La Octava, a tervezetlen folytatás

Az ezt megelőző posztban ReAlantos kolléga a Madrid 2000-es BL-döntőtjét elemezte ki/foglalta össze/írta meg/egyéb igekötős ige. Ezt folyatnám részben, hiszen azóta közel 20 év telt el. Az ismertebb játékosok (Iker, Raúl, Guti, Carlos…) sorsa részben ismert mindenki előtt, a kevésbé ismerteké pedig kevésbé. Most ezeket próbáljuk majd feleleveníteni.

Kapusok

#1 Bodo Illgner (51)– A Kölnből érkező nyugatnémet kapus ’96 és’99 között volt a Real Madrid elsőszámú kapusa. Pont ebben a szezonban szorult ki a kapuból. 2001-ben akasztotta szögre a kesztyűt. Egy ideig a családjával töltötte a mindennapjait, később TV-s szakértő lett és egy regényt is írt feleségével, ami a karrierjén alapszik.

#13 Albano Bizzarri (42)– Az argentin kapus egy szezont töltött Madrid királyi részén. Hazájából, a Racing Clubból érkezett ’99 nyarán és egy év múlva a Valladolid csapatához távozott, ahol hat évet húzott le. Ezután még egy spanyol szezon következett (Gimnastic Tarragona), majd Itália felé vette az irányt. A stabilitás híve volt, hiszen 12 év alatt 8 csapat kapuját védte. 2019 nyaráig a Perugia kapuját védte a Serie B-ben. Azóta klub nélkül tengeti mindennapjait.

#27 Iker Casillas (38) – Róla sok újdonságot nem tudok írni, inkább csak az eredményeit: spanyol bajnok (5x), spanyol negyedosztály bajnoka (1x), Copa del Rey (2x), Spanyol szuperkupa (4x), BL (3x), Európai szuperkupa (2x), Klub VB (3x), Portugál bajnok (1x), Portugál szuperkupa győztes (1x), VB győztes (1x), EB győztes (2x), a világ legjobb kapusa (5x) valamint kismillió egyéb egyéni elismerés. Tavaly szívinfarktust szenvedett el, visszavonult és indul a Spanyol Labdarugó Szövetség (RFEF) elnöki posztjáért

Védők

#2 Michel Salgado (44) – A Celta Vigóból érkező kéttüdejű jobbhátvéd is ebben a szezonban érkezett, és 10 éven keresztül rohangált fáradhatatlanul a jobb oldalon. 5 bajnoki cím és 2 BL serleg került a neve mellé Madridban. 2009 nyarán a Blackburn Rovers csapatához távozott, ahol 3 évet töltött el, majd visszavonult. Később indiában futsalozott, illetve 2018-ban egy meccs erejéig visszatért a gyepre az Indepediente szerelésében. Volt Egyiptom válogatottjánál Javier Aguirre segítője, valamint jelenleg a Gibraltar United FC tulajdonosa.

#3 Roberto Carlos (46) – Minden idők (egyik) legjobb balhátvédje 11 éven keresztül robotolt a királyi védelem bal oldalán. 4 bajnoki cím és 3 BL után 2007-ben távozott a Fener csapatához. Ezután a Corinthiansban, az Anzsiban (Dzsudzsákkal és Eto’oval) és a Delhi Dynamosban játszott. A Sivasspor, az Akhisar Belediyespor és a Delhi Dynamos edzője volt később. Jelenleg a klub nagyköveteként dolgozik.

#4 Fernando Hierro (52) – A második számú kapitány sokadik szezonját taposta Madridban ekkor. 5 BL- és 3 bajnoki trófeával távozott 2003-ban a csapattól. Egy-egy évet lehúzott a katari Al-Rayyan csapatában és a Bolton Wanderersnél, mielőtt 2005-ben visszavonult. 2007-től 4 évig a RFEF sportigazgatója volt, 2011-től egy évig pedig az akkor újgazdag Malaga csapatánál töltött be hasonló szerepet. A 2014-15-ös szezonban Zidane-t váltotta Carletto segítőjeként. A 2016-17-es szezonban a Real Oviedo menedzsere volt, aminek végén közös megegyezéssel távozott a klubtól. Ezután visszatért a RFEF sportigazgatójának, majd a 2018-as VB előtt átvette a menedzseri pozíciót Lopetegui botrányos menesztése után. A VB-n felsült, így távozott a korábbi munkájából is. Jelenleg munkanélküli.

#5 Manuel Sanchís (54) – A kapitány, a saját nevelésű középhátvéd egész felnőtt karrierjét a csapat kötelékében töltötte 1983-tól 2001-es visszavonulásáig. 710 meccsen 8 bajnoki cím, 2 BL, 2 spanyol kupa, 1 Ligakupa, 5 szuperkupa szerepel az eredményei között. Edzőként is a csapat utánpótlásában kezdett. Innen a másodosztályú Tenerife és az Egyenlítői Guineai válogatott kispadja. Ezek után kis madridi csapatok padján láthatták csak a meccsre járók.

#12 Iván Campo (46) – A pulikutya hajszalont képviselő Campo 4 szezont töltött el a csapat keretében. A Mallorcából érkezett 1998-ban és a Boltonhoz távozott 2002-ben kölcsönben, egy évvel később pedig végleg. Miatta kezdett a 9 éves Raulity Bolton meccseket nézni. 1 La Liga és 2 BL került a neve mellé Madridban. A Bolton csapatát 5 évig erősítette, ahol a csapat legendájává vált (akit ez a sztori hosszabban érdekel, itt egy cikk), majd az Ipswich Town és az AEK Larnaka következett. Itt, Cipruson hagyott fel a focival. Többek között van egy róla elnevezett indie banda, és nemrég a spanyol miniszterelnököt szidta a twitteren a koronavírus kezelése miatt.

#15 Iván Helguera (45) – A rendkívül furcsa másik Iván (igazán poszttalan játékos akit valami megmagyarázhatatlan oknál fogva kedveltem) az Espanyolból érkezett ’99 nyarán és egészen 2007-ig játszott Madridban. Az utolsó évében csúnyán kezelt Helguera bajnoki címmel távozott a Valenciához, ahonnan egy év után visszavonult. 3 bajnoki- és 2 BL- érem került a nyakába Madridban, illetve egy spanyol kupa Valenciában.

#17 Javier Dorado (43) – Szintén egy saját nevelésű balbekk. 2 felnőtt meccse van a csapatban. Egy-egy Salamancai és Gijóni kölcsönjáték után a Vallecano, a Mallorca és a Gijón mezét viselte. Végül 2012-ben az Atletico Baleares együtteséből, harmadosztályú bajnokként vonult vissza.

#18 Aitor Karanka (46) – A baszk középhátvéd 1997 és 2002 között játszott a spanyol fővárosban. A Bilbaótól érkezett és ide is tért vissza, ahonnan 2006-ban távozott végleg. Karrierje utolsó évében az MLS-ben rúgta a pettyest a Colorado Rapids színeiben. Karrierje után edzőnek állt. 2008-10 között a spanyol U16-os válogatott mellett dolgozott. Ekkor Mou hívására csatlakozott a portugál stábjához, ahol 3 évet töltött el José másodedzőjeként. 2013-17 között a Middlesbrough edzője volt, akiket a Championshipből a PL-be juttatott. Viharos körülmények között távozott, hiszen csak a vezetőséggel, a játékosokkal és a szurkolókkal került összetűzésbe – Mourinho büszke lehetett rá. 2018-ban a Nottingham Forest menedzsere lett, de egy évvel később felmondott, a csapat jó szereplése ellenére is. Jelenleg munkanélküli.

#23 Julio Cesar (41) – A brazil középhátvéd (tegye fel a kezét aki hozzám hasonlóan rá sem emlékezett, ahogy Doradóra sem) a Valladolidtól érkezett mindössze 21 évesen Madridba. Egy szezont töltött a felnőtt csapatnál, majd a Milan, a Sociedad és a Benfica kölcsönjátékosa lett. 2002-ben az Austria Wienbe távozott, ahonnan egy év után ő is a Boltonba került. Itt is egy évig húzta, ahogy a következő csapatoknál is: Tigres (MEX), Olympiacos, Dinamo Bukarest, Gaziantepspor, Maritimo, Sporting Kansas City, Toronto FC, Parrillas One (HON). Visszavonulása után a Real Madrid brazíliai nagykövete lett, majd először egy spanyol amatőr csapat (Cristo Atletico), és az ukrán első osztályú Olimpik Donyeck edzője lett.

Középpályások

#6 Fernando Redondo (50) – A csapat harmadik számú kapitánya, a végtelenül elegáns argentin 1994-ben érkezett a Tenerifétől, és a 2000-es BL győzelem után távozott ’érdekes körülmények között’ a Milan csapatába. 2 bajnoki címe és 2 BL-győzeleme van Madrid szívében, egy-egy-egy Serie A, Olasz kupa és BL címe Milánóból, illetve egy Copa America győzelme Argentínával. A Rossoneriktől 2004-ben vonult vissza. Jelenleg a La Liga nagykövete hazájában.

#8 Steve McManaman (48) – Az univerzális angol talán a legjobb brit igazolása a csapat történetének (bár Norma szerint Bale a legjobb). 9 év liverpooli szolgálat után érkezett 1999-ben, és négy év alatt közel 100 meccset játszott a csapatban. 2003-ban a Manchester Cityhez igazolt (before it was cool), majd két év múlva hagyott fel a játékkal. Visszavonulása után UEFA- és FIFA-nagykövet, illetve a Liverpool utánpótlásában dolgozik.

#10 Clarance Seedorf (44) – A holland zseni 1996-ban érkezett a Sampdoriától, és a 1999-2000-es szezon közben igazolt vissza Olaszországba, az Inter csapatába. 2002-ben a város másik felébe igazolt méghozzá Carlo Milanjához, ahol karrierje legjobb időszakát töltötte a következő 10 évben. 2012-14 között a Botafogóban rúgta a pettyest, majd befejezte aktív pályafutását. Ekkor ugyanis a rendkívül rossz formában lévő Milan edzője lett. A szezon végére összekapta a csapatot, de távoznia kellett. 2018-ban a Depor edzője lett ahol 6 meccsen Fede is játszott a kezei alatt. A csapat a szezon végén kiesett a bajnokságból, a holland pedig távozott. 2019-ben a kameruni válogatott vezetőedzője lett, de segítőjével, Patrick Kluiverttel távoztak egy csúfos ANK részvétel után.

#11 Sávio (46) – A brazil ’97-ben jött a Flamengóból, és 2002-ig erősítette a csapatot, tehát háromszoros BL-győztesnek mondhatja magát. Ezután három év következett Zaragozában, majd egy-egy év a Flamengo, Sociedad, Levante, Deportiva Capixaba (BRA), Anorthosis (CYP) (ahol együtt játszhatott Nagy Zoltánnal, aki jelenleg is a klub kapusedzője) és az Avaí (BRA) csapatában, ahonnan 2010-ben vonult vissza.

#14 Guti (43) – A Real Madrid jövendőbeli vezetőedzője szintén nem egy ismeretlen név. 5 La Liga, 3 BL, 4 Spanyol Szuperkupa, 1 Európai Szuperkupa, 2 Klub VB cím fűződik a nevéhez, ezen kívül volt a liga legjobb gólpasszadója (2007-’08) és a spanyol kupa gólkirálya is (2001-’02). Madridból a Besiktashoz távozott, ahol karrierje utolsó előtti évében török kupát nyert. A Real Madrid utánpótlásában helyezkedett el edzőként, ahol sikert eltiltásra halmozott. 2018-tól több mint egy évig a Besiktasban Senol Güles segítője volt, 2019 őszén pedig az Almería edzőjének nevezték ki. Jelenleg playoffot érő 3. helyen állnak. Egyéb eredményei: szerepelt a Torrente 3 cimű filmben.

#21 Geremi Njitap (41) – A kameruni válogatott 1999-ben érkezett Madridba. Kamerunból fiatalon Paraguayba igazolt, ahonnan 18 évesen került Európába a Genclerbirigli csapatához. Innen hozta el a nemrég elhunyt Sanz. 2000-ben az aranylabda-jelöltek listájára is felkerült. 2002-ben kölcsönben a Middlesbrough csapatába került, majd 2003-ban megvette a Chelsea. 4 év után a Newcastle csapatához került, ahol 2 évet töltött el. Egy-egy év erejéig az Ankargücü és az AEL játékosa volt, majd visszavonult. Kameruni bajnok és kupagyőztes, spanyol bajnok és BL-győztes, kétszeres angol bajnok, olimpiai bajnok és kétszeres ANK győztes. 2016 óta a kameruni futballistákat tömörítő SYNAFOC elnöke, amely egy érdekvédelmi szervezet kameruni labdarúgóknak világszerte.

#22 Christian Karembeu (49) – Seedorfhoz hasonlóan a Samptól érkezett, egy évvel a holland után. A Real Madrid csapatában fél évvel maradt nála tovább, hiszen 2000 nyarán továbbállt a Middlesbrough csapatához. Ezután az Olympiacos, a Servette és a Bastia csapatában játszott. 1998-ban VB-t és BL-t nyert, 2000-ben EB-t és BL-t. Ez négy év alatt elég egyedülállónak tűnik a sport történetében. Volt játékosmegfigyelő a Portsmouth-nál és az Arsenalnál, vezetőségi tag az Olympiacosnál és számos jótékonysági kampány mellett feltűnt.

#24 Álvaro Benito (43) – A saját nevelésű középpályás a 1994-től a Real Madrid C-től az első csapatig végigjárja a szamárlétrát. A nagyok között 7 év alatt 21 meccsig jutott. 2002-ben távozott, és egy év alatt 7 meccsig. A csapat utánpótlásában helyezkedett el. Tavaly kritizálta a csapat vezetőségét, ez az állásába került. Van egy rockegyüttese Pignoise néven.

Támadók

#7 Raúl González (42) – Újabb legenda, újabb felsorolás: 6x La Liga, 4x Spanyol szuperkupa, 3x BL, 1x Európai Szuperkupa, 2x KlubVB. 2010-ben hagyta el élete csapatát. 2 évig a Schalke csapatában rúgta a bőrt (1 német kupa, 1 német szuperkupa), majd újabb 2 év Katarban (1 bajnoki cím, 1 kupagyőzelem). Végül Amerikában, a NASL-ben szereplő NY Cosmosban akasztotta szögre a pettyest 2015-ben. Végtelen számú egyéni elismerés, és még ennél is több tisztelet övezte a karrierjét. 2018-tól a Real Madrid U15-ös csapatát vezette, tavaly nyáron pedig a Castilla élére nevezték ki.

#9 Fernando Morientes (44) – A Mór 1997 nyarán érkezett a Zaragoza csapatából, és egészen 2005-ig a csapat tagja maradt. Egy évet Monacóban töltött, ahol segített megfarkalni azt a csapatot, ahonnan kiszorult a galaktikusok érkezése miatt. 2 Liga- és 3 BL győzelem jutott neki Madridban. A Liverpool és Benítez hívása szólította el Madridból. Velük nyert egy FA-kupát, majd két év angol kaland után visszatért Spanyolországba. A Valenciával 3 év alatt egy CdR-t tudott nyerni. Végül karrierje utolsó évére Marseille felé vette az irányt, ahol epizódszereplőként egy kupát és egy ligakupát tudott nyerni. 2010 nyarán vonult vissza. Edzőként dolgozott a Real Madrid utánpótlásában, majd a Fuenlabrada csapatánál töltött el egy rövid, de sikertelen időszakot a spanyol harmadosztályban.

#16 Samuel Eto’o (39) – 1997-ben érkezett szintén, de egyből kölcsönben találta magát, előbb a Leganesben, majd az Espanyolban. A 1999-2000-es szezon őszét Madrid városában töltötte, és 3 meccsen játszott is a BL-ben, így fiatalon BL-győztes lett. 2000 nyarán aztán végleg megvette a Mallorca, ahol éveken át a csapat húzóembere lett, és többször fingatta meg ex-csapatát a szigetlakók mezében, és egy CdR-t is nyertek 2003-ban. Majd a Barcelona vette meg 2005-ben, akikkel még többször fingatta meg a madridi csapatot. A Barcával háromszoros bajnok, kétszeres BL-győztes, és spanyol szuperkupa győztes, valamint egy CdR-arany itt is a nyakába került. 2009-ben az Interhez került, 50 millió euró társaságában Ibráért (ez a transzfer is szorosan ott van a Barca legrosszabbjai közt). Az eléggé kiherélt Serie A-ban Mou-val első évben triplázott, és persze ismét megfingatta ex-csapatát, csak ezúttal a Barca kapta a gázt. 2011-ben ő is az Anzsihoz került (ők azóta az orosz harmadosztály kiesőhelyén tanyáznak jelenleg) RC és DZSB társaságában. Három év alatt egy harmadik hely volt a legtöbb, amire futotta. 2014 telén a Chelsea-be került, nyáron az Evertonba, 2015 telén pedig a Sampdoriába. Fél év után Törökországba távozott, ahol az Antalyasport erősítette 2,5 évig. Itt egy hónapig játékos-edzőként is funkcionált. Innen fél évig a Konyasporba került, majd karrierje utolsó évét a Quatar SC-ben töltötte, egészen tavalyi visszavonulásáig. Kamerunnal olimipai bajnok lett és ő a válogatottsági gólrekorder hazájában. Rengeteg egyéni elismerés, és egy eléggé alulhype-olt karrier az övé. Visszavonulása után a Harvardon tanul Buisness&Managementet.

#19 Nicolas Anelka (41) – Egy újabb nagy világjáró. Fiatalon a Real volt a harmadik klubja [PSG, Arsenal (1PL, 1FA-kupa) előzte meg], majd egyetlen szezont töltött a spanyol fővárosban (1BL), mielőtt visszatért Párizsba (1 Intertotó kupa). Két hazai évéből egyet a Poolnál töltött kölcsönben, mielőtt a Manchester Cityhez került volna. Innen 2005-ben a Fenerbe távozott egy szezon erejéig (1 bajnoki cím), majd visszatért Angliába a Bolton csapatához. Itt két évet töltött, mielőtt 2008-ban a Chelsea-be került, ahol rekordot jelentő 4 évet töltött. Itt 2 újabb PL-serleg és 1 FA kupa került a kezébe. 2012-ben Kínába került a Sanghai Shenhua csapatába, ahonnan fél évre a Juve kölcsönözte vissza Európába. 2013 nyarán a West Bromwich látott benne fantáziát, egy évvel később pedig a Mumbai City FC, ahonnan 2015 nyarán vonult vissza. A válogatottal 2000-ben EB győztes lett. A két keleti csapatában játékos-edző volt, 2018 óta pedig a Lille akadémiáján edzősködik.

#20 Elvir Baljic (45) – Újabb játékos, akire nem emlékszem. A jugoszláv-bosnyák támadó Törökországból érkezett 1999 nyarán 26 millió eurónak megfelelő összegért (???) egy, a Fenerben eltöltött impresszív szezon után. Madridban 11 meccsen 1 gól jutott neki. Először a feladónak kölcsönözte vissza Perez, majd a Rayóban sem vált be. 2002 nyarán távozott a Galatasarayba. Innen Konyaspor, Ankaragücü és Istanbulspor következett 2008-as visszavonulásáig. Főként másodedzőként tevékenykedett visszavonulása óta (a bosnyák válogatott és több török csapat mellett), majd 2019-től a bosnyák Tuzla vezetőedzője volt 2020 márciusáig.

#25 Perica Ognjenovic (43) – Újabb jugoszláv, akiről fingom sincs, ki volt. 1999 januárjában érkezett a belgrádi Red Star csapatától, ahol 78 meccsen 19 gólig jutott (ha bárki tudja, miért vettük meg, ne fogja vissza magát). 2 év, 12 meccs, 0 gól a madridi termése, viszont BL-győztesnek mondhatja magát. 2002-ben Madridból a Kaiserslauternbe vezetett az útja, majd 2006-ig megfordult a Dalian Shide (CHN), Dinamo Kijev, Angers (FRA), Selangor (MLY) csapataiban, amelyekben összesen 29 meccsen 2 gólt szerzett. Két görög (Ergothelis, Kallithea) és egy szerb csapat (Jagodina) volt a további útja. 225 meccsen 37 gólt vágott karrierje alatt. Volt a szerb U17 és U18-as csapat edzője, jelenleg a bosnyák Zvijezda 09 csapatát irányítja.

Remélem jó volt a nosztalgiavonaton ülni egy kicsit. Milyen gyakorisággal látnátok szívesen posztokat? És miről írjon legközelebb José aki engem ezért ki fog csinálni?

 

Oszd meg a posztot, ha tetszett!