Újabb fájó zakó a Ligában – Real Madrid – Real Sociedad összefoglaló

A Real Madrid újabb, nagyon fájdalmas vereséget szenvedett hazai pályán a Ligában. A 15. helyen szerénykedő Real Sociedad köszönte a felkínált lehetőséget és elvitte a 3 pontot. Vigasztaljon minket, hogy nekik jobban kellett? Ne. Két buta egyéni hiba és egy motiváció hiányos, fáradt csapat sajnos  gyilkos elegy, ezt fogyasztva nagyon nehéz győztesen kikerülni egy mérkőzésből. Összefoglalunk.

Mi ez a kezdő, Santi?

Az első meglepetés akkor ért, amikor a kezdő 11-et megláttam. Egyrészt ugye a tény, hogy Bale hiányában sem tud kezdő lenni Isco, az elég sokatmondó. Lehet, hogy már a téli időszakban eligazol, és próbálják a lehetséges sérülésektől megkímélni? Nem tudom, mit gondoljak, de akármennyire képtelen Solari álom 11-e közelébe kerülni, egy ilyen sérüléshullám esetében azt gondolná az ember, hogy biztosan lehetőséghez jut. Ez már olyan mellőzés, ami a játékost biztosan nem motiválja (hogy esetleg hajtson a kezdőbe kerülésre), hanem pont az ellenkező hatást váltja ki. Sajnos nem tudjuk, mi zajlik az edzéseken, milyen párbeszédek jellemzik az öltözőt, de azt hiszem most jelenthető ki, hogy Isco és a Real Madrid útjai el fognak válni. Vagy nagyon hamar, de legkésőbb év végén.

A kezdővel kapcsolatos másik megjegyzésem általánosabb jellegű, és ez már egyértelműen felveti Solari felelősségét. Érthetetlen számomra, hogy ha 3 naponta kell játszani, miért nem lehet komolyabban rotálni? Az abszolút fáradt Marcelo helyén miért nem kap egy meccset Reguilón? Nem ÉS, hanem VAGY a jobbon Odriozola terhére pihenhetne Carvajal. Mindkét fiatal jól megoldja a feladatát, és nem csak a gála játékosok pihenhetnének, hanem a fiatalok is nagyon értékes játékpercekhez juthatnának. Középpályán szintén ott van egy megbízható (jelenleg még) motivált Ceballos, aki pl. Kroos vagy Casemiro helyén simán elgurigázna. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem egyszerre szeretném ezeket a cseréket, hanem ezekből legalább vonalanként 1-1-et. Zidane-nál láttunk hasonlót, kizsigerelte a gálát, aztán a következő meccsen kicserélte a fél csapatot, úgy persze már nem ment a játék, és ebből sikerült azt a következtetést levonni, hogy a második vonal nem tudja megoldani a feladatát. Remélem, nem ezt fogjuk látni hét közben.

Hibák

A találkozó egyébként egy (szokásos?) hatalmas Casemiro hibával kezdődött. A 16-os oldalvonalánál, felállt védelemnél, teljesen feleslegesen szabálytalankodott 11-est érően. A grundon régen azt mondtuk, adunk egy gólelőnyt, csak álljatok ki ellenünk… Sajnos a Real ennyire nem jó. 0-1.

Ezzel ki is alakulhatott a játék olyatén képe, hogy a vendégek betolják a buszt, mi meg törjük fel a védelmüket, ha tudjuk. Eközben ők indíthatják az életveszélyes kontráikat. A Real Madrid nem esett  össze, Benzema már a 10. percben egyenlíthetett volna, de az ötös bal sarkától elengedett lövése a kimozduló Rulli mellett a kaput is elkerülte. A 15. percben Vinicius szerzet ütemelőnyt, és tudott kiugrani egy labdával, de emelésébe bele tudott érni a kapus. Ebben az időszakban törte a háló a vendégek hátsóját, de a Madrid extra energiákat égetett el az egyenlítésért – hiába, s ilyenkor ennek a későbbiekben van hátrányos hatása. A végét esetleg jobban bírja majd az ellenfél. (Ugye?)

A 22. percben Modric próbálkozott átlövéssel, de életerős lökete nem ment eléggé szélre, simán védte Rulli.

Két perccel később Vinicius sarkazása nyomán mehetett Vazquez ígéretes helyzetben kapura, de az ő képességeivel az ilyen szituációk elenyésző részéből születik csak gól. Lövésig sem tudott eljutni.

A 34. percben egy beívelés nyomán Ramost látványosan kilökte Ilarra a labda alól, láttunk már hasonlóért 11-est. Ezúttal néma maradt a síp.

A 38. percben már a 7. szögletünket végezhettük el, Casemiro fejese veszélyes volt, de elkerülte a kaput.

A 39. percben újabb „futballbuta” jelenet szemtanúi lehettünk, amikor is Vazquez az ellenfél térfelén csúszott be agyatlanul sárgát érően.  A félidő végére a meddő játék mellékhatásaként kezdett néhány hazai játékos türelme elfogyni, ami felesleges keménykedésbe torkollott.

A félidő utolsó percében futballra emlékeztető jelenetek zajlottak. Carvajal jobbról visszatett passzát Vazquez ívelte a hosszúra, de labdája a kapufáról kifelé pattant. A kapustól ez gól lett volna! Jellemző, hogy az ebből indult kontrából majdnem gólt kaptunk, Courtois mentett kirohanva a kapujából.

A szünetre levonuló hazaiakat inkább több, mint kevesebb füttyszó kísérte a publikum részéről. Ha már füttyszó, meccs közben is fütyülte a közönség Marcelót – ilyet talán még soha nem hallottam.

A közvetítésben látni lehetett a második félidőre kivonuló madridiak fogadkozását, ehhez képest az első vendégtámadásból majdnem megint gólt kaptunk, Varane és Ramos együttesen tisztázott nagy nehézségek árán.

A 47. minutumban mi tripláztunk kapura közvetlen közelről, de a betömörülő védelemben nem született gól. Válaszul az 50. percben ismét lenullázták a védelmünket, pánikszerűen tudott Varane a balról érkező vendég támadó lövésébe beleállni.

Az ütésváltás hazai ágán Vinicius cselezte be magát jobbra, de visszahúzott lövése a jobb kapufa mellett hagyta el a játékteret. A másik oldalon Januzai kígyózott a bábuként asszisztáló madridi játékosok között, és balos csavarása csak centikkel kerülte el a kaput. A meccs egyik legszebb jelenete volt.

Az 57. percben Solari lekapta Casemirót, és Isco léphetett pályára. A szerkezeti változásban Modric került kicsit hátrébb, Isco kissé balra tolva mozgott a legtöbbet. Ebben az időszakban teljesen feltoltuk a védekezést, többször is 10 emberrel tartózkodtunk az ellenfél térfelén. Kényszerűen kínáltuk fel a kontrák lehetőségét a Sociedadnak, éltek is vele, és csak a szerencsén múlt, hogy nem született meg a második vendég gól. Ahhoz viszont semmi köze nem volt a szerencsének, hogy Vazquez a 61. percben egy hátulról érkező kaszálással teljesen jogosan szedte össze második sárgáját – emberhátrányba került a csapatunk.

Az ezt követő első épkézláb vendég támadás alkalmával simán 3 a 2 elleni szituáció alakult ki, és csak az önzőség szürke átka óvta meg a Real Madridot attól, hogy végleg eldőljön a találkozó sorsa. (Akkor még…)

Ezt követően a legjobb hazai játékos, Vinicius tört kapura, a játékszert elhúzta a kapus mellett, aki elkaszálta a brazilt. Kristálytiszta 11-es volt, de a bíró nagyvonalúan továbbot intett. Kár az ilyenekért. Az az esetleges gól ott és akkor megváltó erővel bírt volna! Javaslom eltenni a jelenetet minden bírózó ellenfélnek a későbbiekre. Ha volt teljesen egyértelmű lélektani helyzet (kiállítás utáni egyenlítés lehetősége), mely fordíthatott volna a mérkőzés sorsán, ez volt az. Teljes értetlenséggel állok az előtt, hogy a VAR mögött ülő bírók miért nem nézték vissza, ha meg visszanézték, miért nem lett 11-es a szituációból.

Ettől kezdve mindent egy lapra feltéve támadott ki a Real Madrid, sorra kínálva a kontra lehetőséget a vendégeknek. A Sociedad minőségét mutatta, hogy nagyon sokáig nem tudtak élni a számtalan lehetőséggel.

Solari a hajrára lecserélte Marcelót és Kroost, jött Reguilón és Ceballos, meghúzta azokat a cseréket, mellyel szerintem a kezdőt kellett volna felküldeni.

Sajnos a Madrid nem kerülhette el a sorsát a meccs egészében mutatott teljesítményéért (és a kiállítás utáni szervezett védekezés teljes hiányáért), a 83. percben a gólvonal mögé került egy kontra. A baloldali beadást Ruben Pardo fejelte be senkitől sem zavartatva. Ekkor már Courtois se segíthetett.

Az utolsó Sociedad támadás alkalmával még Willian José az űrbe lőtte a bogyót 0-3 helyett – köszönjük meg neki.

A találkozó egyetlen pozitívuma Vinicius játéka volt, aki megmutatta tehetségét, sebességét, egy gólt megérdemelt volna!  Nem egy CR második kiadás, de a néger Robinhót látni benne. Reméljük a sorsa másképp alakul.

Rendkívül sajnálatos a bíró teljesítménye, nagyon sok hibával fújt, a csúcsra Modric sárgájánál ért, ahol is Januzaj a földön fekve kézzel akadályozta a támadás elindítását, és a fogalmatlan Jose Luis Munuera Montero a reklamáló Modricnak mutatta fel a sárgát. Katasztrófa. Aki azt hitte, majd a VAR változtat valamit, az tévedett (mondjuk egy ilyet talán nem is lehet visszanézetni).

A találkozó után a helyszínen egyetlen Real Madrid játékos se volt hajlandó nyilatkozni a La Liga közvetítő stábjának. Helyettük Ilarra osztotta meg benyomásait a találkozóról.

Személyes véleményem az, hogy Solari friss játékosok kezdetésével dinamikusabb csapatot küldhetett volna a pályára. Talán az egész játék képe más lett volna! Isco mellőzéséről azt mondta a spanyol szakkommentátor, hogy Solarinak sikerül apátiába taszítania a játékost. Nem tudjuk, mi zajlik a háttérben pontosan, de egyértelmű, hogy már Isco se akar játszani. Ez így biztosan nincs rendben. Vazquez sok – teljesen jogos – kritikát kapott az utóbbi időben, de nem az ő hibája, hogy neki kell rekord perceket játszani.

Most legalább tudjuk, hogy a következő meccset kihagyja, meglátjuk, mit húz Solari, ha nincs Lucas. A mai két sárgája jogos volt, és nagyon nehezen tudnám a lelkesedésének betudni azokat, sokkal inkább a korlátozott képességei, és a mentális felkészültség hiányának számlájára írható, hogy bő félórára emberhátrányba taszította csapatát. Az első sárgát nem szabad az ellenfél térfelén egy ilyen teljesen felesleges rácsúszással összeszedni. Hadd ne indokoljam miért. Tudjuk.

Voltak szép támadásaink, ígéretes helyzetek, de az a bizonyos plusz nincs benne ebben a keretben, és folytatódni látszik az, hogy teljesen megjósolhatatlan egy-egy találkozó végkimenetele. Ebben a keretben nincs már annyi tartalék, hogy ne látszódjon meg az, hogy mi a klub vb-n is toltunk két meccset, és 3 napja is éles meccset játszottunk, a Sociedad meg bőven karácsony előtt lépett pályára utoljára. Erre jött egy bántóan buta Case szabálytalanság, a meccs megváltozott attitűdje és ezt már nem tudja mentálisan kezelni a csapat. Most tényleg ennyit tudunk, meg kell ezzel barátkozni. És ugye ennyit arról, hogy Solari 100%-os a Ligában otthon és még csak gólt sem kapott.

Szerdán este a Leganést fogadjuk a kupában. Hala Madrid!

Oszd meg a posztot, ha tetszett!