Továbbjutás kötelező

Ugyanis idegenben 0-2-re megnyert mérkőzést követően, még egy olasz együttes ellen sem illik hazai pályán kiesni a Bajnokok Ligájából. Főleg, hogy mostanra ez maradt az egyetlen megnyerhető sorozat idén. Még akkor sem, ha oda-visszavágós rendszerben utoljára a 87-88-as idényben sikerült talján ellenfelet búcsúztatni – amikor személy szerint még csak egy kósza gondolat voltam és a BL-t is BEK-nek hívták – amit nyolc eredménytelenül megvívott párharc követett. Legutóbb ugyebár tavaly, amikor szintén nehéz volt elképzelni a vereséget, mégis az I. Ientes mór király fia, I. Ata mór herceg vezette digó hadak diadalmaskodtak. Idén viszont az odavágón sikerült olyan eredményt kiharcolni, ami után már tényleg képtelenségnek tűnik egy esetleges korai BL-búcsú. Ettől függetlenül a visszavágót még le is kell játszani, úgyhogy ugorjunk is neki a beharangozónak!

Ami a Romának nem megy a Bajnokok Ligájában, az megy az olasz bajnokságban. Míg a BL-ben hét mérkőzésen egy győzelmet arattak, addig a Seria A-ban jelenleg egy hetes győzelmi szériában vannak. Persze nehézségi szint alapján a két sorozatot nem lehet egy lapon említeni, de annyit mindenképp levonhatunk belőle, hogy ellenfelünk nincs éppen rossz formában. Legutóbb például a Fiorentinát verték a harmadik helyért folytatott harcban. Ezzel hazai porondon ugyanúgy állnak, mint mi, a hátrányuk viszont kisebb a listavezetőhöz képest. Ha nem a Romáról lenne szó, akár még azt is mondhatnám, hogy velünk ellentétben nekik még reális esélyük van a bajnoki elsőség megszerzésére. De mint tudjuk, a Roma a szegény ember Arsenalja, akik pont annyival gyengébbek angol megfelelőjüknél, illetve pont annyival korlátozottabbak anyagi lehetőségeik, hogy őket inkább sajnálják más csapatok szurkolói, minthogy röhögnének rajtuk, mikor rendre lemaradnak a bajnoki címről. Így ez az esély mégis csak meglehetősen csekély.

Az olasz Arsenal

Ami az esti összecsapást illeti, tovább nehezíti az AS Roma helyzetét, hogy a védelem tengelyéből kidőlt az árja németnek a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető Rüdiger, helyét valószínűleg a bosnyák Zukanovic veszi át Manolas párjaként. Továbbá De Rossi is fontos hiányzója lehet a farkasoknak, még akkor is, ha a párharc első mérkőzésén csak csereként lépett pályára, de összességében még mindig meghatározó játékosnak számít a csapatban. Ellentétben Tottival, a nagyobbik római ikonnal, aki mindössze 231 percet játszott a szezonban, amit még Arbeloa is lazán kenterbe ver a maga 338 percével.

A mi esetünkben viszont már sokkal rövidebb a győzelmi széria, mindössze két meccsre rúg, amit a városi riválistól a Bernabéuban elszenvedett 0-1-es vereség előzött meg. Megjegyzem ez ma a továbbjutást jelentené, de nyilván ezt még minimális célnak sem lehet kitűzni hazai pályán. És nem is kell, még ha idén bármikor képesek pocsék teljesítménnyel meglepni minket kedvenceink (sokaknak már ex-kedvencek, esetleg sosem volt kedvencek). De éppen ezért nálunk jóformán lényegtelen, hogy mit játszottunk előző meccsen, olyan is előfordult már, hogy egy 8-0-ás és egy 10-2-es gála közé becsúszott egy 1-0-ás vereség.

Real Madrid teljesítménygörbéje a 2015-16-os szezonban

Következetesség, állandóság, kiegyensúlyozottság, koncepció (kivéve marketingkoncepció), türelem. Olyan fogalmak, melyek ismeretlenek Madrid fehérebbik részén. Évente, kétévente távoznak meghatározó játékosok, pont mielőtt megvalósulhatna a teljes összeszokottság csapaton belül. Helyüket magasabb marketingértékkel rendelkezők veszik át, akik nem feltétlenül illeszkednek az addigi játékrendszerbe. De semmi gond, új játékosokhoz, új edző is dukál, ő majd kitalál valami újat, szól a madridi nóta. Persze erre neki sincs sok ideje, maximum két hónap és ebbe ráadásul nem férnek bele döntetlenek, ne adj Isten vereségek, mert a szurkolók, játékosok, az elnök rögtön a fejét veszik. Aztán jöhet az új idény, kezdődhet minden előröl. Így néz ki az élet körforgása manapság a 20. században szebb napokat is látott habfehér alakulatnál.

Jelenleg a keretünkben vannak olyan játékosok, akik labdapolírozásban nyújtanak kimagaslót (Kroos, James, Isco) és vannak olyanok, akiknek a gyors, egyérintős, direktebb játék az erősségük (Bale, Modric, CR). Az említett hat labdarúgóból minimum öt a mindenkori kezdőcsapat tagja, miközben egyik részük lassítaná, míg másik részük inkább gyorsítaná a játékot, ebből kifolyólag gördülékeny csapatjáték nem is nagyon tud kialakulni a meccseken. Főleg, hogy labdaszerzésre, védekezésre igazán egyikük sem specializálódott Modric kivételével, aki testalkatából kifolyólag a legkevésbé lenne alkalmas a feladatra.

A brazil pitbull

De ha hihetünk a Marca értesüléseinek, akkor jobb irányba indulhatnak el a dolgok, ami a kiegyensúlyozottságot illeti, mert állítólag Casemiro a legutóbbi két mérkőzésen mutatott teljesítményével meggyőzte Zidane-t és a Roma ellen is a kezdőben kap lehetőséget, annak ellenére, hogy középpályásaink közül mindenki egészséges. Így akkor azt is elmondhatnánk, hogy az Atlétitől elszenvedett vereségnek több értelme volt, mint a hétvégi Celta-lan kivégzésnek, mivel azután került Casemiro reflektorfénybe. Remélem valóban így lesz, mert ezáltal tanúbizonyságot nyerne, hogy Zizou fejlődőképes, képes belátni hibáit és változtatni. Ez olyan erény lehet, amivel a „valódi” edzők is hadilábon állnak. Hogy mást ne is említsek, itt van például Ancelotti, akinek kopra ugyanúgy nézett ki a tavalyi gálakezdője, mint ez idáig francia kollégájáé. Különbség csak annyi, hogy az idei évvel ellentétben tavaly Kroos, James és Isco is sokkal jobb teljesítményt nyújtott, mégsem sikerült kupákra váltani mindezt, mivel a kiegyensúlyozottság akkor is hiánycikk volt. Valamiért az is tömegesen fordul elő nálunk az új játékosoknál, hogy egy tökéletesnek mondható első szezon után, egy sokkal gyengébb második következik, lásd. Bale, Kroos, James. Valószínűleg ez szintén az állandóság hiányára vezethető vissza, mert ha éppen nem meghatározó játékosok cserélődnek, akkor az edző.

No, de! Eddig ugyan jól álcáztam, de mégis csak éltetni jöttem és nem temetni. Mármint a kommentszekcióban kialakult közvéleményhez képest. Ugyanis vállalva minden barbi- és plasztikszurkoló jelzőt, türelmet és időt kérnék tőletek Zidane-nak. Még egy tapasztalt edzőtől (lásd. Klopp) sem lehet elvárni, hogy szezon közben beugorva karikacsapásra rendbe tegyen mindent, nemhogy egy kezdőtől. Zizou kinevezése korai volt ugyan, nem is nagyon szerette volna még elvállalni a posztot, de kényszerhelyzetbe került a csapat, így kénytelen volt. A „nem edző” kifejezést is erősnek érzem vele kapcsolatban, mivel nem egyik napról a másikra került a székbe, mint Seedorf, Inzaghi a Milannál, Gattuso a Palermónál, Robi Carlos az Anzsinál, pár lépcsőfokot azért megtett. Először valamiféle közvetítői szerepet vállalt Mourinho oldalán, majd másodedző volt Ancelotti mellett, valamint a Castillát is irányította rövid ideig vezetőedzőként. Igaz ideális esetben még mindig a kicsiket kéne treníroznia, Ancelottinak pedig a felnőtteket, de hát a helyzet már egy jó ideje nem volt ideális. Véleményem szerint Zidane is megérdemel egy esélyt, hogy tiszta lappal vághasson bele egy teljes szezonba, ráadásul így egy fél éves előnnyel kezdhetnék a következő idényt, ahelyett, hogy kezdődne minden előröl. A nagytakarítás amúgy is csak álom.

Várható kezdő: Navas – Carvajal – Pepe – Ramos – Marcelo – Modric – Casemiro – Kroos – James – Bale – CR

Kezdés: 20:45, M4

Nem mellékesen:

A Zoltánoknak!

Oszd meg a posztot, ha tetszett!