Újabb tanulságok: Real Madrid – Getafe összefoglaló

Az első fordulóból elmaradt Real Madrid – Getafe La Liga találkozót kedd este bonyolították le. Mind a címvédő, mint a madridi kiscsapat szenved a megelőző évadhoz képest, és játékukban visszaesés tapasztalható. Úgy tűnik, a különbség arányaiban azért megmaradt a gárdák között, és a Real itt-ott reménykeltő játékkal, a megelőző találkozók színvonalához képest pozitívumokat mutatva 2-0-ra legyőzte ellenfelét. Lássuk néhány vonatkozást, amit érdemes kifejteni!

A Madrid egy erősen tartalékos kerettel vágott neki az összecsapásnak, ennek ellenére javult az intenzitás, valamint a játék képe alapján dicsérhető a teljesítménye. Ugyanakkor nem tudom megállni, hogy rámutassak, Zidane csak kényszerből hagyta ki Kroost, Vazquezt, Ramost, Carvajalt és a többieket, és a csak a szükség vitte rá, hogy egy láthatóan módosult rendszerben több, jobbára kiegészítő játékossal vágjon neki a találkozónak. Többször leírtam, hogy az nem pihentetés, vagy a keret ésszerű forgatása, amikor 8-10, de volt amikor 11 játékost kicserél a gála kezdőhöz képest. Amikor ezt teszi, akkor egymással élesben össze nem szokott futballisták néznek egymásra, fontos sarokpontok nélküli játék keletkezik, ahol nincs iránymutatás, nincs összhang, nincs koncepció. Most egészen más történt.

Az első keretből 4 hadra fogható védő maradt, de Varane és Nacho mellett Mendy és Marcelo posztja alapvetően azonos. Abszolút jó döntésnek érzem Zidane részéről, hogy nem dobta át Mendyt a jobboldalra, hisz megpróbálta már párszor és nem jött be. (Persze a gonosz énem tudja, hogy amikor Raúl lekisérte Zidane-hoz a castillás srácokat, elmondta neki azt is, hogyan kell ezt a meccset megoldani.) Ehelyett bevállalt egy 3 védős játékot, balon Mendyvel, középen Varane-nal, jobbon Nachóval. A kissé féloldalas rendszerben Marcelo szűrt Mendy előtt amolyan régi klasszikus bal összekötő szerepben, míg a jobb oldalon Marvin feladata volt a védekezésbe váltáskor visszazárni. Azért írom, hogy kicsit féloldalas volt a rendszer, mert Marvin a gyakorlatban némileg feljebb játszott. Amikor a Getafe ellen felállt a védelmünk, a leghátsó alakzatban összeállt az öt védő többé kevésbé egy vonalban. Transzformálódtunk egy 5-2-3-ra, vagy még többször egy 5-4-1-re Benzemával a csúcson. Emberek, működött! Marcelo mögé hiába próbáltak volna bejátszani, mert ott volt Mendy, és ezt érezte a „bohóc” brazilunk is, sokkal szabadabban, bátrabban, önbizalommal játszott. Talán az is számított, hogy a meccs előtt Benzema átadta a kapitányi szalagot Marcelónak.

Nem azt mondom, hogy beton volt a védelmünk, de az elmúlt találkozókhoz képest felüdülés volt látni a csapatszintű, tudatos mozgásokat. Ramos és Carvajal nélkül.

Kiválóan megmutatkozott az is, hogy Marvin, majd később Arribas és Chust nem úgy lett a mélyvízbe dobva, hogy a Ligában tapasztalatlan társak veszik körül, hanem ott voltak a pályán azok az „öregek”, azok a sarokpontok, melyekhez lehet viszonyítani, akik az irányt megszabják. Amikor Modric osztogat nekik, amikor Benzema ad instrukciót elől (ne passzolj Vininek – ja, ezt most nem ide), amikor Varane vezényli előre a hátsó sort a lescsapdánál, akkor nem érzi úgy egy fiatal, hogy el van veszve a pályán. Akkor ő is egy olyan kirakós darabja lesz, amit ha jól formálgatunk, még a végén kijön belőle valami egész.

Ami szintén pozitívum, hogy 0-0-s félidő után, az épp viharossá fokozódó szélben, a kemény eső, és az 5 fok ellenére úgy jöttünk ki a második félidőre, hogy meg akarjuk nyerni a találkozót. Benzema legjobb lövésénél be is kellett Soriának mutatnia a nap védését, hogy ne kerüljön a Real előnybe, de később már ő sem tudott segíteni. A meccs következő újdonsága az volt, hogy Vinicius jobbról adott gólpasszt. Eddig azon az oldalon csak szenvedett. Ok, egy jó beadás miatt még ne emeljük pajzsra, de egy erősen közepes, baloldalon eltöltött első félidő után az hitelesen állítható, hogy nem volt rosszabb a jobboldalon. Ez most egy gólpasszt ért.

Marcelót már érintettem, de külön kiemelném, hogy őt rég láthattuk ilyen jól játszani. Legyünk azzal is tisztában, hogy többször is nyújtott ő az előre játékban elfogadhatót az utóbbi időkben is, csak nem tudott már a leghátsó sorba visszaérni, és amikor kettésével kaptuk a gólokat róla, akkor ez elhomályosította az előre játékban mutatott fineszt és vagányságot. Sosem vitattam el Marcelo korábbi éveit és teljesítményét, és a klub , valamit mi, szurkolók is sokat köszönhetünk neki a „poszt Roberto Carlos érában”. De az is tény, hogy az utóbbi, minimum 2 szezonja már nagyon sok hibával telt, és láthatóan ez lelkileg is megviselte, ami csak tovább taszította őt lefelé ebben a negatív spirálban. De egy ilyen napon, amikor a cseréjével egyszerre van a pályán, és még a kispadon sincs érdemben olyan, aki a helyére érkezhetne, amikor a leghátsó soros védekezés alól fel van mentve, mögötte egy stabil Mendy van, előtte meg egy Vinicius, aki ha nagyon kell, hamarabb visszaér előről, mint ő maga hátrébbról, mindenféle nyomás nélkül játszhat. Így is játszott!

Nálam a meccs legnagyobb passzát ő adta és nem a gólpaszára gondolok Mendy felé – amivel el is dőlt a találkozó sorsa. Volt egy hihetetlenül okos, dupla résbe beszerkesztett kiugratása Vinicius felé.  Kroos felvonta a szemöldökét, Guti csettintett, Redondo csak bólogatott. Ha egy átlagos passzer ott kiugrat, akkor az első ember mögé játszik be, de Marcelo egyből a második ember háta mögé varázsolta a bogyót, így Vini 8-10 méterrel beljebb találta magát a kapu felé. Zseniális volt. Kár, hogy nem született belőle gól. A jobb bekkünk tragédiája, hogy végre ment, odatette magát, és bele is sérült. A 86. percben kényszerűségből kellett lehozni. Nagyon sajnáltam.

Ahogy azt is, hogy Blancót végül nem hozta be Zidane a középpályára. Állítólag Raúl csapatának esze és motorja, akik látják, mind nagyon dicsérik, megnéztem volna egy ilyen kedd esti mérsékelt zakatolásban hogy állt volna a témához.

Ez a találkozó kétségtelenül felívelés az előzményekhez képest. Hiába nyertünk a Huesca ellen, annak a meccsnek a felvételét elvitte a CIA, és végtelenítve vetíti a legkeményebb guantanamói foglyoknak. Attól az is megtörik, aki a 2 hetes alvás megvonásra is csak kért még egy kávét.

Azért óvnám magukat megint csak attól, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjuk le. Sajnos ezt a 3 védős rendszert a kényszer szülte, s bár nem zárható ki – különösen Marcelo sérülése tükrében -, hogy látjuk még viszont, de akkor cimkézném igazából fejlődésnek, ha full keret mellett is bevetné Zidane. Ugyanígy a fiatalok csatába küldését. Szóval vannak kétségeim. Marianónak viszont már biztosan nincsenek.

Nem volt ez csúcs foci persze, de mind elől, mind hátul voltak nagyon pozitív epizódok. Modric megint pontatlanabb volt a szokásosnál, de ő legalább megpróbálkozik a váratlannal néha!  Végre a sors elrendezte azt is, hogy Kroos pihenhetett egy meccset. Persze amikor Modric mellett Casemiro próbál meg osztogatni, az nem olyan…

A három pont zsebben, az összecsapás nézhető volt – ettől a szezontól már sokkal többet nem várok. Azaz… Ha már Valentin napon látjuk vendégül a Valenciát, remélem meg..szuk őket!

Elnézést kérek, de túl jó volt végszónak.

Oszd meg a posztot, ha tetszett!