Sehogy máshogy…

Nagyon komolyan el kellett gondolkodnom rajta, hogyan is történhetett meg velünk az, ami tegnap este labdarúgás felcímmel zajlott a Vicente Calderón stadionban. Aztán némi rásegítéssel – többet nem mondhatok – megvilágosodtam, és közre is adom azokat az előzményeket, melyek ide vezettek. Hogy tézisem helyes, afelől Ancelotti meccs utáni nyilatkozata is megerősít, hogy tudniillik “otthon majd bármi megtörténhet!”. “Sehogy máshogy…” bővebben

Vizit a Vicentében

Többféleképpen meg lehet közelíteni a ma esti kupa derbit, de mindegyik megközelítés közös szálra érkezik: ez egy fontos meccs lesz! Az ellenfél a bajnoki címvédő, a városi rivális, az egyik idei bajnoki kudarcunk erőszaktevője, az üldöző matracos banda, Simeone favágói legényei, a játékvezetőre rohanás sebességének világcsúcstartói, a reklamálás torgyánjózsefei, Torrente kedvencei , az Atletico Madrid. Sajnos nem csak ebben jók. Oly hosszú éveken át simáztuk őket, de az utóbbi szezonban nagyot változott a kép. Nincs ma csapat a világon, aki biztosra mehetne ellenük. Mi sem. Különösen két vereség után nem. De emeljük fel tekintetünket, és nézzük, mi várhat ránk szerda este! “Vizit a Vicentében” bővebben

Nálunk a cseresor is durván üt!

Igen, megint én. Annyi írásom jelent meg mostanában, hogy képzelem mennyire unhatjátok már. (Jajj, már megint ez…). Na, de az élet közbeszólt, s nem engedte Krysnek, hogy folytassa az igencsak frappáns beharangját. Tegnap nem kicsi zavart érezhettek a királyi gárda szurkolói, hiszen nem mindennapi kezdő futhatott ki a Santiago Bernabéu gyepére. Lévén, hogy már az odavágón eldőlt a továbbjutás sorsa így a visszavágóra pihentetni lehetett legnagyobb sztárjainkat. Ez lehetőséget biztosított a peremembereknek, és castillás tehetségeknek. Az eredmény 5-0, és ezzel 17. győzelmünk is meglett. Hajtás után összefoglalunk! “Nálunk a cseresor is durván üt!” bővebben

Bájak és bajok

Bár nem éltem át _igazán_ az érzést (gyerekkortól elkötelezett Madridistaként annyira nem meglepő…), van valami megkapó abban, ha valaki egy igazán kis csapatnak szurkol. Persze, vidékiként én is kimentem egy-egy megye kettes összecsapásra, ahol aztán a lelátón (6 sor, jó szocreál beton, amin nem esett jól az ücsörgés) szotyolától habzó szájjal pocskondiáztuk a bírót, az ellenfelet, és éltettük a botlábúnál éppen csak egy hangyabokányival magasabban kvalifikált játékosainkat, akikkel nem mellesleg a hét többi napján együtt ittuk a vörösboros-kólát. Persze, spanyolhonban azért ez kicsit másképp van, ott azért egy Segunda B-s csapat is fel tud mutatni minimum 2-3 tényleg ügyes játékost, kit kis jó szerencsével elvisz valami _nagyobb_, vagy egész életében búslakodik, hogy neki valamiért nem jött össze. És abban is biztos vagyok, hogy náluk más mértékkel, más léptékkel mérik a sikert. “Bájak és bajok” bővebben

Cseresor előre fuss!

A Copa del Rey soron következő fordulójában a Real Madridot a Segunda División B-ben vitézkedő katalán Unió Esportiva Cornellàval hozta össze a balsors. Mondom, balsors, hisz egyrészt szegénykék bár így örültek, mikor meglátták a sorsolást (micsoda bevétel, a falu apraja s nagyja ott lóg majd az Espanyol vadonatúj nevű Power8 stadionjának kerítésén…), másrészt ezt a meccset is illenék beharangozni. Hogy kik ők… nos, minden tudásomat összeszedve is igen karcsúra sikeredett volna eme poszt (hacsak nem dúsítom Katalónia tájaival, tengerpartjaival és egyéb érdekességeivel…); mentségemre szóljon, hogy alsóbb osztályokkal csak akkor foglalkozom, ha a Castilla az érdekelt. Ilyenkor nem szégyen nálamnál hozzáértőbb szakemberek véleményét kikértem a holnapi meccsel kapcsolatban… “Cseresor előre fuss!” bővebben