Megint teszteljük a rugókat

Néhány éve ismét a régi fényében tündököl a főváros legnagyobb horderejű derbije, így már sokaknál a clásico helyét is átvette, vagy ha nem is, de legalább megközelítette. A mindig agyonvert, árnyékban eléldegélő kistestvér pár éve kijött a fényre, és nagy szeletet akar a tortából, abból, amelyet eddig csak gyakorlatilag két részre osztottak. Az Atlético topcsapat lett, a szemünk előtt nőtt ki a földből egy újabb klasszis ellenfél, így mostmár a kétcsapatos ligázóknak sincs igazuk, akinek ez nem tetszik, azt csak sajnálni tudom (kíváncsian várjuk, mit lehet még felhozni a bajnokság ellen – az ötleteket kommentbe kérjük). Nagyon jót tesz a ligánknak is egy védekezésben klasszis, kemény, kellemetlen stílusú ellenfél, akinek azért a támadó potenciálja is igen magas. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a nagyobb verseny jót tesz a Realnak is, elég a tavalyi szezonra gondolni, vagy a rövidtávú történelemből meg a ’90-es évek végére, valamint a 2000-es évek elejére akár.

Ez az a csapat, amellyel a legkülönfélébb sorozatokban találkoztunk, a legutóbbi hét direkt tétmeccsből például csak 2 volt bajnoki (időrendben visszafelé haladva: volt a szűken mért közelmúltban 2 szuperkupás meccs, 1 BL-döntő, 2 kupaelődöntő is a menetrendszerű bajnokikon kívül). Az örökmérleg bajnokin egyhangú fehér fölényt mutat: 85-33-36, +71-es gólkülönbség ide, nem egyhamar fog megfordulni.

Ugyanakkor sosem szerettem azt a tipikus madridista hozzáállást, hogy nekünk az ellenfelet nem muszáj ismernünk a hazai mezőnyben, elég ha a Barcát tudjuk, a többi ellen úgyis megy majd erőből. Ezt akkor is így gondolnám, ha legyinteni lehetne a ma esti ellenfélre, de mostmár ezt a luxust sem engedhetjük meg magunknak. Simeone mester érkezésével sok dolog megváltozott az előtte is jól építkező Atlético háza táján, így lássuk csak, hol lesz fogható a csíkos rivális!

Kezdésnek az edző szerepe nagyon lényeges szempont. Cholót a szuperkupa visszavágóján a játékvezető meglegyintéséért elmeszelték 8 meccsre, így az eltiltása még tart, de helyettese a nem kevésbé temperamentumos másodedző lesz, Germán „Mono” Burgos – akiről azt is csiripelik a madarak, hogy nem utolsó taktikus ő sem (azt egyszerűen nem hiszem, hogy az egyik lenne a motivátor, a másik meg a taktikus, a világ nem ilyen egysíkú “good cop, bad cop” leosztásokból áll). A volt kapus részéről egyébként nem hiszem, hogy létezik nagyobb motiváló erő, mint egy Real ellen bajnoki idegenben.

Burgos a Google Glasst viselve ennyi adatot láthat valós időben egy meccs alakulásáról

A nyitófordulóban az erőn felül teljesítő Rayo otthonában gólnélküli döntetlent játszottak, a másodosztály bajnokát pedig, a nagyon bátor és harcos Eibart 2-1-re verték otthon, de a baszk kiscsapat egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet, sőt, csodagólt lőttek a bajnoknak, és megizzasztották őket:

Realos oldalon is van azért bizonyításvágy! Most visszavágni is van miért. Sorolom: tavaly bajnokságban szintén hamar összefutott a két csapat, a Bernabéuban győzött a matracos hadsereg, másfél éve kupadöntőt nyertek ugyanitt, ami papíron semlegesnek számított, de valójában habfehér pályán győztek, és idén az előszezonban a szuperkupát is elorozták a királyi csapatunk elől. Visszavágás? Naná! Ramos is ezt emlegette interjúban a macedón válogatott meccs után. Ramost nem elismerni amúgy nem lehet. 2 éve még föld körüli röppályára állított egy műholdat, most meg a válogatott ítéletvégrehajtójaként bepanenkázott egy 11-est 0-0-nál. Ez mentális stabilitásról árulkodik, tartson ez így sokáig!

Kapuskérdésben úgy tűnik, a válogatottal magabiztos győzelmet arató Casillas iránt a bizalom töretlen, és a macedón meccs alapján kimondhatjuk: rá is szolgált. Bemutatott néhány szép védést, reméljük, ezek jót tesznek megtépázott önbizalmának. Navas bemutatkozása még várhat, de reméljük, nem sokáig (BL, kupa, jön a klub-vb).

Hogy ne menjünk neki nagyon nagy eufóriával sem a dolgoknak: Ronaldo a portugálok Albánia elleni blamájából nem vette ki a részét, egészségi okokból, Carvajal megsérült a válogatott edzésén, és Jesé ugyan már jó ideje erőnléti edzéseket végez, még nem fitt egészen, és szintén nem fog játszani. Carvajal helyén izgulok a legjobban, mivel Carlo azt tervezi szerintem, hogy a tapasztalat többet ér elvből kiindulva Arbeloa fog a helyén játszani, Nacho szegény meg a padon fog megsavanyodni.

Hamarosan visszatér a legnagyobb reménységünk

Bale-t visszavezényelni a középpálya szélére okos döntésnek tűnhet, James az első hármasban bontakozhat ki a legjobban, walesi izomkolosszusunk meg, ne feledjük, szélső védőből avanzsált szélső csatárrá, tehát a védekezést meg kell tudja oldani, lesz is dolga bőven Ronaldo mögött. Egy Juanfran/Griezmann, vagy Juanfran/García páros ellen bizony kell majd a kraft. A másik szélen Arbeloa/James fog szembenézni talán épp a frissen igazolt Cercivel (aki mind a két szélen bevethető, annak ellenére, hogy eredendően ballábas), szóval nagyon oda kell majd figyelni. Ez az oldalunk sokkal jobban ki van téve a sors viszontagságainak, ami a védekezést illeti, szóval ide elkelhet majd a középpályás biztosítás is.

Részletesebben nem is térnék ki a középpályás taktikára, norma_va nagyon szépen összefoglalta  tegnap.

Miben bízhatunk? Vakon nem kell körülrajongani, habár Carlóról mindig mondtunk kígyót-békát, megoldott ő már nehéz ügyeket, ha nem is olyan komplexeket, mint Di María eladása. Talán a Ronci legjobb gólpasszadó Öziljének eladása olyan egyszerű menet volt? Helyet találni a másik gépállatnak (Bale) a csapatban egyszerű volt? Di Maríának új posztot keresni szintén a fogas kérdések közé tartozott, de olasz mesterünk mindet megoldott, ráadásul menet közben tudott változtatni, mondhatni úgy, hogy a kuplungot nem sokáig nyomta le, a motor meg nem köhögött (sokat). A 4-2-3-1-et 4-3-3-ra cserélni azért nem kis sebességváltás (hogy folytassam az autós párhuzamot), Szemöldök Úr mégis sikerrel vette ezt az akadályt, 2 trófeát nyert így is, egy szezonon belül. Hiába ez a Real Madrid, meglepő tény, de közülünk csak a legidősebbek érték meg a legutóbbi ilyet: 1988-89-es szezonban volt legutóbb duplázás, akkor kupa plusz bajnokság szereposztásban. Azóta vagy BL, vagy bajnokság, vagy kupa, vagy semmi, szóval azt mondom, bízzunk meg abban az emberben, akinek az elmúlt 25 év legsikeresebb szezonját köszönhetjük.

Hacsak valami hirtelen ötlettől vezérelve nem fog egy védőt védekező középpályásnak használni. De azért nem igazán rohamozni akaró Atléticótól nem biztos hogy annyira tartanunk kell, hogy a középpályát túl kelljen biztosítani. Ez bajnoki, itt nem rontanak nekünk, hanem kivárásra fognak játszani. Simeone maga is mondta, hogy 17 csapat ellen fognak támadó focit játszani, a 2 gigász ellen meg megy a védekezés és a kontrázás. Ha Kroos most végig fent marad (és most nem Ronaldo lesz a padon, hogy le kelljen cserélni Tonit), nem fognak átmasírozni olyan könnyedén a középpályán – tehát így vagy úgy, de nem kell telerakni izommal ezt a csapatrészt, ők nem dominálva akarnak nyerni, hanem kontrázva.

Keverve azt, amit szeretnék, azzal, amit Carlo fog játszatni, egy ilyesmi kezdőt tudok elképzelni:

Casillas – Coentrao, Ramos, Pepe, Arbeloa – Bale, Kroos, Modric – Ronaldo, Benzema, James.

Nem kell most a nagyszabású kísérlet, elég egy kis változtatás, a védekezni akaró ellenfél ellen elég a minél kreatívabb támadójáték, viszont nem szabad kinyílni sem, mert kontrából gyilkolni tudnak.

Ma este megint leteszteljük a rugókat. Csapjunk is a közepébe! Ki akar egy minőségi matracon önfeledten ugrálni? Segítek:

Oszd meg a posztot, ha tetszett!