Beharangozó La Liga Raulitás  

Az első döntő (Real Madrid-Sevilla)

A friss szuperkupa-győztes Real Madrid szombat délutáni ellenfele a beadásokat idén ipari szinten űző Sevilla csapata lesz. Nézzük mire számíthatunk!

„A friss szuperkupagyőztes…”

Amit láttunk a pályán az jó volt. Jó volt, mert magabiztosnak tűnt a csapat. Mert visszatérőben van az a győztes mentalitás, amivel szemben tehetetlen volt Európa éveken át:

Ez a Real Madrid, jöjjön bárki, meg tudjuk verni.

Zidane is megbizonyosodhatott arról, hogy a munka, amit eddig végzett, az rendben van. Az a fejlődés, amin a játékos Zidane átment a karrierje során megtapasztalt különböző futballkultúrákkal kapcsolatba kerülve, és ezekkel a tapasztalatokkal egyre jobb játékossá fejlődött, fokozatosan megjelennek az edzői repertoárjában.

A Real Madrid csapatánál a galaktikus érában megszokott volt, hogy a legnagyobb sztárok kedvére van szabva a csapat. Zidane is ebbe érkezett 2001-ben, és hasonló környezetet teremtett a legjobb játékosainak. Ramos kedvére indulhatott meg a labdával vagy mozgathatta a csapatát hátulról. És Ramos ezt meghálálta, hiszen sokszor mentette meg a csapatát a játékával, góljaival. Marci teljesen szabad kezet kapott a bal oldali játékában, feláldozva ezzel a csapat védekezését a támadójáték és a brazil szerepének a kedvéért. Marci nem egy fontos beadással és góllal jelentkezett az elmúlt években. Ronaldo kedvéért olyan támadójátékot alakított ki, ami az egész csapat játékát két dolognak rendelte alá: egy, hogy a portugált védekezésben teljesen tehermentesítse a meccsek 95%-án. Kettő: a csapat célja az volt a támadások során, hogy Cristianot a lehető legjobb helyzetbe hozza a kapu előtt. De elnézte Bale golfozását, az ügynöke nyilatkozatait, Isco rendes formaingadozásait, Case sutaságát a labdával és Carvajal, Varane valamint Kurta tartósan gyenge formáját. Bizalmat adott a játékosainak, amit ők szinte kivétel nélkül megháláltak.

Az első nyáron aztán Zidane a stábhoz is hozzányúlt. Megérkezett Pintus, az ostor. Zidane a Juventusnál tapasztalta meg először az igazán komoly taktikai felkészülés fontosságát és hasznát. Saját szavait idézve: „Gyakran a hányás határán voltam az edzések végén, mert annyira fáradt voltam.” Pintus már nincs a csapatnál, mert megromlott a viszonya Zizouval, de a helyére érkezett a nyáron Gregory Dupont a francia válogatottól. A szezon elején rengeteg kritikát kapott az új tréner a rengeteg hasonló izomsérülés miatt. Az edzések részleteibe sajnos nincs belelátásunk, de az biztos, hogy a sérülések mértéke jelentősen visszaesett, viszont a játékosok erőnlétére nem lehet kifogásunk. A döntő 120 perces hosszabbításának végére sem tűnt a csapat túlságosan fáradtnak, ami mindenképp Gergely barátunk munkáját dicséri.

Az utolsó nagy változás idén érkezett Zidane repertoárjába. Ez pedig a taktikai érettség, és a stabil védekezés. Ennek alapjait szintén a Juventusban sajátította el, ahol Lippi és Ancelotti személyében kiváló mesterei voltak. Idén nem nagyon van olyan érzésünk, hogy ZZ kicseréli magát egy meccsből, márpedig ez korábban előfordult. Ami még szembetűnőbb azonban, az a védekezés. Lerendezte a kapuskérdést, azzal együtt, hogy ezért rengeteg kritikát kapott. Marcelo kikerült a gálakezdőből, és a helyét a védekezésben kategóriákkal jobb Mendy vette át. Ez egyrészt megteremtette a balbekk pozíció védekezését, ami Konci óta csak egy álom volt a csapatban. Másrészt Ramos válláról rengeteg terhet vett le, aki rég látott stabilitást hoz idén a hátsó sor közepén. Ebben társaik a formájukhoz visszatért Varane-Carvajal duó. A harmadik hasonlóan fontos döntés Fede beiktatása volt a gálakezdőbe. Az uru megadja a hiányzó stabilitást, fizikalitást és dinamizmust, amit az öregedő Lukita már nem tudott hozni. A védekezésben beállt negyedik fontos változás, azaz CR távozása, nem a francia ’érdeme’. De 11 játékossal kétségtelenül könnyebb védekezni, mint 10-zel.

Csak mert ő mindig jó, ezért be sem került a posztba 🙁

Ami még hiányzik Zizou skillsetjéből az a rendszeres és bő rotálás képessége. Idén 15-16 játékost már jól tud használni, de ahhoz, hogy egy szezonon keresztül több fronton helyt tudjunk állni, ennek a számnak inkább 18-20 körül kellene lennie.

„… Real Madrid…”

A csapat szükségből egy teljesen új szerkezetben debütált a szuperkupán. Hazard, Benzema és Bale hiánya miatt előkerült a ReAlantos és jómagam által régóta kézkrémmel és zsepivel várt karácsonyfa. És a Valencia ellen tökéletesen működött, hiszen váratlan, de jól megvalósított taktika volt. A matracosok már számítottak rá, de kudarcot itt sem vallott. Meggyőződésem, hogy egy jobb formában lévő Asensioval, Joviccsal vagy Benzemával már rendes játékidőben megvertük volna a kisebbik madridi csapatot.

Azonban Fede hiányában nem hinném, hogy ez a taktika működőképes lenne szombaton. Így két lehetőség maradt a mester kezében: vagy a mostanában favorizált 4-3-1-2 vagy a már régóta klasszikus 4-3-3.

A Madrid keretét elnézve nem lehet egyértelmű következtetést levonni ezzel kapcsolatban.

„…szombat délutáni ellenfele a beadásokat idén ipari szinten űző Sevilla csapata lesz…”

Így tehát nézzük meg mik a Sevilla erősségei és gyengéi a whoscored.com adatai alapján. A vendégek december eleje óta 8 meccset játszottak, ebből 4-2-2 a mérlegük. Azonban ezt a képet árnyalja, hogy két győzelem a spanyol kupában a Bergantinos (1-0) és az Escobedo (5-0) csapatai ellen, illetve az egyik vereség az APOEL elleni tét nélküli EL-csoportmeccsen született. A másik két győzelem a Mallorca és a Leganes ellen jött. Két döntetlen a Bilbaoval és az Osasunaval, a maradék egy vereség pedig a Villarreallal közös gyermek. Ezek alapán mondhatjuk, hogy JLo csapata nincs jó formában (tehát nem olyan, mint a másik JLo ülőfelülete). Ennek örömére a transzferidőszakban máris aktívkodtak kettőt: a csúnyán felsülő Mounas Dabburt elpasszolták Szalai-utódnak a Hoffenheimbe, a helyére pedig a Leganes legjobb gólvágója, a 4 gólos Youssef En-Nesyri érkezett.

A Sevilla támadójátéka 3 fő pillérre épül. A meccseik nagy részében labdabirtoklási fölényben vannak: a Villarreal ellen például 72%-ban volt náluk a bőr. A támadással fellépő szélsőhátvédek Jesús Navas (aki nemrég tudta le 500. meccsét a csapatnál) és Reguilón, valamint a szélsők (akik közül a jól teljesítő Ocampos nem léphet pályára az összegyűlt sárgák miatt) beadásokkal tömik a csatárt. Ezen kívül rendkívül veszélyesek pontrúgásokból: idén eddig 8 gólt szereztek ilyen után.

Ő meg pont egy rúgást kapott a bokájára

A mélyen és fegyelmezetten beálló védelmek feltörése azonban nem igazán ízlik nekik, így nem lepdődnék meg, ha Zidane védekezésben 4-1-4-1-ben küldené fel csapatát. Ez bármelyik korábban említett felállásból könnyen előállítható, és a védelem előtt takarító Casemiro fontos lehet a kapitány hiánya miatt. A kapus, a védelem és a középpálya elég kiszámítható, így az egyetlen kérdés a támadók összetétele lesz. Benzema elvileg felépült, de kérdéses (hivatalos kommüniké hiányában), hogy hány percre terhelhető. Bale, Hazard és Asensio továbbra is maródi, Brahim pedig ezúttal a kispadon fog láthatatlan emberest játszani.

„…Nézzük mire számíthatunk!”

Hiszen ez a lényeg. A Barca jelenlegi helyzetével (Suarez és Dembelé hosszú sérülése, edzőkérdés, közelgő elnökválasztás), és az Atleti botladozásával itt a remek lehetőség a csapat előtt, hogy három év után ismét bajnoki címet ünnepelhessen Madrid szebbik fele. A bajnokság felénél járunk, tehát ez lesz az első döntő a hátralévő 19 közül. Fent kell tartani a megszerzett lendületet, és minden meccsen száz százalékot beleadva kell teljesítenie edzőnek, játékosnak és szurkolónak egyaránt, hogy összejöhessen ez az álom. Hala Madrid!

Tippelde leadható 14:30-ig itt vagy lentebb.

Oszd meg a posztot, ha tetszett!