Real Madrid – Getafe: extrém sportok kedvelőinek

Ismeritek a Bikinitől az ‘Őszinte szerelem’ című számot?

Összefoglaló helyett…

Ez a mostani Real Madrid jelenleg nem tényező a topfutballban.

Azonban ahelyett, hogy az edző személyét venném elő, leírom, hogy mennyi minden miatt nem vagyunk tényezők – figyelj, nagylevegőés…

Hiányzik a vízió a pályán, mert belerohadtunk egy posványos komfortzónába évek óta, amelyből nem tudunk kilépni; elhiszi szinte mindig minden játékosunk, hogy a tuti passz, a hiba limitálása a cél, nem pedig a gólszerzés. Pedig ennek a sportágnak az a lényege, hogy gólt szerezz és győzzél. Spanyolviasz, ugye. Csalfa dolog azt kiemelni, amely gyári tartozék: keményen dolgozik minden más klub minden más játékosa is a maga szintjén. Gondolkodó játékos mindig tudja, hogy minden szinten mindig meg vannak a különbségek a leggyengébb, a se meleg-se hideg és a legjobb csapatok között is. Mindegy, hogy mennyei megyei, vagy Fradi Liga, vagy Kazah bajnokság, vagy Sri Lanka, vagy La Liga. Az adott versenysorozatban az abban szereplő csapatok egymáshoz viszonyított ereje mindig kirajzolja az erőviszonyokat. De ezeket az erőviszonyokat az adott szinten a legtöbb jó csapat igyekszik minden erejével életben tartani, sőt: fejleszteni. Mert akció-reakció. Mi lettünk az a Barca, amelyet Pep vezetett és az ellenfelek kiismerték. Már nem fosnak tőlünk. Senki. Király Kupa, emlékeztek. És Elche. Huesca, hiába a győzelem – ez az a győzelem, amely fájdalmat okoz. És nem, nem attól leszel te jó madridista, mert kritika nélkül nyalod és nyeled a szart, mert hát most éppen azért is három pont jár. Hanem azért leszel te jó madridista, mert a te saját szurkolói vénád azt a Madridot óhajtja, amely karakterrel, elképzeléssel, győzelmi vággyal lép pályára (és ez az, ami miatt a második Capello korszakot örökké imádni fogjuk, miközben a mostani keret és az akkori keret között ordító különbség volt és nem Fabio csapatának javára). Ha nem így van és te képes vagy ennek a mostani folyamatnak őszintén örülni, akkor a Real Madrid helyett bármely más topbajnokság alsóházi csapatának is képes lennél szívből szurkolni, mert jelenleg a Real Madrid nem méltó a hírnevére. Nem én nem vagyok méltó madridistának lenni, helló! Egy-másfél hónapja írtam egy anyagot, abban volt egy rakás kérdés, amelyekből a legfontosabb ez volt (nem szó szerinti idézés): a mostani Real Madridnak tudnál-e szurkolója lenni, ha a játék kedvéért most ismerkednél meg a focival. Persze, hogy tudnál… Ha mazochista vagy. De a focit, a FOCIT most mások mutatják be és az a legtragikusabb, hogy jelenleg egyetlen egy olyan mezőnyjátékosunk sincs, akinek a játékáért rajongani lehetne. Igen, volt Galaktikus I. és II. is, meg közte olyan Gago-féle gyengébb Real, amikor azért leültél, mert tudtad, hogy “életünk szerelme”, Guti legalább egy olyan labdát ad, hogy beszabehu, tudtad, hogy Ruud, ha máshogy nem, a lengőbordájával beszuszakolja a labdát a hálóba – de minden meccsen.

Most leülsz és tudod előre, hogy fájni fog. Ne hazudj. Magadnak ne hazudj. Ezt te sem szereted.

Jelenleg nem támadjuk a támadóharmadot, vagyis nem támadjuk a kaput. A jelek szerint elég annyi ettől a jelenlegi csapattól, hogy magabiztosan tud passzolgatni (lásd fentebb: mi lettünk Pep utolsó éveinek Barcája, hiszen kiismertek). Az ellenfelek nem fosnak tőlünk, vagy beállnak nyugodtan lemozogva a labda útját két szoros sorral, vagy letámadnak (figyelj, a Huesca idegenben az első 20 percben 6-7 emberrel támadott le – és kétszer sikerrel. A liga utolsó csapata a NAGY REAL MADRID ELLEN. Think about it.)

A szélső támadóink nem támadók, hanem gyáva focit toló játékosok hosszú ideje. Nem kapják meg ezek szerint a megfelelő követelményeket, sem instrukciókat. Emlékszem, tűpontosan emlékszem, ahogy Robben ugyanúgy alibipasszolt hátra, mint Asensio, Vini most. Ugyenez a Robben elment tőlünk bőrgatyát próbálni és ugyanez a Robben más követelmények és instrukciók alapján a világ egyik legjobbja lett. Miért kell megelégedni azzal, hogy stabilan passzolgatunk? Miért elég nekünk az, hogy a pálya azon részét uraljuk (többnyire), amelyet kacagva átenged az ellenfél, mert arra neki amúgy sincs szüksége? Miért felejtettük el, hogy van egy kapu, van egy labda és gólt kell szereznünk? Mert jelenleg nem az van, mint az előző szezon utolsó szakaszában, hogy van egy jól működő csapatvédekezésünk. Most nincs. Nincs sem jó támadásunk, sem jó védekezésünk. Nincs kellő mennyiségű és intenzitású labda nélküli bemozgás (Istenem, még a Fradi is – a saját szintjén – ezzel verte agyon a Vidit hétvégén) és nincs meg a labdás játékosokban a vagányság (Guti, kámbekk), hogy a néha-néha beinduló társnak odaívelje, odalöbbölje, odanyesse a labdát.

Ebben a nagy passzolgatásban és nagy rizikómentes fociban elfelejtették a srácok, hogy bizony nem ez a cél. Ez az eszköz. Lenne. De nem nálunk – jelenleg.

Mi most célként tekintünk erre és az a baj, hogy ebbe belezavarodunk. Ezért van, hogy Ramos felrohan csatárnak, hogy cserébe kontrákat kapunk (Ramos nélkül is), hogy Modric a Huesca ellen LÁTVÁNYOSAN kereste a bal oldali félterületet. Feltünt nektek is? Mivel először láttam ezt ennyire tartósan Lukától, arra kell gondolnom, hogy saját fejéből pattant ki, mert érzi ő azt nagyon jól, hogy már egy Huesca is csukott szemmel ismeri a mi labdajáratási sémánkat. Nincs bennünk semmi váratlan.

Ha nem Real Madrid lenne a nevünk, hanem pl. Aláves, Legánes, Getafe, akkor ez a foci lenne az elvárt. A semmilyen karakterrel nem bíró foci, amely néha sikeres, néha nem.

Ad hoc.

Rapszodikus.

Vegetálás.

Ez a jelenlegi Real Madrid nem tényező a topfutballban. De azt szeretném, hogy az legyen.

Érted haragszom, Real Madrid, nem rád.

Jamal


Beharangozó helyett…

A Getafe elleni mini derbire nem a legjobb előjelekkel készül Zidane együttese. Hála a sérüléseknek és a francia tréner játékos-politikájának, azok a második vonalba sorolt, vagy száműzött valamirevaló játékosok, akik egy ilyen sérüléshullámban előre léphetnének, egész egyszerűen nincsenek már a klubnál.

Teljesen nyilvánvaló, hogy sérülésekben szerepet játszik az is, hogy Zidane szinte egyáltalán nem forgatja a keretét, és többé-kevésbé jogosan elővehető azért is, hogy a kedvencei csapágyasra vannak járatva, míg a nélkülözött játékosok egyáltalán nincsenek se formában, se megfelelő fizikai állapotban, lásd pl. Odriozola.

Egészen biztosan szét van esve mentálisan is az öltöző, nincs annál demoralizálóbb faktor, mint amikor nem érdemeik, edzésmunkájuk, és a józan ész mentén kapják a futballisták a játékperceket. Az, hogy Jovic és Odegaard is elpályázott félidőben, hogy Ramos egy mini hisztit nyom, hogy egy katasztrofális kupameccs hosszabbításának szünetében Zidane nem szól a játékosokhoz, stb., nagyon pontosan mutatja, hogy Zidane elvesztette az öltözőt. Amikor ez megtörténik, ott eldőlt az edző sorsa. Ez megtörtént ZZ esetében is. Hogy most hivatalosan Perez közölte vele, hogy év végén elválnak útjaik, vagy csak Zidane tudja belülről, hogy vége van, az lényegében mindegy. Ezt érzik a játékosok is. Amikor ez találkozik a gondosan felépített koncepciótlansággal, a rendszer nélküli futballal, akkor hatványozottan igaz, hogy nagyon nehéz bárkinek is beállni a partvonal mellől.

Nos, a hosszas felvezetés után jöhet a fekete leves, jelenleg 10 mezőnyjátékos és két kapus áll rendelkezésre az első csapatból. Kroos eltiltott, van 9 sérültünk is mellette. Thibaut Courtois, Andrij Lunyin, Nacho, Raphael Varane, Ferland Mendy, Marcelo, Casemiro, Luka Modric, Marco Asensio, Vinicius, Karim Benzema és Mariano.  Hihetetlen szerencse, hogy ez így sem rossz kezdő! Vagyis nem végzetes. Lehetne jobb persze, de előfordulhatott volna, hogy 6 védő van, és 4 csatár, nincs egy középpályás sem. Na, annál kicsit jobb a helyzet.

Zidane felrántott 3 srácot a Castillából. Marvin és Chust kerettag volt a Huesca ellen is, a harmadik, Antonio Blanco szerencsétlenségére pont hozott egy eltiltást magával, így a Huesca ellen kellett letöltenie, de kedden már rendelkezésre állhat.

A Getafe ebben az évadban koránt sem olyan éles, mint egy évvel korábban. 6 győzelmére 9 vereség jut, és csak a 13. a tabellán – mindössze 4 ponttal előrébb a kieső helytől. A hétvégi meccsük a Sevilla ellen is katasztrofába torkollott. Djené lekaszálta Ocampost, a getafés pirosat kapott, Ocampos pedig nem tudta folytatni. A két edző, Bordalás és Lopetegui addig üvöltözött egymással az eset kapcsán, hogy ők ketten is piros lapot kaptak. A Sevilla élt az emberelőnnyel és vert egy hármast a kis madridi csapatnak. Szóval ők is elég frusztráltan fognak beleérkezni a meccsbe, Djené, és az edző, Borbalás nélkül a kispadon.

Hogy ennek a furcsa elegynek mi lesz az eredője, az megjósolhatatlan. Konkrétan bármit el tudok képzelni. Azt a legkevésbé, hogy nívós, közönségszórakoztató mérkőzés lesz. Most ez van. Nagyjából így fogjuk letolni a szezont. Az Atalanta meccsig van egy kis lauf, utána valószínűleg beáll a nihil, ha Pereznek lesz egy kis esze, a BL kiesés után kivágja Zidane-t, hogy az új edzővel elkezdődjön valami még a nyár előtt. Ezt várom a legjobban.

Sultan


Tippelde – 19:45 a határidő | a meccs 21:00 órakor kezdődik | technikailag az első forduló pótlására kerül sor


Reggel, amikor felkelek,
Első pillantásom rád vetem – Jézusom!
Mit is mondhatnék neked,
Ilyen rossz még nem volt senkivel.
Ez lenne egy igazán őszinte vallomás,
Nem hinnéd el, hiába mondanám.
Éjjel minden mást jelent,
Képzeld azt, hogy nekem jó veled!
Ugyan mit is mondhatnék neked?
Ha egy kicsivel jobban igyekeztél volna,
Hisz ugyanannyi időd volt a szerelemre.
||: Máskor jobban igyekezz,
Ez egy őszinte szerelem.:||
Mit is mondhatnék neked,
Nem akarok hazudni semmit sem.
Te kérted hogy legyek őszinte – De frankón!
Ilyen rossz még nem volt senkivel.
Ha egy kicsivel jobban igyekeztél volna,
Hisz ugyanannyi időd volt a szerelemre.
||: Máskor jobban igyekezz,
Ez egy őszinte szerelem.:||

Oszd meg a posztot, ha tetszett!