Gyilkos számok
Mint azt bizonyára a legtöbben tudjátok, szokásunk a szerkesztőség tagjaival a kommentszekción kívül, Facebook-chaten is beszélgetéseket folytatni. Ennek több oka is van: egyrészt például valahol meg kell tárgyalnunk, hogy milyen posztok lesznek; másrészt néha könnyebb a hülye kérdéseket, elméleteket először szűkebb, ismerős körben tálalni. Minden szerénység nélkül állíthatom, ez utóbbiban szerintem egyértelműen kisajátítom a képzeletbeli dobogó felső fokát.
Néha azonban felmerülnek itt olyan kérdések vagy ötletfoszlányok is, amelyek végül egy poszt alapjául is szolgálhatnak később. Ez a poszt is egy ilyen kérdésből fogant meg.
Történt ugyanis, hogy Jose megkérdezte vala a többi nem-újoncot (azaz Raulitáson és rajtam kívül a másik három úriembert), hogy „Nem érzitek úgy, mintha az, amit tavaly a szezon ugyanezen szakaszában leírtunk, az most is érvényes lenne, csak nincs meg a MÁK?”. Vagy valami hasonló. Jose, ha esetleg van erről a párbeszédről printscreen-ed, örömmel várjuk! A kérdés nekem nem szólt; mivel azonban már akkor is olvasója voltam a blognak, ezért rögtön tudtam, hogy a kérdés felvetése minimum jogos.
Körülbelül ekkor érkezünk el időben ahhoz a pillanathoz, amikor felmerült bennünk, hogy bizony a kéthetes Real-mentes időszakban is kéne titeket valami intellektuális ínyencséggel kényeztetni. Nekem pedig rögtön eszembe jutott ez a társalgás, és mivel amúgy is kíváncsi voltam, mi látszik a számokban, ezért úgy döntöttem, összehasonlítom nektek a két ominózus szezonkezdetet.
1, A tabella
A bajnoki tabellára pillantva rögtön érzékelhetjük, hogy a tavalyi idény hasonló időszakához képest visszaesés tapasztalható. Míg tavaly az első 11 meccsen 6 pontot szórt el a csapat, addig idén ez a szám már most 10. Hogy értsük, ez mit jelent: ahhoz, hogy a szezon végén ugyanannyi ponttal álljunk, mint tavaly, a hátralévő 27 meccsen szabadna összesen 11 pontot vesztenünk. Nem mondom, hogy lehetetlen, de azért meglehetősen valószínűtlennek tartom.
Amikor az adatokat kigyűjtöttem, nekem mégis inkább egy másik cella fogta meg a figyelmemet. És nem kétlem, hogy másnak is rögtön szemet szúrt a LG alatti számok közti különbség. Örök érvényű közhely, hogy „a focit gólra játsszák”, idén pedig mintha be lenne oltva gól ellen a gárda, és ez bizony a statisztikából is könyörtelenül visszaköszön.
Egyébként a tavalyi eredményünk idén csak a második helyre lenne elég: a Barca még így is megelőzne minket négy ponttal, a Valencia pedig csak rosszabb gólkülönbségével szorulna mögénk. Szép dolog és óriási élmény volt a spanyol bajnoki cím a tavalyi szezon végén, de ennek fényében talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ez vajon mennyiben a mi érdemünk, és mennyiben az ellenfeleink teljesítményének köszönhető.
A Bajnokok Ligájában nehezebb az összehasonlítás, hiszen az ellenfelek kétharmada más tavalyhoz képest. Véleményem szerint idén nehezebb csoportban van a királyi gárda, hiszen a Sporting helyett az egyértelműen erősebb Tottenham, míg a Legia Varsó helyett a (Realhoz képest legalábbis biztosan) hasonló erősséget képviselő APOEL csapata küzd ellenük. Szignifikáns különbség itt is a lőtt gólok számában tapasztalható leginkább.
Hogy valami pozitívumot is mondjak azért: míg tavaly két meccsen két pontot szereztünk a Borussia ellen, addig idén már egy meccsen túlszárnyaltuk ezt. Ha a következő két meccsen minimum két pontot szerez a csapat, akkor biztos továbbjutó.
2, Játékpercek a bajnokságban
A játékpercek egy olyan kategória, ahol nem igazán lehet objektíven jó/rossz értékelést adni. Éppen ezért a jelentős változásokat fogom vizsgálni.
Kezdjük a keretben történt változásokkal. Ha számításaim nem csalnak, akkor Morata, Pepe, Danilo, James, Mariano és Coentrao távozásával összesen 1668 percnyi játéktól vált meg a csapat (ezt az időszakot tekintve). A helyükre újonnan érkező emberek a sokat sérült Kovaciccsal együtt az idei oszlop alsó hét helyét foglalják el, 1110 percnyi játékkal (ebben nincs benne Kova 63 perce). Tehát a különbözetet, azaz 558 perc pluszt a maradék játékosok kapnak meg. Ez fejenként a maradék 17 emberre nézve +3 perc meccsenként, azaz szinte elhanyagolható különbség.
Nézzük most a jelentős különbségeket a 17 olyan játékosnál, akik mindkét szezonban a keret tagjai voltak.
Rendkívül pozitív előrelépést tettek játékidőben tavalyhoz képest: Ramos, Casemiro, Modric, Asensio, Nacho, Isco
Nagyjából ugyanazt a szintet hozzák játékidő szempontjából, mint tavaly: Vazquez, Casilla, Navas, Benzema, Marcelo, Ronaldo
Rendkívül negatív visszalépést tettek játékidőben tavalyhoz képest: Kovacic, Bale, Varane, Carvajal, Kroos
Ebben persze közrejátszanak sérülések, eltiltások, de szerintem jól mutatja, hogy kikre épül, vagy még inkább kikre támaszkodik a csapat ebben az időszakban. Ez nagyjából az első 6-7 ember a listán.
Ha megengedtek némi személyes megjegyzést, sír a szívem, hogy a négy kedvencemből három is az utolsó kategóriát erősíti. Persze biztos vagyok benne, hogy ez megváltozik majd. És nem vagyok annyira naiv, hogy úgy gondoljam, kizárólag emiatt esett vissza ennyire a csapat teljesítménye. De az biztos, hogy ez is lényeges befolyásoló tényező.
3, Gólszerzők
Ha már a tabellán is a tavalyhoz képest sokkal kevesebb lőtt gól volt leginkább feltűnő, úgy gondoltam, hogy ebbe az irányba terelem a figyelmem.
Nagyon tanulságos kis táblázat, talán ezt ajánlanám mindenkinek leginkább figyelmébe. Először is: tavaly lényegesen több gólszerzőnk volt az év utolsó válogatott szünetéig bezárólag, mint idén. És lehetne mondani, hogy csak három ember. Na de nem mindegy, hogy milyen három ember. Ahhoz, hogy úgy álljunk, mint tavaly, szükségünk lenne két ötgólos játékosra, és a jelenlegieken kívül még egy egygólosra. Szóval ez a három ember bizony jelentős különbség. Plusz egy kicsit azt is megvilágítja, hogy míg tavaly mindig érkezett valaki, mindig bevillant valaki a megmentő szerepébe, addig idén lényegesen kevésbé sokszínű a gárda ilyen szempontból.
Másodszor pedig érdemes megfigyelni, hogy hány gólt szereztek azok, akiktől igazán várnánk. Míg tavaly a támadóharmad játékosai a 11 forduló alatt összesen 20 gólt szereztek (a lista első öt helyezettje), addig idén mindössze 10 találat áll a nevük mellett (Asensio, Bale, Benzema, Lucas, Mayoral, CR). Azaz támadóink feleannyi gólt szereztek, mint tavaly. Ja, és akkor még jótékonyan ideszámoltam Asensiót, nélküle ez az arány 18:6 lenne…
Mi következik ebből tehát? Véleményem szerint az, hogy a média nem ok nélkül károgja a támadóinkat, hanem igenis jogos kritika feléjük, hogy nem elég veszélyesek. És akkor még finoman fogalmaztam.
Az ő vállukról kéne átvennie a terhet azoknak, akik tavaly a „kiegészítő” gólokat szerezték, és eddig nagyon úgy tűnik, hogy csak a spanyol duónak (gyk.: Isco-Asensio) sikerül. És ez sajnos kevés. Nagyon kevés.
4, Gólok percek szerint (15 perces osztásban)
Nézzük először a lőtt gólok táblázatát! Míg tavaly a félidők végére helyeztük a hangsúlyt (az első félidő utolsó negyed órájában például átlagosan minden meccsen egyszer betaláltunk, ami félelmetes adat), addig idén a félidők derekára esik a csúcspont. Ezt én inkább mentális okokra vezetném vissza: mint már sokszor említettük, tavaly mindig jött valaki a fontos pillanatokban, és befejelte az egyenlítő-, vagy épp a győztes gólt. Idén ez hiányzik a csapat játékából.
A kapott gólokra pillantva azt láthatjuk, hogy idén látványosan bent maradnak a fiúk az öltözőben. A második félidő elején kapott 3 gól, ha nem is katasztrófa, de mindenképp jelzésértékű.
A két tabellát együtt vizsgálva is ez az az időszak, amikor idén rettenetesen gyengék vagyunk. Míg tavaly minden szakaszban pozitív egyenleggel zártunk (azaz többet lőttünk, mint kaptunk), addig idén a 46. és a 60. perc között bizony 1-3 a mérleg. Ezen mindenképp javítani kell! Valamint ne felejtsük el azt sem, hogy ez az az időszak, amikor a leginkább hiányolni szoktuk mesterünktől a mérkőzésekbe való belenyúlást. Talán köze van ehhez?
Konklúzió
Bár még millió féle adatot lehetne böngészni, és érdekességeket kihámozni belőle, szerintem ezek azok, amik jól mutatják, miért érezzük döcögősnek a szezont.
Ezen számok alapján az alábbi megállapításra jutottam:
- Az első és legfontosabb: nem lövünk elég gólt (Captain Obvious)
- Ennek talán legfőbb oka a keretben lévő feszültség teljes hiánya
- Zidane Carlóhoz hasonlóan nem mer belenyúlni egy meccsbe a 60. percig, és ennek a második félidő eleji teljesítmény látja kárát
- Bár kevesebb gólt kapunk, mint tavaly, a sokkal kevesebb lőtt gólt ez nem ellensúlyozza
Hogy egy kicsit elkalandozzak a számok világából, milyen megoldást látok a problémákra?
Kerül, amibe kerül, télen venni kell egy csatárt. És tenni rá magasból, hogy esetleg nem játszhat a BL-ben, de olyan képességű befejező kell, aki képes Benzemát kiszorítani a kezdőből. Személy szerint Lewandowskinak örülnék a legjobban, róla röpködnek is hírek, hogy szeretne is jönni. Ha őt nem sikerülne, akkor Dybala lehetne még drága, de Lewánál hosszabb távon használható megoldás. Esetleg a szerkesztőség nagy részének nem is annyira titkos favoritja, Martial, bár ő kevésbé a befejező szerepkörében villog igazán.
Nektek mi a véleményetek? Akár ez utóbbi bekezdésről, akár a számokról. Bátorkodjatok kommentben megosztani velünk!