Ahogy számítani lehetett, izgalmas összecsapást hozott a Real Madrid-Tottenham találkozó. Ugyan csak két gólt láthattunk, de jó iramot diktáltak a küzdő felek, és a helyzetek mennyiségére se lehet panaszunk. Mivel mindeddig nem kaptunk ki az európai kupasorozatban a Spurstől, ráadásul a spanyol gigász számított esélyesebbnek a meccset megelőzően, ezért sokan sima hazai győzelmet vártak. Azonban annyiban meglepetést okozott mindkét gárda, hogy jóval szorosabb mérkőzést hoztak, és ezt jól tükrözi az 1-1-es végeredmény is. A Real ezzel immáron 29 BL csoportmeccsen nem talált legyőzőre (22 győzelem és 7 döntetlen), utoljára 2012 októberében kapott ki. Nem árt ízlelgetni, mert brutális sorozatnak számít ez is. De talán még fontosabb, hogy a tegnap esti döntetlennel megosztva élen áll a H csoportban a királyi gárda. Tehát a továbbjutás nem forog veszélyben. Most pedig nézzük, mit láthattunk tegnap. 

Erősen kezdődött az összecsapás, mivel az elejétől letámadott a vendég gárda. Kane szokásosan a középső védőkre fókuszált, illetve a kapusra, míg Llorente, Sissokko és Eriksen a pálya közepét blokkolta. Ezzel együtt számítani lehetett, hogy nem fognak végig intenzíven letámadni, mert hamar elkészülnének az erejükkel. Íme, a képen is látszik.

Azt is észrevehetitek, hogy Kroosra külön odafigyeltek, Sissoko az egész mérkőzés során próbált figyelni Mr. Alibire. De Modricot sem hagyták ki a buliból és rá is figyeltek. Kedvesek ezek az angolok, na! Egy szituáció rögtön be is ugrott, amikor Winks remekül lassította le Modricot és ezzel a kontra lehetőségét is elvette a Realtól. Sissokótól csak arra emlékszem, hogy vagy kétszer simán fellökte Kroost. Talán nem ártott volna lappal jutalmazni, de elmaradt. Még, aki külön figyelmet kapott, az Marcelo (természetesen CR-en kívül). Rá Aurier lépett ki, sokszor elég határozottan. Mindezek persze nem egyszerű emberfogások voltak, hanem csak zonális emberfogás, azaz a pálya bizonyos területén belül valósult meg az emberkövetés.

A felállásokra is érdemes kitérni, mert alapjaiban határozta meg a meccs képét. Real oldalon semmi különleges nem történt, ugyanaz a 4-3-1-2 volt, amit már megszokhattunk az ilyen mérkőzéseken. Ugyanakkor a Spurs oldalán sokakat meglephetett az 5-3-2-es formáció, de ahogy a beharangban is írtam, várható volt. A Dortmund ellen is ezt alkalmazták, méghozzá sikerrel, és most is meghozta a várt hatást. A szisztéma abban áll, hogy az 5 védőből a két szárnyvédő lezárja középpályás segítséggel a széleket. Ezáltal nem nagyon tudtunk mögéjük kerülni, különösen Marcelo szenvedett emiatt. Eleve formán kívül játszik, de tegnap este nem igazán boldogult Aurierrel és Sissokóval. Hiába próbált Isco is segíteni, de ő sem tegnap játszotta élete meccsét. Ennek a rendszernek három hátulütője van. Ahogy a lenti képen is látható, mikor a középpályás sor eltolódik egyik oldalra, hogy segítse ott a védekezést, akkor hatalmas terület nyílik a pálya másik felén, amit sajnos nem igazán használt ki a Real Madrid.

A másik következménye az általuk használt 5-3-2-nek, hogy a középpályásoknak  és két csatárnak is rengeteget kell futnia, hogy megfelelően levédekezze a területeket. Valamint azt is magával vonzotta, hogy a támadó harmadban nagyobb területe volt Kroosnak és Modricnak, illetve különösen a második félidőben Casemirónak. Utóbbi több alkalommal is veszélyesen indult meg. Sőt, Kroos is így került helyzetbe, és jött a buktatása, majd a büntetője.

Az első igazán nagy helyzetet azonban nem ő, hanem CR és Benya jegyezte. Az első félidő során jellemző volt, hogy az 5 fős védősor a 16-oson belül szűken helyezkedett, összetolódtak. Az 5. percben két védő is kivált a szélre, hogy Marcelót megállítsa, közben pedig a maradék 2 belső védő a túloldali wingbackkel tömörült középen, hogy létszámfölényben legyen Ronaldóval szemben. Ezzel viszont üresen maradt a másik szél és pont Hakimi gyűjtötte be a labdát, majd tálalt középre, amit előbb a luzitán robotunk igyekezett kapuba juttatni, majd Karim. Sajnálatosan mindkettő kimaradt.

Nem úgy mint, a Spurs akciója. A 28. minutumban ugyanis egy labdába ért bele elég pechesen Varane és csak a háló állította meg a játékszert. Ez volt francia védőnk első öngólja a Real Madridban. Kár érte, pedig ezt leszámítva nagyon jól oldotta meg a dolgát. Kane-nel több ízben került össze 1v1-ben és nem nagyon tudott átjutni rajta a brit gólgyáros. Nem lehet ugyanezt elmondani Ramosra, akinek rossz szoftver lett betöltve és nem éppen a tanári jelzővel illethető. Kane miatt többször kellett elhagynia a pozícióját és kisegítenie a szélen, de ezt ezúttal nem túl jól oldotta meg. Példának okáért, a gól előtt is ő akadályozta volna meg a beadást, amibe végül Varane ért bele. Már nem először látjuk CSK-nktól, hogy csak ímmel-ámmal zár ki a szélre. Néhány méteres távolságból automatikusan hátratett kézzel, azaz a szokásos mozdulatsorral próbálja blokkolni a beadást, de ez már hétvégén sem volt túl sikeres. Most sem.

Szerencsére a félidő előtt 1-2 perccel jött Kroos akciója és CR 11-ese.

A második játékrész jól indult, mert több helyzetig is eljutottunk. Mint például Benzema fejese.

Ez közvetlenül a beadás, illetve a fejes előtti pillanat. Már itt látszik, hogy eltolódott teljesen a Tottenham védelme. A jobbon jelölt két védő teljesen fölöslegesen védi ott a területet, miközben középen Iscóra és Ronaldóra egy szál vendég védő jut. Valóban ők is helyzetbe kerülhettek volna, de végül a védőjétől szintén elszakadó Benzema tud fejelni. Hihetetlen, hogy olyan közelről, pont Llorisba. Fhanszia csatárunk vagy nagyon peches, vagy dekoncentráltan játszott. Bár utóbbi némileg az egész csapatra igaz (tisztelet a kivételnek). Pontosabban fogalmazva, végig azt éreztem, hogy a vendégek akarásban és koncentrációban egy szinttel feljebb vannak.

Iscóval kapcsolatban már említettem, hogy nem volt élete meccse. Sőt, talán a kommentfolyamban találkoztam a kritikával, hogy megint hajlamos volt dédelgetni a labdát. Ezért mutatok két jelenetet, ahol abszolút helytálló a kritika, mert mindkettőnél jóval előbb kellett volna passzolnia.

Az elsőben csak akkor fordít át a másik oldalra, amikor már a védő is észreveszi Ronaldót, illetve egy másik is visszaér.

A következőben pedig néhány ütemmel korábban kellett volna passzolnia CR-nek, de elhúzta, és oda is lett a kontra.

Mindezek ellenére nem lesz gyengébb játékos, mint Eriksen. És eladni sem kell rögtön. Mindegyik játékosnak megvannak a maga erősségei és gyengeségei. Úgy tűnik, Iscónak a labda dédelgetése az, és ettől soha nem fog teljesen megszabadulni. Sőt, valamikor igencsak hasznos ezen tulajdonsága, de most nem volt az.

Ronaldóval kapcsolatban azt érdemes még megnézni, hogy a sikeres büntetőjén kívül volt két nagy helyzete is. Nem sokkal Benzema fejesét követően jutott lehetőséghez a portugál, de nem tudott élni velük.

A 60. perc környékén azt írtam fel, hogy nem ártana cserélni, mert látszott, hogy nehézségekbe ütközött a csapat és változtatni kéne. De csak Kane két hatalmas helyzete után, a 76. percben cserélt Zidane mester. Karim helyére érkezett Asensio, aki a szélen segített feltörni a Spurs masszív védekezését. Fel is élénkült a játék, és némi sebességet is sikerült becsempészni, de gólig már nem jutottunk el. Még Lucas váltotta Iscót, de más változás nem volt madridi oldalon, ami furcsa, hiszen egy cserelehetőséget „benthagyott” francia trénerünk. Zidaneknows.

Részemről ennyi lenne, most jöjjön José.

Jose dühöngése, mert szeretett csapatát belülről bántják:

Nem akarom Zizou, sem king_aranath mondandóját elismételni, de ha lesz hasonlóság, annak csak az az oka, hogy ugyanazt a meccset néztük. De vajon hogyan láttuk? Én úgy, hogy a Spurs taktikája teljes mértékben győzedelmeskedett. Nem, nem az eredményre értem, hanem a játék képére. A Real a legbosszantóbb labdabirtoklást kapta ajándékba a vendégektől: a meddő labdabirtoklást. Nem tudta a Csapat, hogy mit kellene kezdeni a helyzettel. Ment a labdajáratás jobbról-balra és vice versa, de a játékot labda nélkül irányította a Tottenham. Alig-alig vette elő a betömörülő védelmek megbontásának egyik lehetséges eszközét a Madrid: a mélységi felpasszt, illetve a kis területen való háromszögelést. Pedig láss csodát, Modric egyik megoldása után igen ígéretes területre ért CR a labdával, de a csel közben megcsúszott, oda lett a lehetőség. De ezt kellett volna erőltetni.

A három belső védő folyamatos emberelőnyt jelentett a beívelésekkel szemben. Igaz, hogy CR kapufája és Benzema majdnem megfejelt labdája is beadásból volt, igaz, hogy a csapat Zidane alatt az angol másodosztály vakmerő újítását (beadás-beadás-beadás) használja, de egy ilyen védelmi rendszer ellen ez önmagában nem elég. Igaz, hogy a vendégek is csak „Varán” jóvoltában lőttek gólt, de basszus, Ronaldo meg tiziből volt eredményes. Miközben a tizit megelőző helyzet épp a kis területen megvalósuló, nem sablonos, de azért többször alkalmazható játékból alakult ki. Itt jár a pacsi a Real Madrid 9-es mezét viselő játékosának. Akivel tegnap este lélekben szakítottam és minden kapcsolatot megszüntettem. Nevét nem írom le posztban ezentúl, csak ha mesterötöst vág egy TOPCSAPAT ellen. Említett játékos számláján túl sok van. Imádott csapatomat sokszor nem segítette kellően, pedig tagadhatatlan, hogy lehetősége tucatszám volt az elmúlt évek random meccsein. De összegezve a bekezdés lényegét: betömörülő védelem ellen háromszögek és bemozgások, illetve átlövések. Az ívelésekkel mi a lótúrót akarunk EZEN A SZINTEN, amelyről nagylelkűen megfeledkezik Zidane. Ne mondjátok, mert nem hiszem el, hogy ez a garnitúra nem tud szebben játszani. Földön. Lapos passzokkal. Zsuga zsuga után. Isco és Kroos igyekezett távolról lőni, nem született gól egyikből sem, de ez még mindig jobb, mint a beadások végtelen sora. A közérthetőség miatt: beadásokra is szükség van, de nem ilyen mennyiségben. A Real Madrid nem erről kellene, hogy szóljon.

A másik téma, ami már élőben is talp- és agyérgörcsöt okozott. Annyira nem lehet rosszul érteni a játékhelyzetet, annyira nem lehet Zidane kókler, hogy ilyen feladattal lássa el a két csatárunkat. Ronaldót meg a 9-est. Eszükben sincs segíteni a labda előrejutását. A birkák vonulnak ennyire konokul, mit sem törődve a környezetükkel, mint ebben a jelenetben a két játékos. Ráadásul az élet óriási rendező, mert ezután pár másodperccel következik be Kroos és a francia csatár játékosunk összjátéka, majd jön a tizi. Tehát ha a támadások felépítésében is részt vennének, nem csak target man-ként akarnának funkcionálni, máris jobban érezném magam. Sőt, megengedő vagyok – a fenét, igazából borzasztóan dühös, hogy a Kamerás kihagyta a ziccereket, hogy Marcelo homály volt, hogy ZZ elvesztette a taktikai harcot, hogy későn és így már feleslegesen cserélt… – és legyen CR a célpont. De akkor a másik meg vegyen részt a támadás felépítésében!

De most komolyan, nektek futball-tankönyvi példaként csapódik le a portugál és a 9-es mozgása ebben a majdnem teljes egy percben?

Megkérdeztük king_aranath-ot, hogy mi a véleménye a meccsről és a Tottenham választott játékáról, játékrendszeréről: 

Oszd meg a posztot, ha tetszett!