Megvalósult forgatókönyv

Majdnem kottára bejött. Hiába no, amit megmondtunk, azt megmondtuk. A csapatok pedig jó szereplőkként tartották is magukat ahhoz. Déja vu nem lett, némi malíciával még magabiztos győzelemnek is nevezhetnénk, de a tegnapi meccs után azért nem kéne annyira nagynak lenni az arcunknak. Mert az utóbbi időben állandósult problémák most is kijöttek, csak az ellenfél nem tudta kihasználni. Hajtás után összefoglalunk.


Nem tudom, korábban mikor találtam ennyire telibe a meccs lefolyását, mint tegnap, de néhány apró eltérést leszámítva pont úgy folyt le, ahogy azt előre sejteni lehetett. Tetszeleghetnék itt most Hegyiivánba oltott Bognárgyuriként, hogy én megmondtam, pedig még pro licencem sincs, meg nem is tippmixelek (eddig). Igaz, ahhoz nem is kellett különösebb hozzáértés, hogy a két csapat hiányzóit, taktikáját, edzőjét ismerve megjósoljuk a meccs lefolyását. De nézzük sorrendben.


Ancelotti csak húzott egy váratlant a kezdőnél, és tényleg berakta Lucas Silvát. Aminek lehet hogy üzenet értéke van, Illarra felé elsősorban. Batmanünknek alighanem lefőtt a kávé, és ő mostantól csak annyi szerepet fog kapni, hogy nagyrészt felszolgálhatja a csapattársaknak az ebédlőben. Carlót ismerjük, óvatos duhaj, már a flop után bedobja sorhúzónál is a lapjait egy emelésnél – tehát ritkán lép váratlant. Silva beállítása egy BL-nyolcaddöntő odavágóján elég egyértelmű üzenet volt. És a brazil egy korrekt meccset hozott le, bár semmivel nem emelkedett ki a mezőnyből, de nem is az volt a dolga. A 85,9%-os passzpontosság átlagnál valamivel rosszabb volt tegnap, egy mindenkori Real Madridhoz képest is az.

Ennyi volt, Batman?

Az első percekben a csapatok a forgatókönyvnek megfelelően kezdtek. A Schalke magasra feltolva a védelmi vonalát már a Real térfelén letámadott, nem hagyta hogy a labdakihozatalok eljussanak a támadókig. De kapura semmi veszélyt nem jelentett – ahogy mi sem. Egy-két kósza távoli lövés, ami legfeljebb a szurkolóknak okozhatott izgalmat, na meg annak a tagnak örömet, aki lenyúlta az egyik lelátóra fellőt labdát. A 25. percig az egyetlen esemény Kroos 9. percben kapott sárgája volt. Aztán két perc alatt felpörögtek az események. Előbb Huntelaar 17-ről elereszett balos löketét kellett Casillasnak kitornáznia az alsó sarok elől, egy perccel később meg jött a vezető gólunk. Dani kavargatott a jobbszélen, visszavette a bal lábára(!), majd mesterien adott be, Ronaldo pedig megelőzve mindenki a rövidnél a kapuba fejelt. 1:0. Nyugodtan mondhatjuk, a semmiből jött a gól. És mintha innentől kezdődött volna igazán a meccs. Előbb Benzi lövését védte lábbal Wellenreuther, majd Ronci 25-ről eleresztett szabadrúgását védte szedte ki. Nem semmi bravúr volt. Közben Huntelaar-nak nem szóltak hogy ne rugdossa Varane-t mert rácseszhet. Belerúgott, bele is sérült, Platte váltotta. Eddig se a baromi nagy intenzitású Schalke rohamokról szólt a meccs, de hogy a legveszélyesebb támadójuk is kidőlt, gyanítható volt, hogy még ennyire se lesznek kapura veszélyesek. Maradt még két kósza próbálkozás (mindkettőnél Ronci volt a befejező), de az első félidő ennyi volt.

A második félidő majdnem kottára úgy zajlott mint az első. Játék alig, néhány kósza próbálkozás. Aztán a 72. percben jött a meccs legszebb jelenete. Isco és Bale háromszögezése után utóbbi sarokkal adta vissza, felbőrözve Nasztaszicsot, Isco pedig nem sokkal nyeste a labdát a kapu fölé. 72 percet kellett várni az első olyan akcóra, amire már elismerően bólinthattunk. Két perccel később jött a válasz. Ucsida lekészítette Platténak (Marcelo borzalmasan helyezkedett), a Szalai-klón pedig óriási felsőlécet lőtt 17-ről. A kipattanó ismét a japáné lett, Casillas már eldőlt amikor lőtt, de a bevetődő Marci hátán megpattanó lelassult labdát könnyedén fogta. Óriási ziccer volt, megúsztuk. Öt perccel később viszont már nem úszta meg a Schalke. Ronci lekészítése után a MoTM Marcelo  a baloldalról elindult befelé, majd jobbal(!!!) elképesztően nagy gólt csavart a hosszú felsőbe.

A végén bejött még Csicsa, Illarra és Arbi is Benzema, Silva és Dani helyére, más viszont nem történt. Túlzás nélkül kijelenthetjük, a továbbjutás már 90%-ban zsebben. De volt itt egy-két olyan dolog a meccsen, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül.

Nézzük az elsőt.

Ahogy a meccs során Maverick kolléga és mások is megjegyezték, botrányosan rosszul passzoltunk a támadóharmadban. Itt látszik. Hátrafelé, oldalra, szélre ment, előre a legkevésbé.

Második:

Az általunk elkövetett szabályos vagy szabálytalan szerelések. Itt is világosan látszik, hogy csak a védelem előtt tudtuk megállítani a Schalkét, a középpályán gyakorlatilag nem volt értékelhető szerelésünk.

Harmadik:

Kapura tartó lövések: 90 perc alatt 9, azaz kilenc db kapu felé tartó lövést bírtunk felmutatni. Ebből 4 találta el a kaput, ezek közül kettő lett gól. Hát nem valami fényes.

Mi következik ebből? Buszozó ellenfél ellen a támadóharmadban semmit nem tudtunk kezdeni. Se egy épkézláb beadás, se egy jó átlövés. Az első pofás akciónkra 72. percet kellett várni. Ha letámadt az ellenfél, a középpályánk átjáróház volt, és a védelemnek kellett megállítania az ellenfelet. Már amikor nem összevissza rohangáltak. A kaput eltaláló lövések tekintetében az 50% gól nem rossz statisztika, de vegyük figyelembe, a német bajnoki 4. helyezett, akitől hiányzott egy fél csapatra való ember, volt az ellenfél. Ciki-e így a 2:0-s előny? Nem nem az. Idegenben bőven jó. De a játékunk minősége már bőven hagyott maga után kívánnivalót. Erősebb ellenfelek ellen ez bizony kevés lesz. Reméljük, ezt Carlo is érzi. Szóval jó volt a tegnapi győzelem, de a hibákat se feledjük.

Összefoglaló itt:

Oszd meg a posztot, ha tetszett!