Beharangozó La Liga Merengues Jose  

Rossz fókusz

Gwolf belengette, hogy belemegyek pár gondolat beemelésével a pontvesztéssel végződő Girona elleni bajnoki boncolgatásába. Nagyon szeretném, ha a mai, Celtic elleni BL-találkozón ezeket a dolgokat nem venném észre. Amit játékelemzés részről a kolléga leírt ebben a posztban, azzal teljes mértékben egyet tudok érteni. A spori mutatványát a Szövetség természetesen bevédéssel és Carletto eltiltásával fogja lereagálni, bár ilyenkor érdemes figyelni, hogy az adott JV kap-e meccset a következő fordulóban (igaz, ez mostanában nem egyértelmű visszajelzés, hiszen a VAR-szobába is kell valaki…).

Ami viszont számomra már a mérkőzést élőben látva is feltűnt és a meccset visszanézve még jobban, az az volt, hogy sem mi, sem a Girona nem csinált mást, mint megszoktuk a Real Madrid – random kiscsapat összecsapásán. Mégis, két dolog lényegesen más volt és egyik sem a Girona érdeme. A két tényező közül egyet a meccs utáni sajtótájékoztatón is elmondott Carlo és a játékosok is kitértek rá: nem volt elég intenzitás. Sebesség. Dinamizmus.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Nem azt, hogy gyorsabban többet kell futni. Hova meg minek? Így csak azok gondolkodnak, akik nem a fejükkel játsszák ezt a gyönyörű játékot. Futhatsz te sprintelve folyamatosan, a labdánál úgy sem leszel gyorsabb. Szóval, hogyan ismerjük fel a magas intenzitást egy futballmérkőzésen?

A döntéshozatalok gyorsaságában: csel indítása, passz indítása, labdával történő mozgás beindítása, labda nélküli beindulás – ezek a támadás és a védekezésből támadásba történő átmenet idején megfigyelhető jelek.

Ez hiányzott nálunk a korábbi meccsekhez képest és ebben Carlóval tökéletesen egyetértek: a Lipcse ellen a védekezésünkkel voltak bajok, a Girona ellen az intenzitással. Luka Modric, Fede Valverde és Rodrygo Goes olyan pocsék meccset játszottak, amilyet egyenként is nagyon régen toltak le, nem hogy egyszerre mindhárman. Fede gólpassza ellenére is igaznak tartom ezt a kijelentést, már csak azért is, mert a gólpasszához szerencse is kellett.

A csapat egyszerűen lassan játszott támadásban és támadásba történő átmenetben. Labdakezelési gondok (idő és területvesztés); későn indított passzok/cselek (passzfolyosók és területek elvesztése); rossz irányba indított passzok/cselek (felesleges kockázatvállalás emberhatárányos területen, a támadás egyébként is lassú dinamikájának további lassítása indokolatlan oldal-, hátrapasszal).

A Girona eközben semmi, de rohadtul semmi mást nem tett, mint minden kiscsapat: mély védekezés, labda környékén emberfölény biztosítása (oldalvonalaknál a jobboson 3, a baloson többször 4 ember állt Fedével, illetve Vinivel szemben), majd a megszerzett labda megnyugtatása, míg a Real visszaáll/a megszerzett labda fellövése egy gyors kontra érdekében. Semmi speciális dolog nem volt a játékukban, de ami volt, az igenis indokolt és szükségszerű egy kiscsapat esetében. Ráadásul a fejben lassabb Real ellen meg is oldották erős a kihívást.


A második tényező, ami nagyon zavart már élőben is és ez is összefügg azzal, hogy fejben nem voltunk rendben: túlságosan megoszlott a figyelmünk a lényeges dolog (játék) és a játékhoz tartozó, de tőlünk függő dolgok között (Vini, Lukita sokszor egyszerűen nekifutottak az ellenfélnek, majd elestek és széttárták a kezüket). Igen, ez rohadt bosszantó, van spori, aki ezt lefújja, van olyan spori, aki meg nem. A hétvégén utóbbi jutott nekünk. De legkésőbb a második ilyen eset után az egyébként futballokos futballistáinknak annyit kellett volna változtatni, hogy nem nyílegyenesen futnak, hanem megpróbálják kikerülni a gironai játékost. Ha az ilyenkor kimozdul feltartás céljából, akkor fújni fog a spori. De negyedjére, ötödjére ugyanazt megcsinálni… Ettől okosabban kell játszani.

No és akkor a legvégére hagyom a legjobban bosszantó részt.

Carvajal és Fede esetében is azt láttam többször – szintén rossz felfogásból, azaz rossz fókusz miatt -, hogy védekezésben nem a labda megszerzése/felszabadítás lenne a végcél, hanem az, hogy a támadó játékost feldöntse/lerúgja/bosszantsa. Mutatok egy példát Daniról, aki előbb teljesen feleslegesen emberre megy, majd utána eljátssza, hogy fejbe verték; illetve Fedéről, aki szerintem itt tök feleslegesen nyargal Miguellel ennyire lelkesen és menet közben is csap felé, majd a végén még rendesen hátba is veri.

Dani

Fede

De miért? A játék nem indokolja.

Tessék fejben is bemelegíteni!*

 

*A sűrű meccsnaptár még egy ilyen rotálás mellett is ezt eredményezi: megfáradunk fejben.

Oszd meg a posztot, ha tetszett!

X