Élet a BBC után (mellett/helyett)

Kopasz Mesterünk Eibar elleni meccsén látszott már a fény az alagút végén. De aztán ahogy reménykedve mentünk felé, kiderült, hogy jön szembe és dudál, és Pérez Vasutak BBC van az elejére írva vigyorgó nagy betűkkel. Hogy majdnem elgázolja összes reményünket, de Ramos megint jókor biccentett minket el a sínről. Mivel mi itt szeretjük a csapatot és Zidane-t is, nem szeretnénk azt látni, hogy ő bekötött szemmel tapogatózik a Taktika és Felállás Sötét Labirintusában, ezért a magunk szerény módján igyekszünk neki megmutatni a fényt és kijáratot. Mert több is van. De ehhez egyik feltételünk az, hogy a Pérez által rárakott molyrágta BBC kabátot dobja végre el, mert csak lenyomja és nem hagyja mozogni. A másik, hogy szabaduljon már meg a 4-3-3-tól, mert a BBC-vel súlyosbítva ez a felállás mára kijátszott makkhetesnek számít, és egy BLASZ III-as középcsapat is röhögve tudja, mit kell játszani ellenünk. Hajtás után Norma kollégával megvizsgáljuk, miket lehetne kihozni a jelenlegi keretből. Taktikai merengés következik.

 

A 4-1-2-1-2 Gyémánt

A taktika, amit Ancelotti fedezett fel újra, és amit ő is vitt tökélyre, és azóta is sok csapat alkalmazza. Pl. a Pep féle Barca is játszott így, de a Pool is mostanában. Talán ez az egyik legjobb formáció, ami a keretünkből kihozható.
Lássuk hát az alapvető felállást:

Mint a bevezetőben megfogalmaztuk, a BBC-t mint olyat elfelejtjük (együtt biztosan), csak arra koncentrálunk, hogy a maradék játékoskeretből mit lehetne még hatékonyan kihozni. A 2000-es évek közepének nagy Milan-ja így állt fel.

És most ezt helyettesítük be a mi játékosainkkal.

Ugye, hogy nem is olyan nehéz? A taktika egyik legfontosabb eleme a mélységi irányító, amit a Milanban Pirlo hozott zseniálisan. Na erre már megvan az emberünk, Modric személyében, aki egyrészt a kora miatt már egyre hátrébb szorul, másrészt úgy lát a pályán és úgy vesz részt a csapatmunkában, hogy a többiek pirulhatnak. Nagyon fontos még a két wingback szerepe, akik egyrészt a támadást segítik, másrészt az összjátékban passz opciót nyújtanak a széleken. Itt sem szorulunk importra, a világ top5-be tartozó bal-és jobboldali wingback Marcelo és Carvajal személyében nálunk van. A gyémánt két széle már izgalmasabb. Kroos adott, Seedorf egykori posztját simán be tudja játszani, de mi legyen Gattuso szerepével? Nos, ahhoz, hogy a gyémánt hatékonyan működjön, a két középső középpályásnak előre is kreatívnak kell lennie, keresnie kell a passzokkal az irányítót vagy a labdáért visszajövő csatárokat. Gattuso elsősorban verőembernek volt jó, az előre játékban kevésbé volt hatékony. Adná magát Casemiro szerepeltetése, de már láttuk, a brazil tank mennyire nem túl kreatív, ha előre kell játszani – ami nem az ő hibája, de nem is ezért szeretjük. Egyetlen valós és jó alternatíva marad: Kovacic. Védekezni is tud, dinamikus, és ha megindul, légvédelmi üteg kell, hogy megállítsa.

Ki legyen a gyémánt csúcsán?
Isco/Hamesz/Asensio. Lehet választani. Isco dinamikus játéka, futómennyisége és az egy-az-egy elleni megoldásai jobbak. Hamesz ugyan lassabb, de olyan passzokkal találja meg a társakat, hogy könny szökik az ember szemébe, Asensio meg talán kicsit Kakára emlékeztet: gyors a labdával, cselezni is tud, és a passzai is ülnek. Bármelyikük lehet a gyémánt csúcsán, ha meg nem megy neki, van opció váltani.

Na akkor ki legyen elöl?
Mivel a 4-1-2-1-2 milános verziójából indulunk ki, Mariano és Morata adja magát. Az egyikük magas, jól fedezi a labdát, a fellőtt labdákat jól meg tudja tartani, elnyomni nem lehet, és a kaput is érzi pontrúgásoknál. A másik dinamikus, gyors, jól támadja a labdát, érzi a védők gyengeségeit. És nagyon nem utolsó szempont – mindketten visszazárnak védekezni. Ezzel el is érkeztünk a gyémánt gyengeségéhez: tökéletes taktikai fegyelemre van szükség hozzá. Ami, ismerve szeretett csapatunkat, hát nem a legfőbb erényük – és akkor még finoman fogalmaztam. Nem fér bele az, hogy a csatár(ok) elöl sétálgat(nak), miközben viszi rá az ellenfél a középpályára a labdát. Valamint a középpályásainknak nagy labdabiztossággal kell rendelkeznie (rontott passz a saját térfélen minél kevesebb legyen), és párharcot se veszíthetnek ott. A szélső védőink közül egyszerre csak egy mehet fel a támadással, oldalváltás vagy labdavesztés után vissza kell zárnia, hogy ne maradjon mögötte üres terület amit bejátszhatnak. Egyáltalán, ez a formáció eleve nem a párharcokra épül. Lehetőség szerint kerülni kell őket, gyors, pontos labdajáratás kell sok mozgással. A védekezés itt nem arról szól, hogy leütközzük az ellenfelet, hanem hogy ne hagyjunk üres bejátszható területeket a sorok között, zárjuk a passzsávokat. A sorok közti távolság 10-15 méternél nem lehet több.

Mi az előnye ennek a formációnak?
Ha a játékosok megfelelő taktikai fegyelemmel vannak kiképezve, könnyen át lehet állni akár karácsonyfára, akár 4-4-2-re, vagy 4-4-1-1-re. Mindegyik megvalósítható a jelenlegi kerettel.

4-2-3-1Back to the Mourinho’s age

Bizony bizony. Annak idején José a világ legjobban kontrázó csapatát építette fel a Real Madridnál. Tudtunk mi akkor ilyet is.

És a keret most is alkalmas lenne erre. A szélek adottak, Bale és Lucas nyargalászhat egyik vagy a másik oldalon Dani és Marcelo előtt, de mi legyen középen? Hát ez már érdekesebb kérdés. A két hátsó középpályás közül a formáció miatt muszáj az egyiknek verőembernek lennie: Casemiro. A másik lenne a mélységi irányító (Xabi utódja): Modric vagy Kroos, mindketten képesek ellátni a posztot. Ha rosszul menne nekik, Kovacic beugrásra kész.

A 10-es
Ismét lehet választani: Isco/James/Asensio.
Bármikor bármelyikük álmából felkeltve és összekötözött kézzel is képes ott játszani, elvégre ez az igazi posztjuk, nem a szélek.

A formáció csúcsa
Na, itt már esetleg szerepet kaphat Ronaldo vagy Benzema – előbbi nem kezdőként. A 4-2-3-1 gyengesége, hogy a 10-es posztján játszó játékosnak és a szélsőknek fegyelmezetten vissza kell zárniuk védekezésben, mert ha nem teszik, úgy járunk, mint 2013-ban a BL-ben a Dortmund elleni odavágón. Támadásban a széleken rendkívül hatékony, de védekezésben nagy taktikai fegyelmet követel.

4-3-1-2

Az általunk már nagyon unt 4-3-3 variánsa, ahol a középcsatár helyett egy irányító van. Ebben az esetben is két gyors mozgású, dinamikus csatár kell (tehát nem Benzema és Ronaldo), akik visszajönnek labdákért, a mozgásukkal területet nyitnak és visszazárnak védekezésben, de a kulcs ebben az esetben is a 10-es pozíciójában játszó játékos. Az ő mozgása, passzai határozzák meg a támadások sebességét. Viszont, itt már kell egy kemény védekező ember, mert a formáció hátránya, hogy az elöl levő három játékos határozza meg a támadások hatékonyságát, és ha a széleken nyomás alá helyezik az így felálló csapatot, akkor gondba kerülhet.

4-4-1-1

A Fény Zidane fejében! És tényleg! Ezzel a felállással vertük rommá a matracot tavaly ősszel, meg most nemrég az Eibart. A 4-4-1-1 azért lehet különösen eredményes és hasznos, mert a két szélsőnk Lucas és Bale személyében nem csak támad, hanem fegyelmezetten védekezik is. Így az ellenfélnek gyakorlatilag nincs semmi területe, mert nem hagyunk réseket. A jelen keret kreatív játékosaival nem csak játékban, hanem eredményességben is pürévé vernénk majdnem minden ellenfelet. A másik előny, hogy ha valaki kidől középről, könnyen lehet pótolni, hiszen a second striker szerepét úgy Asensio mint Hamesz képes ellátni. A Life After BBC másik csúcspontja. Ja, hogy ehhez nem kell Benzema és Ronaldo sem egyszerre? Sőt, külön-külön se biztos? Hát istenem, az élet már csak ilyen. Azért azt jó látni, hogy Zidane nem teljesen hülye a focihoz és a taktikához. Ha Pérez és a BBC nem nyomná agyon, simán találna olyan felállást, hogy senki meg nem állítana minket.

Norma_va:

4-3-2-1:

Ha én állíthatnám össze a csapatot, és az én felelősségem lenne lerakni az új alapokat a jövő Real Madridjának, akkor biztosan ezt választanám. Kezdjük ott, hogy nagy változásokat nem kellene alkalmazni a mostanihoz képest. Megmaradhatna az alapkoncepció. (Nem, nem az ívelgetések.) A három középpályás, a támadásban magasra felhúzódó fullback-ek, és az egy szem csatár mögött játszó két további támadó. „Csupán” annyi lenne a feladat a szakmai stáb részéről, hogy az egyes pozíciókat jobban személyre kellene szabni. Azt mindenki el tudja képzelni, hogy más lenne a feladata egy Lucas-Bale duónak, mint egy James-Iscónak. Lehet keresztbe-kasul is felcserélni őket, a lényeg, hogy minden egyes játékosnak a saját feladatát kell ellátnia. Ez minden rendszerben igaz – elvégre ezért van a rendszer, nem?

A három középpályásos rendszerek feltétele, hogy olyan játékosok szerepeljenek benne, akik a pálya minden területén hozzá tudnak adni valamit a csapat teljesítményéhez. Mégis kevés olyan csapat van, ahol ilyen játékosok játszanak a középpályás trióban. Többnyire nem szimmetrikus a felállás, és fel vannak osztva a feladatok, és a rendszer teszi lehetővé azt, hogy az aszimmetria miatt ne keletkezzen bejátszható űr csapatrészek között.

Ami engem a legjobban zavar abban, ahogy megítélik sokan a csapat keretét, az, hogy Iscót és James-t is nagyon sokan középpályásnak, Modric és Kroos alternatívájának tekintik, csak azért, mert játszottak helyettük, de azt már kevesebben veszik észre, hogy teljesen más szerepkörben. Isco és James is alapvetően támadó középpályás, itt érzik magukat a legjobban, és itt szeretnénk mi mindannyian látni, mert itt képesek arra a teljesítményre, amiért mindenki teljesen jogosan a kezdőbe követelik őket.

Egy középpályás, aki a leghátrább helyezkedik el, esetünkben Casemiro vagy gondolhatunk a kölcsönben lévő Llorrentére is, de sokszor láthattuk Tonit is itt játszani, az ő helyezkedése kulcsfontosságú a védekezésnél, és támadásnál is. Ő az, aki mozgásával megteremti a lehetőséget arra, hogy a szélső hátvédek felfussanak anélkül, hogy a helyükön könnyen kontrázható legyen a csapat. Az ő játéka kihat a körülötte lévőkre, ha rosszul helyezkedik, vagy nem képes okos passzokkal segíteni a támadásépítést és labdakihozatalokat, akkor a csapat talán több kárát látja, mint hasznát. Mivel jelenleg ebben a posztban nem lehetséges igazolásokkal szeretnénk megálmodni a jövő Madridját, hanem abból akarunk főzni, amink van, ezért nem kezdek el azon merengeni, hogy Weigl vagy esetleg Verratti mennyivel jobb lehetne ezen a poszton, mint a mi Tankunk. Mert a Real Madrid már nem delikátesz ínyenc bolt, ahol csak a legek lege található meg, hanem egy igazi vegyes bolt, ahol a sztároktól kezdve a zongoracipelőkig mindenkit meg lehet találni. Persze, utánrendelésre mindig szükség lesz, de a jelen kínálatban is megtalálunk mindent, amit szeretnénk, ami szükséges.

Egy fél sorral előrébb nálam 4 játékos kerülhet szóba a két középpályás posztra. Modric, Kroos és Kovacic, ugye nyilvánvaló. A negyedik Isco lenne, neki megvan a képessége ahhoz, hogy hátrébbről is tudjon irányítani, és mezőnyben is melózik annyit, amennyit Kroos amennyi szükséges. Sokat emlegetjük, hogy Kovacic lehetne Modric utódja, és ezzel részben egyet is értek. De megint csak azt mondom, hogy nem egy az egyben az ő szerepkörét kellene betöltenie, hiszen látjuk, hogy más típusú játékos. Akár Modric, akár Kroos mellé ebbe a rendszerben nagyon élne egy Kovacic típusú játékos. Lendületet adhatna a középpályán, remek megindulásai vannak, direkt játékos, és mezőnyben kemény. Ugyan nem verőnéger, de én meg lennék elégedve vele is. Nincs szükség két passzerre, két mélységi irányítóra. Amit veszítenénk részben Kroos vagy Modric kiválásával, a megfelelő rendszer visszahozná, ráadásul egyénileg véleményszem szerint sokkal többet nyernénk.

Egy sorral előrébb nem szélsőkkel operálnánk. Két olyan játékos játszhatna itt, akiknek az erősségük a kombinatív játék, kreatív lapos passzok. Ők azok, akik a támadásban megadják azt a kiszámíthatatlan pluszt, amire nem lehet felkészülni, ami miatt veszélyesek lehetnénk. Ők azok, akik szabadon játszhatnak, akiknek a rendszer megteremtené a biztonságot, hogy ha el is tolódnak, nem keletkeznek bejátszható passzsávok az ellenfél részére. Halfspace-ben ábrázoltam fel őket alapból, de labdajárástól függően helyezkedhet valamelyikük klasszikus 10-es poszton is. Hétvégén a Betis ellen is valami ehhez hasonlót láthattunk annyi különbséggel, hogy ott nagyon a jobb oldalra volt koncentrálva James és Isco játéka, így nem igazán tudták kihozni magukból a legjobbat azon a leszűkített területen.

Szépen alkalmazni lehetne a letámadást már az ellenfél labdakihozatalainak a legelején, ahogy ezt láthattuk januárban az első Sevilla elleni kupamérkőzésen is. A szélsők (értsd: a két támadó középpályásunk) visszazárása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a középső középpályásaink ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy több területet kelljen lefedniük, mint a sajátjuk, ezáltal ők is szabadabban játszhatnak és többet kockáztathatnak.

Ebben a rendszerben legelöl egy olyan csatárra van szükség, aki mindig keresi az üres területeket, megpróbálja azokat befutni, és mindig kapura tör. Morata és Mariano is ilyen típusú, kérdés, hogy fel tudnának-e nőni a feladathoz, de Benzema is megújulna szerintem, ha Ronaldo nélkül kellene egy ilyen rendszerben játszania.

3-5-2:

Három védős rendszert csak említés szintjén venném elő, ugyanis még ez is megoldható lenne a jelenlegi kerettel. Bár nagyon idegen lenne, és én sem tudok teljesen azonosulni vele, de lényegesen nem hinném, hogy túl nagy változtatást jelentene támadásban, inkább a védekezés, ami nem igazán lenne illő a Real Madridhoz – bár tegyük hozzá, néha nem ártana egy 5. védő, mert képesek vagyunk hajmeresztő dolgokra hátul.

Szerintem a felállás magáért beszél. Casemiro nem elég sokoldalú középpályás, hogy ebben a felállásban ténylegesen hozzá tudjon adni a csapat teljesítményéhez, sokkal inkább hátráltatná azt. Bale kaphatna szabad kezet a bal oldalon, így kedve szerint rohangálhatna, és lenne hely egy klasszikus 10-eshez is. A walesi nem annyira csatárt játszana, sokkal mélyebbről indulhatna, míg Morata a 16-os felé „húzna” többnyire. Nem lenne egy szimmetrikus rendszer, pont a szereposztás miatt, kissé bal oldalon lenne a hangsúly, de pl. egy Kovacic tudná ezt ellensúlyozni középen a dinamizmusával. Ehhez többet kellene talán igazolni, hogy igazán minőségi és mély keretünk legyen, de Lucas pl. tudná tehermentesíteni Danit.

Kicsit elrugaszkodott egy felállás, de még ez is bőven megoldható lenne – ahogy erre pár kísérletet tett is Zidane, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

4-4-2:

Ha megemlítettem a háromvédős rendszert, akkor illik ezt is. Mostanában egyre inkább látjuk ezt a csapatnál, de őszintén szólva én nagyon nem szeretem így látni a Real Madridot. Alapvetően elvesznének olyan játékosaink, mint Isco, James, Asensio, de Casemiro sem kapna nálam helyett ebben a rendszerben. De megkockáztatom, hogy Kroos sem lenne az igazi. Bale – Morata párosra szavaznék ennél is, Marianót is el tudnám képzelni utóbbi helyén, de a középpályával nagy gondban vagyok. Ugyanis csupán két szélsőnk van, ha pedig Bale-t bal szélre raknánk ki, ahol egyébként nagyon jó lehetne, úgy akkor a csatár duónk nem lenne teljes. Benzemát nem tudom elképzelni két csatáros rendszerben, hiába jó a mezőnyben (nem idén) és szeret előkészíteni (nem idén), egy olyan típusú játékos lenne előnyös egy vérbeli csatár mellett, aki dinamikus és sokoldalúbb, mint egy „rendes” erőcsatár. Bale lehetne ez, Benzema vagy Morata nem.

Sose volt kedvencem ez a felállás, valahogy úgy érzem, hogy ez a felállás a jellegtelen csapatokra jellemző. Akkor sokkal inkább a háromvédős rendszert tudom elképzelni, mint ezt. Viszont védekezésben hasznos, és sokszor használtuk már ezt ebben a szezonban is. A 4-3-2-1-es rendszerből is átálhatunk 4-4-2-es védekezésre, bár én több előnyt látok a feljebb ábrázolt 4-1-4-1 védekező felállásban, főleg ha egy labdaszerző védekező középpályással állunk fel.

Tudjuk, innen a fotelből könnyű ezeken merengeni, de most nálatok a lehetőség, szavazzatok és komment formában írjátok le Ti is a véleményeteket!

 

Oszd meg a posztot, ha tetszett!