

Mindezek mellett arra akarok kilyukadni, hogy amikor a 3 támadónk 9 helyzetből összesen 1.0-ás xG mutatót sem képes produkálni, de a csapat felülmúlta rúgott gólok számában a xG mutatót, akkor lehet, hogy inkább örülni kéne a 2 lőtt gólnak és az egy pontnak.

Nyilván azért bosszantó, hogy az utolsó percekben kapott góllal veszítettünk 2 pontot, miközben a mérkőzés nagy részét uraltuk. Jelentsen ez bármit is. Játszottunk már idén rosszabbul és kilátástalanabbul. De azt tisztázzuk, hogy nem a szerencse hiányának köszönhetjük, hogy ott tartunk jelenleg, ahol.

Persze, a statisztika olyan, hogy azt ügyesen használva mindig alá tudod majd támasztani vele a mondandódat, legyen az bármi is. A mi csapatunkat is többféle megközelítésből lehet tekinteni. Lehet a közelmúlt eredményei alapján, a klub történelme alapján, a jelenlegi csapat látens potenciálja alapján, de lehet az idei szezonban végzett munka alapján is. És míg előbbiek szemszögéből vizsgálva az idei szezonunk csupán egy hullámvölgy, amiből előbb-utóbb úgy is ki fogunk jönni, addig utóbbi szemlélet alapján pontosan ott tartunk, olyan eredményekkel, amilyen munkát belerak a csapat az idei szezonba.

Még mielőtt nekem estek, nem azt mondom, hogy mindenki szarik bele az egészbe. Ugyanis lehet rengeteget dolgozni, de ha rosszul dolgozol, a célokat nem fogod elérni. Helyesen kell dolgozni, nem feltétlen többet. Nem több motivációra van szükség, nem több játékosra és nem több helyzetre. Jól irányzott motivációra, a jelenlegi játékosaink optimális használatára és minőségibb helyzetekre van szükségünk. Ahogy jól megszervezett védekezés is elengedhetetlen lenne. Mindig csak érintőlegesen vitatjuk meg ezt a témát, mert a gólínség mellett eltörpülő problémának látszik, de a védelmünk legalább annyira hibás a kialakult helyzet miatt, mint mindenki más. A védelem pedig nem 4 játékosból áll, hanem 11 játékosból. Az a 11 játékos felel a védekezésért, akik éppen a pályán vannak. Ugyanez igaz a támadásokra is. Benne persze az individuumok eltérő nagyságú szerepet vállalnak, de nem szabad minden egyes kontra gólnál, vagy az üres bal oldalon végigvezetett támadás után a belső védőpárost előhozni kizárólagos hibásként.

Fáj a kialakult helyzet, mert nyár végén abszolút nem erre számítottunk. De mindezek után, én már nem tudom ezt a jelenlegi csapatot komolyan venni. Nem tudom komolyan venni Zidane-t, amikor azt nyilatkozza, hogy továbbra is az a célja, hogy nyerjen további két kupát a szezonban, mert még reálisnak gondolja. Mert ez hazugság, és már rég túl vagyunk azon a ponton, ahol „kötelező ezt a PR dumát lenyomni az ostoba szurkolók torkán, akik még mindig elhiszik ezt a bullshitet.” Bizony felháborít, hogy ennyire hülyének néznek minket, amikor ezt nyilatkozza. Ha nem meri kimondani, hogy a szezon lényegi részének már számunkra vége (jó, tudom, PSG…), akkor kerülje a választ, mondja azt, hogy mindent meg fognak tenni azért, hogy a következő mérkőzésen elhozzák a 3 pontot. Lehet köntörfalazni, de egyenesen hazudni pofátlanság, és csupán azt érik el, hogy szurkolókban kialakul egy leszarom stílus. Ugyanis komolyan vehetetlen egy olyan edző, aki bajnoki kupáról és BL címvédésről beszél, miközben minden második mérkőzésen pontot veszítenek. A szurkolók érzik, ha a célok nincsenek megfelelően belőve és érzik azt, hogy azokat a célokat ez a csapat, idén nem fogja elérni. Innentől kezdve pedig már a folyamat elején elkönyveljük a sikertelenséget, mert mi nem fogunk vakon bízni valamiben, ami elérhetetlen.

Ha valaki várt volna egy percről-perce összefoglalót a tegnapi mérkőzésből, és emiatt csalódott most, attól elnézést kérek. Viszont nekem kifejezetten elegem van abból, hogy hónapok óta ugyanazt azt kapjuk a képünkbe: a szar játékot, a kilátástalan lövöldözést a csatárainktól, majd pontvesztés után végigolvasni, ahogy Zidane megnyugtat mindenkit arról, hogy minden rendben van, nincsen semmi sem veszve. Rohadt demoralizáló nekünk bloggereknek is, mert nehéz új gondolatokat találni, amikor hónapok óta nincs változás a csapat játékát illetően. Nem élvezzük azt, hogy ugyanazt a narratívát tudjuk hétről-hétre leírni és az új szemszögeket nagyítóval keressük, hátha legalább mi tudunk valami újat mondani.

*…ebben a szezonban például az, hogy egyszer ez is véget ér.

Oszd meg a posztot, ha tetszett!