Elérkeztünk a sárgák elleni hadjáratunk utolsó, egyben legnehezebb állomására. Miután az előző héten 4 pontot sikerült elveszítenünk a bajnokságban, ráadásul olyan elemi hibák miatt, amik egyáltalán nem újdonságok a csapatnál, elvárhatjuk tehát, hogy javítanak a srácok a mutatott játékon. A csapat Dortmundba látogat, Európa egyik legnehezebb helyszínére, ahol a cél nem lehet más, mint a győzelem. Vagy talán még is…?

Az elmúlt években, amikor összefutottunk Klopp Dortmundjával a BL-ben, többnyire rossz szájízzel konstatáltunk, hogy ennél azért lehetett volna jobb is… Főleg miután Lewa egymaga kiütötte a királyi gárdát a döntőért folytatott párharcban. De ha emlékezünk még, a Décima évében is csupán a szerencsének (meg a kapufának) köszönhetően menetelhettünk tovább. Szóval nem igazán jelenthetjük ki, hogy az elmúlt években, amikor találkoztunk, magabiztosan vettük volna a darazsak akadályát.

Mára már nem Klopp az edző, ahogy nálunk sem Mourinho vagy Carlo. A két keret sem a régi, de a nagyobb változás egyértelműen a németeknél történt. Idén nyáron 3 kulcsjátékos távozott tőlük, amit igyekeztek is pótolni. A teljesség igénye nélkül olyan játékosok érkeztek a nyár folyamán hozzájuk, mint; Dembélé, Mór – a két fenegyerek, Rode és duci Götze kézen fogva Münchenből, valamint Schürrle – az isten tudja minek. Tuchel gyűjti a vb kabalákat.

Az már látszott tavaly is, hogy Tuchel újra felépítette a csapatot és idén komoly erőt fognak képviselni nem csak a deutchoknál, de Ójrópában is. Hiába távozott Hummels Münchenbe (hova máshova…?!), vagy Gündogan és (az egyszerűség kedvéért) Miki a PL-be, úgy tűnik Tuchel megtalálta a kulcsjátékosait idénre. Reus például kiváló népszerűségnek örvend a törött lábú kisgyerekek között a gyengélkedőn, ahova egyébként Bartra is rögvest csatlakozott a múlt héten, amikor meghallotta, hogy Bale ellen kéne játszania. No way…!

A Dortmund kifejezetten jó formának örvend, amit mi sem bizonyít jobban, mint a 20 góljuk az elmúlt 4 mérkőzésükön összesen. A szenvedő felek között ott lapul a Wolfsburg is, akik tavaly nem kevés borsot törtek az orrunk alá, ha valaki esetleg nem emlékezne… Egyénileg jó formában vannak a kulcsjátékosaik is, úgyhogy minden adott ahhoz, hogy magabiztosan álljanak ki ellenünk hazai pályán.

Amire nekünk figyelnünk kell, hogy nem szabad belemennünk a rohanós fociba, ahogyan azt hétvégén tettük, mert akkor önként és dalolva tesszük fel azt a bizonyos álarcot magunkra. Amúgy is képesek vagyunk kaotikus helyezkedésekre, nincs szükségünk arra, hogy a hazaiaknak ekkora szívességet tegyünk. A Dortmund jelenleg talán a legjobban kontrázó csapat. Kiválóan nyitnak bejátszható passzsávokat, amit a fürge szélsőik és okos középpályásaik könyörtelenül kihasználnak. Erősek a széljátékban, de szeretnek középen is játszani. A két szélső örömmel triblizik és tör be a halfspace-be, ahol össze tudnak játszani Götzével és az új szerepkört kapó (EB győztes bal bekk) Guerreiróval. Ezért is veszélyesek, mert a pálya minden pontján feltalálják magukat. Óbamejang fejjel, lábbal, kapu előtt és kontrázva is klasszis, rá mindenképpen oda kell figyelni.

Mégis, a dortmundiak kulcsjátékosa egyértelműen a védekező középpályás Weigl. Ha megvizsgáljuk, hogy a játék mely elemében kiemelkedő, akkor rájövünk, hogy ő A Busquets utód. Kiváló a pozícionális játéka, labda nélküli mozgása már most a klasszis határát súrolja.

Weigl 4-1-4-1 felállásban a leghátsó középpályás szerepét látja el. Többnyire Castro az, aki visszább lép a labdákért (amolyan unortodox 4231-es felállásba), de sokszor Götzével párban érkezik. A fiatal német labdanélküli mozgása teszi lehetővé a Dortmundnak, hogy támadásépítésnél üres passzsávok nyíljanak a védők és középpályások között, amit vertikális passzokkal szépen be is játszanak. Az este folyamán erre nagyon kell vigyázni, mert Casemiro hiányában a középpályánk baromi lukas szokott lenni, így nem tartom elképzelhetetlennek, hogy erőltetni fogják mélyről a hosszú labdákat.

Ha mindenképpen össze akarnánk hasonlítani Casemiróval a németet (ne akarjuk!), akkor a másik egyértelmű különbség az a támadóharmadban hozzáadott érték. Míg a brazilunk többnyire kimarad a labdajáratásból és átadja a lehetőséget Ramosnak és Kroosnak, addig Weigl fontos láncszem a labda cirkuláltatásában. Helyezkedésével stabilitást ad a csapatnak és lehetőséget, hogy összekösse a csapatrészeket, ha forgatni kell a játékot.

Ami egyértelműen hiányosságunk, az a támadóharmad nyomásgyakorlása az ellenfél védőire. Márpedig, nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyszerűen átpasszolhassák rajtunk már a támadóktól kezdve a labdát, mert -3 játékossal a középpályán igazán nehéz lesz őket megállítani. Nem engedhetjük meg Ronaldo sétálgatását gyök kettővel, mert Weigl röhögve fogja körbetáncolni háromszor, miközben Bale-el cicáznak az egyik oldalon.

Arra sem számíthatunk majd, hogy zavarba fogja hozni a Dortmundot ha esetleg a vendégek többet fogják birtokolni a labdát, mert erre is megvan a fegyverük.

A Wolfsburg rekonstruálta, hogyan is szoktunk mi támadni. A BVB tökéletesen zárja a középső területet, valamint egyik középpályás fellép a csatár mellé, hogy nyomást gyakoroljon a védőkre. A farkasok támadói egy vonalban várják a felívelt labdát a dortmundi védő rengetegben. Ismerős? Érdemes figyelni Weigl helyezkedését, aki hátra húzódva figyel az esetlegesen visszalépő támadókra, illetve stabilitást ad a csapatnak tolódásoknál. Ezzel a letámadással a dortmundiak rákényszerítik a hazaikat, hogy szélre játszassák a labdát, ahol egyből csapdázzák az oldalvonal mentén. Egy perces meddő labda passzolgatás eredménye egy vendég labdaszerés, és helyzetkialakítás volt.

Ha nem fogunk figyelni a középpályára, akkor óriási szakadék lesz a csapatrészek között, amit Kroos és Modric egyedül nem fog bejátszani. Hiába van szükségünk támadásoknál Jamesre, ha Ronaldo kezdeni fog, márpedig kezdeni fog, akkor nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyedül hagyjuk a két irányítónkat elszigetelve mindenkitől.

Nem csak zónázni tudnak, de szépen meghajtanak minden egyes játékost külön-külön. Ebben az esetben a legjobb, amit tehetünk, hogy rengeteg labda nélküli mozgást végzünk a védőktől a támadókig. Szükség van visszalépő emberekre a támadóharmadból, illetve passzsávok nyitására keresztbe mozgásokkal. Képzelhetjük, hogy mennyi erő marad majd Modricban és Krooszban a támadóharmadban, ha a nyakában fog loholni egy dortmundi a labdakihozataloknál. Nem tudom nem hansgúlyozni a támadótriónk fontosságát a mai mérkőzésre. Legyen ott Morata, Benzema vagy akár James.

Várjá’, asszem ilyet már láttam valahol…

Megintcsak a pálya közepét három játékos lefedi, a két irányító oldalirányú mozgással próbálja segíteni a szélső játékosokat, de hiába. Ha nincsen középen mozgás a támadók részéről, akkor szépen körbe lehet adogatni U alakban, de a már jól megszokott ívelgetésen kívül újat nem fogunk kitalálni.

Igen, lehet azzal takarózni, hogy a Wolfsburg játékosai egyénileg gyengébbek, mint a mieink. Ez igaz is, de gondoljunk vissza a hétvégi játékra, ahol nem az egyének diadalmaskodtak felettünk, hanem a szervezett taktika. Márpedig Tuchel ebben nagyon jó, és biztos, hogy felkészül Zidane hiányosságaiból. A kérdés, hogy Zidane mer-e olyat húzni, amit senki nem vár, vagy továbbra is bízik a gálakezdőben.

Ha minimalizálni akarjuk a kockázatot a Ronaldo hagyta űr mögött, akkor őt kell berakni center pozícióba, és így kell megküzdenünk a kevés labda nélküli center mozgással. Gondoljunk vissza a LP-i összefoglalóra… Morata és Ronaldo kéz a kézben sétálgatott, amiből semmi előny nem származik a csapatnak, sőt… Lucas és Bale remekül játszik a szélen, jó formában vannak és ők bizony _mindig_visszazárnak.

Még ha Őfelsége nem is óhajt majd letámadni, akkor is Jamesszel és a mögötte lévő négyes fogattal valamelyest meg lehet fogni a BVB támadásépítését. Nagy melóra lesz így szükség középen, de majd jöhet Kovacic és Isco is vérfissítésként, akik tökéletesen beleillenének a rendszerbe, vagy esetleg Morata vagy Benzema, akik a támadó harmadban adnának egy kis löketet.

Nem olyan ördögtől való az ötlet, mert a BVB egyetlen vereségét az idei bajnokságban a Lipcsétől szenvedte el, akik egy fegyelmezett 4-4-2-es letámadással elszigetelték Weigl-t és a védőket a középpályától, így már a csírájánál elfojtották a build-up-ot.

Summa sumarum: A legfontosabb, amin változtatnunk kell estére, hogy a középpályát amennyira tudjuk légmentesen le kell zárnunk, és lehetőleg ezt minél feljebb elvégezni. Weigl-t hatástalanítani kell, és ehhez nem szabad saját magunkat tökön lőni azzal, hogy berakjuk Ronaldo sarkába a „centerünket”, mert így a széleket üresen hagyjuk, cserébe a letámadásunkban is lukat hagyjunk, szóval kész káosz lenne _ismét_.

Azt már láthattuk, hogy jelenleg nem tartunk még ott taktikai fegyelemben, hogy tudatosan mozogjon együtt a csapat, így aztán öngyilkosság lenne belemenni egy rohangálós mérkőzésbe, úgyhogy ahogy csak tudjuk, lassítani kell a játékot.

Messze nem verhetetlen a Dortmund egy olyan kerettel, amilyennel mi rendelkezünk. Viszont Zidane-on múlik, mekkora előnyt ad már a kezdővel a Dortmundnak. A francia mester eddig bebizonyította, hogy tanul a hibáiból, ez látszódott hétvégén is, amikor lecserélte Cristianót. Ideje lenne viszont megelőzni a bajt. De az is igaz, hogy jól jönne és megérdemelt lenne egy pofon.

Várható kezdők:

Dortmund: Bürki; Piszczek, Sokratis, Ginter, Schmelzer; Weigl; Dembélé, Castro, Götze, Guerreiro; Aubameyang

Real Madrid: Keylor; Carvajal, Varane, Ramos, Danilo; Modric, Kroos, James; Bale, Benzema, Ronaldo

Aki szeretné családias környezetben anyázni Ronaldót, Ramost vagy esetleg Zidane-t, akkor itt elolvashatja a részleteket a közös meccsnézésről!

Oszd meg a posztot, ha tetszett!