Most vagy soha! 

A nehézségek csőstül jönnek olykor. Egymás után rakódnak le és súlyuk alatt vagy összeroppansz, vagy lerázod magadról. A sport világában nem ismeretlen ez a jelenség, s nem egyszer láthattunk emlékezetes pillanatokat, amikor a legendákká váló sportolók egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, harcolnak, küzdenek, és egyszer csak megrázzák magukat, majd minden akadályt elsöprő erővel győzedelmeskednek…. Valami ilyesmit szeretnék látni ma este. Odáig megvagyunk, hogy az akadályok, a problémák jöttek bőszen. De nézzük is mi a helyzet, mert sok mindenről szeretnék beszélni. 

 

Az odavágó óta olyan, mintha hullámvasúton ülnék. Egyrészt a sérülések miatt, másrészt bevallom, az eredmény láttán úgy értékeltem én is, hogy nagyon rossz helyzetbe kerültünk. Sokan mások is így gondolták, hiszen jó pár mérkőzésen nem sikerült győzelmet aratnunk, tehát reális lehet a következtetés. – főleg, hogy mennyire idegesítő a kihagyott helyzetek irtózatos sokasága. Tényként lehet kezelni: a gárdánk még tavaly óta se tanult az egyik, ha nem a legnagyobb hibájából, méghozzá a felelőtlen helyzetkihasználásból, pedig ezen a szinten nem lehet büntetlenül így játszani. Nah, de ezen túllendülve, a hét során sokszor újranéztem a meccset, mindig valami újabb összefüggést, észrevételt felfedezve készültem erre a beharangra. A sérülések kissé felborították eredeti tervemet, de azért néhány dolog még mindig fontos lehet. Így a redundánsakat lemorzsolva, a relevánsakat elétek tárnám. Íme! 

1. Ancelotti a körülményekhez mérten szerintem a legjobb megoldást választotta, amivel talán meg is lepte a matracosokat, olykor nem kis pánikot okozva. Szóval a koncepció az volt, hogy Carvajalt és Marcelót ultra mód feltolja, kvázi középpályásként játszatva, így a Kroos vezette hármas kiegészülve a szélső védőkkel megpróbálta megfojtani az Atlético játékát. Labdavesztés után is fent maradtunk, ezáltal nem egyszer sikerült rögtön visszaszerezni a játékszert. Sikerült ráerőltetni akaratunkat az ellenfélre, amivel többször közel kerültünk a gólszerzéshez – mindebben rettentő fontos szerepe volt Ramosnak, aki az első félidő során szinte tökéletesen lépett ki és segített be a középpályán, emiatt is tudtunk kis túlzással egykapuzni. Az is kivehető volt, hogy a legnagyobb gondot akkor és azzal okoztuk, ha elmozgással és kombinatív játékkal sikerült kimozgatni főleg a védőket a komfortzónájukból. (Már csak pontosabb befejezés kellett volna, ugye.) 

2. Jobb oldalt Carvajal és Modric remekül oldotta meg a feladatát, és több ízben is sikerült a védők mögé kerülni, sőt, a védekezés aspektusát vizsgálva is remekül helytálltak. Ugyanez a másik oldalon már nem sikerült maradéktalanul, se támadásban, se védekezésben. Aláírom, hogy Hameszéknak sokkal nehezebb dolguk volt Juanfrannal és Turánnal, mint a túloldalt Modricéknak, de ez nem fedi le teljes mértékben a két széljáték közti minőségbeli és hatékonyságbeli különbséget. Egyébként ebből is adódtak gondok a második félidőben. Ugye, mi történt?! Marcelo nem zárt vissza kellően, így az ebben a játékrészben már sokkal támadóbban fellépő ATMA szélsők átjátszották a baloldalunkat, ezért rendre Ramosnak kellett kilépnie, és besegítenie.

Kiderült a valószínűsíthető formáció! Továbbra is 4-3-3.

3. További két támadásbéli hibát, vagy inkább hiányosságot lehet felfedezni a szerdai játékunkban. Tele vagyunk jobbnál jobb távoli lövővel, mégis amikor meglett volna a rá a lehetőség, eszük ágában sem volt próbálkozni – talán Modric kivételével. (Kiváltképp egy ilyen momentum maradt meg bennem, amikor is Kroos lőhetett volna, kb 20 méterről, de helyette passzolt. Azért is érdekes ez, mert a Bayernes időszakában nem egy szép találatot jegyzett ily módon. Sőt, CR-től is hiányolom ezt a fajta váratlan megoldásokat.) Valamint a másik gond, hogy akadt néhány pillanat a meccsen, amikor egy jó kontrával nem kis gondot okozhattunk volna az ellenfélnek, de sajnos ez minduntalan elmaradt. Tavaly a bajorok ellen oktatófilmbe való módon használtuk ki ezt, most az őszi El Clásicón már akadtak hibák ezzel, és jelenleg szinte impotenssé vált ez az aspektusa a játékunknak. Pedig, ha valamiben erősek voltunk, az a kontrajáték, és attól, hogy átálltunk egy más stílusra, a legnagyobb fegyverünket nem kéne teljes mértékben eldobni. Pláne abban az esetben, ha alapvetően a kezdőnkben van egy megbonthatatlan BBC. 
A helyzetkihasználás mellett ezekben várok előrelépést, illetve a támadók nagyobb fokú részvétele a védekezés fázisában. 

A tavalyi szerzőgárda által már meg lett énekelve a fontos pillanatok előtt, hogy a csapatnak át kell lépnie önmaga árnyékán és végre meg kell mutatnia, mit is tud valójában. Ez némileg sikerült is. Idén ugyanez a helyzet. Neil Blender tökéletesen észrevette, hogy a Barca elleni igencsak hektikus játékunk roppant nagy kihatással van a csapat mentális állapotára. Úgy érzem, ami tavaly a Barca volt, az idén az Atlético. Tehát most a matracosok ellen kell átlépnünk önmagunk árnyékán és végre megmutatni mit is tudunk, a sérülések ellenére. Többen említették, hogy jó példa erre a tegnapi Bayern parádé. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni ezzel kapcsolatban, hogy árnyalja a helyzetet a Porto mentális gyengesége és azért a tartalékosnak nem nevezhető német kezdő 11. Sérülések ide vagy oda, a Bayern Münchennek pokolian jó kerete van, ezért volt képes ennyi hiányzó ellenére ilyen csapattal kiállni – s ez mindenképp kritika Florentino felé, hisz évek óta vékony a játékosállományunk, a kezdőt leszámítva. 

És akkor egy kis vicces kép a jelenlegi helyzetről. 

Xabi most nem lesz velünk, de jókívánságát elküldte.

Most azonban elérkezett az a pillanat, amikor sérültekkel terhelve, kissé érdekes kezdővel, de elszántan, akarással, erőn felül teljesítve nyerni kell! Nem akarok kifogásokat! Nem akarok csak 1-2 jó teljesítményt látni. Mindenkinek ki kell vennie a részét! Nem akarok olyat látni, hogy Cristiano mutogat, idegesen hisztizik. Azt akarom látni, hogy hajt, vállára veszi a csapatot, és győzelemre vezeti! Azt akarom látni, hogy olyan csapat ellen is kiemelkedőt nyújt, akivel szemben amúgy nem megy neki. Azt akarom látni, hogy A CSAPAT összefogva hajt, és végre felülmúlja a mumussá váló matracosokat! Hogy végre megmutatja, Madridban csak egy uralkodó gárda van! A játékosok felszólították a szurkolókat, hogy segítség őket. Én pedig ezennel felszólítom a csapatot, hogy velünk szurkolókkal kiegészülve győznünk kell ma este! 

A szurkolókat kérik a támogatásra.

Kezdés:20:45

Oszd meg a posztot, ha tetszett!