Reménykedjünk egy (G)rémjó döntőben
Hölgyeim és Uraim! Elérkezett a meccs, amelyre mindannyian lélegzetvisszafojtva vártunk… Ja, nem, elnézést, az majd egy hét múlva. Most a FIFA Klubvilágbajnokság döntőjében a Gremio csapatával nézünk farkasszemet, hogy a szezonban megszerzett trófeáink számát háromra növeljük. Beharangozunk!
Mint azt az első bekezdésben írtam, háromra növelhetjük a szezonban szerzett trófeák számát, azonban ez a három legkevésbé jelentős és/vagy fontos trófea. A két szuperkupa mellett ez a harmadik olyan, ami kevés szurkoló ingerküszöbét ugorja meg. Itt azonban még az a gyönyörű felhang is megvan mellé, hogy egy esetleges vereség irtó nagy blama lenne a csapatnak.
Miután nagy nehezen bejutottunk a döntőbe, az utolsó akadályt a Gremio csapata jelenti. (A címben megejtett rettenetes szóviccért ezúton kérek elnézést!) A brazil csapat a mexikói Pachucát hosszabbítás után egyetlen lőtt góllal búcsúztatta az elődöntőben, hogy hozzátegye saját felét egy újabb európai-dél-amerikai párharchoz a döntőben.
Mit kell tudni a leendő ellenfélről?
Először is, azzal kvalifikálták magukat a Klubvilágbajnokságra, hogy a Libertadores kupa döntőjében 3-1-es összesítéssel kerekedtek felül az argentin Lanus csapatán. Mint az elsőszámú dél-amerikai kupasorozat győztesei, a Realhoz hasonlóan az elődöntőben kapcsolódtak be a Klubvilágbajnokság küzdelmeibe a már említett Pachuca elleni meccsel.
A keretet böngészve egyetlen ismerős névre akadtam, a paraguayi Barrios korábban a Borussia Dortmund csapatában is ténykedett. Nagyon remélem, hogy nem ezen a meccsen akar majd berobbanni a következő szupertehetség, és egy jó meccsen, de egyértelműen az ellenfél fölé kerekedve a Real nyeri meg a találkozót. Ezt nagyban elősegítené, ha nem lenne a Gremio csapatában olyan kiugró egyéni teljesítmény, mint amit Ali Khaleif villantott az elődöntőben. Szóval remélem, hogy nem itt akar felbukkanni a következő Ronaldo vagy Roberto Carlos.
Játékosállományuk két legértékesebb tagja a csatár Luan és a középpályás Arthur, egyedül az ő értékük kúszik 10 millió font fölé, a többiek ötmillió alatt vannak. De mint azt az elődöntőben az Al Dzsazira ellen megtapasztalhattuk, ez az adatsor bizony semmit nem mond el a lelkesedésükről.
Egy kis fun fact: NSO-n akadtam bele az alábbi apró bakiba, miszerint a Flamengo helyett véletlenül a Gremio nevét írta a cikk szerzője:
Miután szerintem igencsak köztudott, hogy a Gremio a Klubvilágbajnokságon vesz részt, így elgondolkodtam, hogy ez pontosan mit is jelentene a csapat szempontjából. Kedden játszottak a Pachuca ellen az Emírségekben, majd csütörtök hajnalban Brazíliában nyernék meg a Copa Sudamericanát, hogy szombaton döntőzzenek a Reallal. Közben edzés a repülőn, és alvás, amikor épp sikerül. Azaz alig több, mint négy nap alatt megtennék az Al Ain – Rio de Janeiro – Abu Dhabi távot repülővel, ami mintegy 24 ezer kilométer, meg úgy mellékesen még játszanának három focimeccset. A szerző mentségére legyen mondva, viszonylag gyorsan javítva lett a hibája, de azért így is megmosolyogni való.
A brazil bajnokságban egyébként a negyedik helyen végeztek (tavaszi-őszi rendszerű bajnokság lévén), ami jövőre is a Libertadores kupában való indulást tenné lehetővé nekik, de az idei győzelemmel ezt e nélkül is kivívták volna.
Hogy mi lesz holnap? Szombat. A meccsen meg ki tudja. Készüljünk (közel) gálakezdőre, sok egyéni villogásra, minimális csapatjátékra, és reménykedjünk minél több gólban.
A meccs 18:00-kor kezdődik, és az M4 közvetítésében élvezhetjük.
Hala Madrid!
