Kényelmes helyzetből a világ legjobb 8 csapata közé – Real Madrid – Lipcse

Az első meccs két bon mot-t juttatott eszembe: szarból nem lehet várat építeni, és nem statisztikákat, hanem meccset kell nyerni.

Az első mondásra rácáfolt a fehér balett, ugyanis igen gyenge produkcióval is sikerült verni a Lipcsét. Amely tény egyenesen elvisz a második nagy igazsághoz: a Lipcse a statisztikákban vagy pariban volt a Madriddal, vagy jobb volt, azonban nem tudtak betalálni a kapunkba, ami rávilágított arra, hogy Ancelotti nagyon jól ismeri az iszonyatos közhelyet: „Végy egy jó kapust.”

A Lunyin és Kepa közti különbséget zongorázni lehetne, de én ott tartok, hogy Kurta is kezdheti szokni a kispad gondolatát, mert (hadd toljak be még egy ordas közhelyet): Győztes csapaton ne változtass! Mivel ez a Madrid a klub nem rövid történelmének legjobban védekező Madridja (!!!), nem nagyon kellene változtatni a védekezésért felelős embereken, főleg nem a kapuson. Semmilyen érvet sem tudok felhozni amellett, hogy Kurta visszakerüljön a kapuba, maximum érzelmi alapon lehetne érvelni a zsiráfunk mellett, de amikor egy UKRÁN kapus lényegében a világ legjobbjaként teljesít, miközben a hazáját éppen térdig bombázzák, akkor az érzelmi szempontok felhozása Kurta kapuba állítása mellett legalábbis véleményes…

Mi várható a második meccsen?
A címet CalmaVingának szántam, de valójában nem hiszek benne, hogy a Lipcse ne próbálna megtenni mindent a győzelemért, hiszen (még egy közhely): nincs veszteni valójuk. A Lipcsének be kell kezdenie, és megpróbálni találni egy gólt minél korábban, mivel ott sem hülyék ülnek az edzői stábban, és pontosan tudják, hogy a meccsek elején a védőinket még határozottan zavarja a labda. 0-1 után pedig jöhet a sündisznózás és a kontrák.

A Lipcse állománya annyival gyengébb, hogy egyedül a fenti taktikában reménykedhetnek – egy nyílt sisakos küzdelemből nem fognak tudni jól kijönni, ahogyan az elmúlt meccseken sem sikerült, mivel 4 mérkőzésen nyeltek be 11 gólt, és ott nem a Madrid volt az ellenfél a Bernabéuban. A legfájóbb vereség a Frankfurt elleni lehetett, amikor a Lipcse tényleg minden létező kategóriában jobb volt, azonban végül kb. 90 perc nem lett elég nekik, hogy a meccs legelején bekapott gólt kiegyenlítsék.

No igen, mert ahhoz ehhez kellene valaki, aki gólt tud rúgni. Nagyon remélem, hogy az amúgy elég penge Openda nem ellenünk fogja megtalálni a nemrég elhagyott góllövőcipőjét. Az első meccsen momentuma sem volt Fede és Dani ellen a bal szélen, szóval le tudjuk őt radírozni a pályáról. Más pedig nem tud a helyébe lépni. Mondjuk, ha Dani megint ad egy gólpasszt, vagy valakit fejbe rúg a saját csapattársa, és bepattan a kapuba a labda, akkor nincs is szükség a Lipcsénél jó támadókra, mert megoldjuk helyettük a feladatot. Azonban nem hinném, hogy Dani még egyszer ilyen fogalmatlan lesz egy héten belül, és nagyon remélem, hogy Ancelotti megmutatta Vininek a péniszkorbácsot azon szöveg kíséretében, hogy „Vagy ez, vagy a szöglet”. Én utóbbit választanám, de mindenkinek mások a preferenciái.

Végül illene valamit tippelni. Legyen 2-0 ide.