Nem volt ez rossz! (Real Madrid 3 -0 Leganes)

Fura kezdő, de legyünk őszinték: egy topcsapat minden ilyen sorozat első meccseire fura kezdőkkel áll ki. Szerintem tízből tíz madridista tizenegy változatban tolta volna fel a csapatot. Isco kihagyása volt talán a legérdekesebb, de meglepő semmiképpen sem. Isco nem sokáig lesz már Habfehér játékos. A Real Madrid viszont örök. 

Lucas kezdetése Solari fétise mellett lehet egyébként teljesen érthető és támogatható pedagógia fogás. Ha ebből a szemszögből értékeljük Lucasinho kezdőbe jelölését, akkor én támogatni tudom.

A védelemben szerepet kapó játékosok miatt nem voltam sem nyugodtabb, sem izgatottabb, mintha Carvajal, Varane, Marcelo kapta volna meg a lehetőséget. Jelenleg minden változatban gyenge a védekezésünk.

Sajnos a felállás ugyanaz maradt, mint eddig talán egy meccset leszámítva mindig volt Solari alatt. Azaz két vonalszélső, akik időnként, de egyszerre soha nem mozognak be Karim mellé, három középpályás, két támadószellemű szélsővédő. Nagyon sajnálom, hogy hosszú-hosszú ideje nincs olyan edzőnk, aki ennyi kreatív és passzbiztos belső középpályásból nem tud valami stabil, kreatív és előremutató, nem utolsó sorban újdonság erejével ható formációt működésre bírni. (JLo talán megtette volna, de a feltételes mód oly beszédes…)

A meccs úgy kezdődött, ahogy vártuk: rohanással. Ez szinte mindig így van,  ha nincs Kroos, vagyis egy világklasszis passzer, aki körül mozognak a többiek.

A Leganes nagyon stabil 451/541-ben védekezett, nehezen tudtunk létszámazonos szituációkat kialakítani a támadóharmadban, mert a labdás madridira szinte mindig két vendégvédő jutott. Ennek ellenére egy alapvonalról okosan visszatett labdát a 10. percben Ceballos akart eltekerni a hosszú felsőbe, de lövése csemegének bizonyult.

A következő, egy perccel későbbi jelenet is hozzá kötődik, amikor a tizenhatos vonalának közelében, a kapuval szemben felvágta védője. A szabadot Ramos kérte el, s ha már ott volt, akkor… akkor… hát ez meg mi a jó isten volt? Én ilyenkor azt szoktam mondani, hogy vakondtúrásba rúgtam… Mármint ilyenkor, a teremfocik  idejében. Merthogy Ramos lövése a sorfalig alig-alig csorgott el.

A 13. percben Flash mutatta meg, hogy mi az a fénysebesség, egy vendég kontrát akadályozott meg azzal, hogy nem egy, de két Leganes-játékost futott le emberes hátrányból. Oda és vissza vagyok a srácért! 🙂

Hoppá, Casemiro tényleg játszik. A 14. percben feltűnt védekezésben egy testidegen fehér mezes cammogó, vagyis a Tank. Ilyen az, amikor matematikailag ugyan nem vagy emberhátrányban, de amúgy…

Flash közben felszántotta a felezőtől a Leganes alapvonaláig a pálya szélét, pontos beadását a védője miatt nem tudta Benzema kellően erősen megfejelni, de a támadás tetszetős volt.

Egy perccel később amolyan kontra-félét vezettünk. Nem volt kontra, mert létszámban kevesebben voltunk, de így is a saját tizenhatosunk előtt szerzett labdát forgatott ki Valverde Lucasnak, aki okosan passzolt be a tizenhatosra bemozgó Karim elé, a lövést azonban egy becsúszó védő miatt elbenzemázta Karim.

Ez azért volt kellemetlen, mert a következő percben (18.) három Leganes támadóra jutott egy Nacho feat Ramos duó és csak a szerencsénk miatt nem lett vendég gól – Ramos mentett szögletre. Amiből bántóan üresen fejelhettek, szerencsére gyengén és középre – Navasnak nem okozott gondot.

Akart a csapat, nagyon is, de az látszott, hogy hiányzik pár dolog a sikerhez. A Leganes például a 21-22. percben olyan sebességgel és hatékonysággal cicázott a madridiak között, hogy megálltam a gépelésben és inkább figyeltem a labdajáratást. Ami szép, az szép. Szerintem. Casemiro szerint nem, mert ő úgy felb.szta a vendég cicázót a tizenhatosunk előtt, hogy nyekkenni nem volt ideje a srácnak. Az eset finomsága abban rejlik, hogy Casemiro emberfölényes helyzetben (kettő, de inkább három madridi vette körbe a srácot) kaszálta el a tizenhatos előtti félköríven belül az ellenfelét. Mikor fog tanulni ezekből?

A 25. percben egy 6×6 méteres területen a Leganes tizenhatosánál 8 védő között akart 3 madridi varázsolni, nyilván nem jött össze, de a a visszaszerzett labdából (amolyan gegenpressing volt) Odri lépett ki csatárként. Sajnos rosszul vette át a labdát, ütközött a védőjével – a spori (szerintem) helyesen továbbot intett.

Sajnos a mieink a reklamálással voltak elfoglalva, mert a Leganes pillanatok alatt felért Navas elé, ahol Ramos mellől, tisztán lőhetett a vendégjátékos, szerencsére a bal kapufa mellé helyezte a lövést. Mármint… kívülre.

A félidő fele telt el és nyugodt szívvel elmondhatom: valóban nincs semmi meglepő a csapat játékában és a meccs képében. Olyan, mint az utóbbi időben mindegyik. Mi nyomunk, akarunk elől, de izzadságszagú az egész, hátul pedig lemásoljuk a II. Világháború japán vadászpilótáinak kedvenc taktikáját – hátha bejön.

Ehhez a játékhoz Solarinak nagyon kellene egy bója-csatár, aki küzd-birkózik és várja a beadásokat (Böde, ofkórz…) – csak hát neki Benzemája van, aki a modern kor modern csatárának egyik legjobb megtestesítője (Nem is értem, amikor a szurkolóktól az hallom-olvasom, hogy gólvágó csatár kell. Ki? Minden top csapatnál olyan támadó van, aki a modern kori igényeket elégíti ki: egyszerre center, támadó középpályás, képes szélre kimozogni, kulcspasszokat osztani, nagy a munkabírása.) Melyik az a csapat, amelyik olyan támadót alkalmaz, aki nem ennek, hanem a régi értékeknek felel meg: tizenhatoson belül, vagy annak környékén lézeng, kiszolgálásra vár, mindig a gólszerzés jár az eszében, a csapatjátékban alig, vagy semennyire nem lehet használni? Szerintem ez jelenleg az Inter és Icardi, valamint ettől a szinttől lefelé lévő csapatok és támadói.

Szóval Solari takitkájába egy Icardi rohadt jól illeszkedne, de ő most nincs itt, szóval lehet, hogy a jelenlegi keretre kellene egy jobb játékstílust szabni.

Míg ezt leírtam, a Leganes reklamált egy feltételezett lerántásért tizenegyest (spori magabiztosan lerázta őket), majd egy beadás után Navas védett úgy, mint ahogy Navas szokott a legjobb pillanataiban.

Sajnos a félidő utolsó öt percére fordulva eszembe jut a Beharangozó nyitó mondata: szenvedek. 🙁 Nem jó a játék, beletörik a szemem. Nem magabiztos a csapat, ha tudnék, segítenék nekik. Bárhogy, akárhogy. Nem akarok én szidni, elővenni senkit sem. Túl vagyunk azon a ponton, hogy azt gondoljuk, egy-két játékos miatt fos ez az egész. Itt komplex upgrade csomag kell, ami nem annyit jelent, hogy esetleg új igazolás(ok). Annál több. És mi a fun fact? Az, hogy ehhez a “frissítéshez”, illetve a beéréséhez idő kell. Az pedig Madridban talán csak Mourinhónak volt.

Odriozola persze érzi, hogy szeretem, mert a 42.  perc végén egy egyéni alakítás után, amikor betört a tizenhatosra, büntetőt harcolt ki. Nem sokat lehet ezen vitázni, a Leganes védője Casemiro-i szinten vizsgázott a létszámfölényes szituáció megoldásánál.

A penalty-t Ramos kapitányhoz méltó magabiztossággal, higgadtan gurította a másik oldalra vetődő kapus bús szeme láttára a hálóba  a labdát. Ez volt Ramos 100 gólja hivatalos meccseken. Kell egy csatár? Toljuk fel Ramost a posztra! 😀

A vezetésnek örülni kell, de ez most megint azt okozhatja sok madridistánál, hogy az eredmenyekDOTcom-ból magyarázza meg magának, hogy “amúgy fasza a csapat”. Sajnos nem.

Ez a csapat harcol, fut, küzd és mindenek felett akar. Játszani és meccset irányítani viszont je-len-leg-nem-tud.

Itt van a félidei stat. A labdabirtoklás jelenleg pont semmit nem árul el: a Leganes meccstervében a stabil védekezés (=lemondunk a labdatartásról) és labdaszerzés utáni kontrákból állt. Igazából ők a második félidőben is játszhatják ezt, mert ez  a mai találkozó csak az első félideje egy (minimum) 180 perces meccsnek.

A statisztika többi részét kommentben vesézzük ki!

A második félidő első említésre méltó akciója a mi nevünkhöz fűződik. Az első félidőben a kevés terület miatt Vinicius alig tudott játékba lendülni, most azonban lendületből vezethette rá a védőkre a labdát, akik ettől megzavarodtak és rámozdultak. A tizenhatos előterében így megnyíló területre aztán Ceballos futott be, a fiatal brazil le is passzolta a labdát, ám a lövés lecsúszott Dani lábáról.

Az 50. percben Ramos fejelt kapufára egy szögletet, de már játékon kívül – lökést látott a spori. Az 54. percben tartós labdatartás után Ceballos lőtt távolról, levéssel fölé.

JÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! Mi játék volt az 58. percben. Reguilon, Valverde és Vinicius játszotta le a támadást, a tizenhatoson belül Vini mutatott be egy csodás cselt a védővel szemben,  a lövése viszont nem volt pontos. De a lényeg egyrészt az, hogy a srácok továbbra is akarnak, meg az, hogy Vinicius játéka láttán önkéntelenül mosolygok, sőt! Kell az ilyen is a pályára, ez a művészet, ez a zsigeri labdázgatás, ez a joga. (Hm… hány jogász fogja ezt jogásznyelven dekódolni? 😀 )

A 60. percben Vini és Valverde lövöldözött majdnem minden szögből, de az első védőben elakadtak a kísérletek.

Az leszűrhető, hogy Solari arra kérte a srácokat, hogy Vinicius oldalát jobban és többet használják, mint az első félidőben. Az is kijelenthető, hogy a Leganes valóban az eredeti taktikát használja, mert ritkán lép fel náluk 4 embernél több támadásban. Tudják jól, hogy az egygólos hátrány messze nem a vég a párharc kimenetelének szempontjából.

Visszatérő elem Reguilón játékában, hogy ha a balszélen Vinihez kerül a labda, akkor ő a halfspace-be mozog be. A második játékrészben 5 ilyen alkalmat jegyeztem fel. Persze ez azt is jelenti, hogy kicsit hátrébb Valverde, vagy Ceballos ott marad passzopciónak és labdavesztés esetén védőnek.

A 69. percben egy borzasztóan rosszul hazaadott labdára csapott le BIGBENZ, miközben a kapus is mozdult a labdára (mivel ő lett volna a címzett). Karim azonnal Juniorhoz passzolt, ő pedig ismét bizonyítva futball-okosságát, nem fejezte be a számára 90%-os helyzetet, hanem lepasszolta a 100%-os helyzetben lévő, üres kapuval szemben álló Lucasnak. Tessék, itt a pedagógia lépés gyümölcse. Beérett a piros.

Két gólos előnyben Solari behozta Iscót az éppen most gólt szerző Lucasinho helyett. Szó szerint, mert a görbelábú kis spanyol a jobbszélre állt be.

A párharc helyzete most már sürgető lett a Leganes számára, így több kockázatot kell vállalniuk, ami több területet jelenthet számunkra, leginkább Vini számára.

Kicsit leragadok a gólnál. Ez sem egy kidolgozott akció volt. Nyilván ott kell lenni, le kell csapni a lehetőségre (Karim, mint modern korunk modern csatára, right?), de a helyzet az, hogy az amúgy pocsék formában lévő, utoljára december elején nyerő Leganest egy tizivel és egy ilyen második góllal verünk. Nem gond, hogy ez a helyzet. A gond az, hogy mostanában kevés a kontrollált meccsünk és a kidolgozott helyzetekből szerzett gólok.

Ezt azért kellett leírni, mert Murphy törvénye mindig működik és a fenti szösszenet végére egy KIDOLGOZOTT HELYZET UTÁN VINICIUS CSODÁLATOS GÓLT RAKOTT A KAPUBA! Ahhhh, ez kell a lelkemnek, ez a foci! És ki adta a gólpasszt? OD-RI-O-ZO-LA!!!! Egy tizit összehozott és egy hagyományos gólpassz. Ő a meccs embere, vagy a gólpasszt és gólt elérő Vinicius? Nehéz kérdés. De az biztos, hogy ők megérdemelnek minden dicséretet, mert ők ketten azok, akik hozták ma az extrát.

Solari úgy dicséri a gólszerzőinket a második félidőben, hogy aki betalál, az egy perc múlva a kispadon van. Jr helyett új játékosunk, Brahim állt be. Jól áll neki a fehér mez. 🙂

Bő tíz perccel a vége előtt két dolog érdekel: ne kapjunk gólt (ehhez Navas egy bravúrral járul hozzá, amikor Nacho vesztett fejpárbajt) és az, hogy a meccs után egy, vagy két pirítóst egyek-e meg.

Isco lett a balszélső, Brahim megkapta  a jobb oldalt, Karim pedig a kispadot, Cristo (hehe, azt hittétek, CR, mi? 🙂 ) pedig pár percet a pályán.

Isco egy okos tekeréssel és egy okos, rövid alsóra “lehúzott” lövéssel adott életjelet magáról – a közönség megtapsolta, bár gól nem lett egyikből sem.


ÖSSZEGZÉS

Ez a párharc 99%-ban eldőlt (az idei Real Madriddal semmit nem lehet 100%-osan kijelenteni…)

A játékosok motiváltak és céltudatosak voltak, komolyan vették a meccset.

A játékunk védekezésben és támadásban is bőven javulhat, mert van hova. Talán egyedül a játékátmenetekkel nincs gond (labdaszerzésnél és labdavesztésnél).

Volt két extra teljesítmény és kell is, hogy legyen. Őket használni kell a következő meccseken is.

Egy pirítóst ettem.


Videó a történetről:

Oszd meg a posztot, ha tetszett!