LaLiga #32: a legérdektelenebb EC valaha?
Ahogy olvasom a híreket és a kommenteket a vasárnap esti El Clasico előtt, azt tapasztalom, amit magam is hasonlóan érzek, hogy a hétközi City elleni elképesztő csörte után enyhén fogalmazva is erősen háttérbe szorul ez a valaha szebb napokat látott spanyol klasszikus. Visszaminősül egy La Liga meccsé, mely ugyan nem tét nélküli, de az eredménytől függetlenedni látszik a bajnoki arany sorsa és minden más is.
Minden bizonnyal szerepet játszik a jelenségben az is, hogy most már a Real Madrid nem csak a mi köreinkben, de a fogadóirodáknál is az első számú esélyese lett az idei Bajnokok Ligája kiírásnak, és emellett eltörpül a La Liga sorsa. Azzal együtt is, hogy a La Liga győzelemre is toronymagas esélyes a Madrid. A másik fontos, számszerűsítést érdemlő tényező a 8 pontos előny, mely akár arra is lehetőséget biztosít Ancelotti fiainak, hogy kipihenjék a BL fáradalmait, és akár egy vereséget is kigazdálkodjanak. Mert egyébként lefogadom, hogy a Barca sem nyeri meg az utánunk következő összes bajnokiját.
A BL meccshez még egy – megjelenésében – nem túl minőségi statisztikát hozzáteszek. A passzok a támadó harmadban 460 vs 56 azért brutálisan fájdalmas. De a többi se szép. Maradjunk a földön, örüljünk a továbbjutásnak, hogy hősiesen védekeztünk, hogy szép támadásból gólt lőttünk, de kezeljük azért a helyén a dolgokat.
Így aztán pontok és eredmény szempontjából eléggé érdektelen lesz ez az EC, és vesztenivalója csak a Barcelonának van. Ugyanis, ha ma este nyer a Madrid, akkor a maradék 6 fordulóra 11 pontosra hízik az előny, amit már a Castilla is ki tudna gazdálkodni, és a valódi kérdés az marad, hogy hány fordulóval a vége előtt lesz matematikailag is bajnok a habfehér alakulat.
Marad persze egy fontos vonatkozás, a presztízs. Biztos vagyok benne, hogy bármilyen kezdővel futunk ki a gyepre, a csapat győzni akar majd. A lelátó megtelik nemzetközi sztárokkal, ez az a Real Madrid meccs, amire minden celeb jegyet szeretne. Sosem fog elveszni a politikai felhangja sem, nem hiszem, hogy ennek a mindig is létező vonatkozásnak a szintje valaha is a észrevehetőség szintje alá csökkenjen. Megvannak az előzményei.
Az első összecsapásra 1902 május 13-án került sor a két klub között, tehát 122 éves múltra tekint vissza a párharc. Az elnevezés, az El Classico az 1920-as évek sport médiájának terméke, tehát nagyjából egy évszázada hívják így. Ez az idő, és az oly sok feledhetetlen pillanat a zöld gyepen táplálja azt a presztízst, ami miatt ez ma este a jelen körülmények között is nagy érdeklődésre tart számot.
Mindig igaz, hogy egy győztes meccset sokkal könnyebb kiheverni, mint egy vesztest. Mentálisan ebből a szempontból hatalmas előnyben lesz a hazai alakulat, hisz mint ismeretes, a PSG kiverte a Barcát az európai sorozatból. Ha pikírt lennék, kommentálhatnám ezt úgy is, hogy Araujo nem lesz túl fáradt. Vininek össze kell magát szedni ha át akarja játszani. Ezzel együtt jó lenne feledtetni azt a csapnivalóan gyenge teljesítményt, amivel Walkerrel az ég egy adta világon semmit sem tudott kezdeni egy az egyben. Ezzel egyébként nálam leesett Vinicius egy lépcsőfokkal lejjebb. Nem említhető ebben a szezonban egy szinten olyan meghatározó játékosokkal, mint Raul, van Nistelrooy, az El Fenomeno, vagy CR7, akik igazi game changer-ek voltak. Rájuk nézett mindenki, ha baj volt, és jobbára megoldották. Egóval, magabiztossággal, teljesítménnyel tolták maguk előtt a Madridot. Amíg Vininél csak az ego van, addig nem az ő szintjük.
Őszintén, nálam már tavaly sem ez a szint volt teljes mértékben, de az idei visszaesésével már azt is gondolom, hogy több meccsen is indokolatlanul kapott sok percet. Rodry balon jó, Brahim meg jobbon, mi királyság lenne így kipróbálni. Tudom, hogy Vini statjai így is az élmezőnybe predesztinálják, de az idén úgy alakult, hogy pont a legfontosabb meccseken tűnik el, és az a megváltó, vagy vezér szerep se megy, ami egy Ramos, vagy Raul sajátja volt akkor is, ha gyengébb meccset fogtak ki. A vezér most Modric és egyre inkább Bellingham (ez utóbbi egyébként szinte hihetetlen – az első madridi évében). A megváltó szerepkörében meg sokkal gyakrabban tűnik fel Rodry, Brahim, de még Valverde is. Nálam a hétközi BL meccsen tört el valami végleg, azért a pénzért, amit ma el lehet kérni érte, simán eladnám. Főleg, ha tényleg jön Mbappe. Látszik, hogy Bellingham érkezése hogy visszavetette, vajon mit várhatunk, amikor a saját posztján megjelenik a Teknőc? Ha megcsúszott állapotban tol majd le nálunk egy szezont, le fogja felezni az árát. Nem tudom elengedni a tényt, hogy egyszerűen nincs meg benne az a mentális képesség, ami pl. egy Arany Labda közelébe juttatná. Itt jegyzem meg, hogy jelenleg Bellingham vezeti az Arany Labda várományosok listáját.
A kezdőkben nem lesz nagy meglepetés, nálunk Courtois és Alaba, míg náluk Balde és Gavi sérültek, mindenki más rendelkezésre áll. Eltiltott nincs most egyik csapatnál sem. Sőt még Xavi is leülhet a kispadra. Azt meglátjuk, hogy utóbbi igaz lesz-e a következő meccsre is. 😉 Nálunk arra leszek kíváncsi, hogy Nachónak megadja-e a kezdő státuszt Ancelotti azok után, hogy a kezdeti bizonytalankodásai után egész jól lehozta a City elleni meccset, és magabiztosan értékesített egy büntetőt, amit egyébként kifejezetten visszautasított Militao, Valverde és Brahim is. Ha így lesz, akkor Tchou lesz a középpályás szűrő, és Modric mellett marad egy Camavingánk frissíteni a középpályát a második félidőben. Szerintem ránk fog férni!
A Barcelona (főleg gazdasági) hanyatlásának egyik szignifikáns jele volt, hogy el kellett adni a stadion nevét a Spotify-nak. A streaming szolgáltató most az EC-n is benyújtja a számlát, a klasszikus Barca mez elején a kolumbiai Karol G énekesnőt reklámozza, aki a tengerentúlon egy istennő, de pl. hazánkban kevéssé népszerű (ki hallott róla egyáltalán? Vagy csak én vagyok már nagyon boomer?). Szóval, ha látjátok a mezükön a kis szívecskét benne a Karol G feliratot, akkor az idén európai giga turnéra készülő énekesnőt kell benne észrevenni. Itt tart a meszkeunklub.
Az El Clasico főműsoridőben, 21 órakor startol!