Olyan érzésem van, mint a 2000-es évek elején, a Real-MU párharcnál, amikor itthon Figo egy és Raúl két góljával győztünk (3-1, RvN volt az Ördögök gólszerzője), az Álmok Színházában pedig Ronaldo mesterhármasa mellett kaptunk ki egy szenzációs meccsen (4-3 oda). Mégis továbbjutottunk! Sőt, a párharc egésze szenzációs volt. A futball ünnepe! Ma és a párharc második meccsére is ezt érzem. Akármi lesz, élvezni kell, hogy két ilyen csapat egymásnak feszül. Lássuk, mit gondolunk mi a mai meccsel kapcsolatban! /Jose/

SULTAN

A mentális folyamatok szempontjából, nagyon károsak voltak az elmúlt hetek fiaskói. Nyilván van összefüggés a taktikai hadrenddel is, mert önbizalmat, csak győzelemmel, működő játékkal lehet növelni, ahhoz meg hatékony taktikai felállás kell. Sajnos a Real tudott pontokat bukni a „csikókkal” ugyanúgy, mint a gála kezdővel, ezért a PSG meccs előtti hetekben nem volt olyan taktika, melyre Zidane azt mondhatta volna, hogy na, ezzel neki lehet menni a franciáknak.

Látszott a legutóbbi mérkőzéseken, hogy Zidane itt-ott újdonságokkal próbálkozott, ami arról tanúskodik, hogy kétségekkel telve – egyesek szerint már pánikban – próbálgatta a BL-ben esetlegesen hatékony felállást.

Egyértelműen ez történt a Real Sociedad ellen is. A 4-4-2-es formáció Asensióval és Vazquezzel a széleken, egy kifejezetten agresszív letámadással legázolta a Sociedadot. A kapkodást és a megkésett gondolatokat alátámasztja, hogy ezt nem tudta további meccseken tesztelni, nincs visszaigazolása, hogy ez egy PSG ellen is működhet. Épp ezért gondolom azt, hogy mentálisan nem optimális a helyzet, mert most mindenki tudja, hogy nem elég az átlagos teljesítmény, ma este valami komoly extra kell. Az a gyanúm, hogy a hétvégén látott felállást nem meri majd bevállalni Zidane, azt gondolja, hogy szüksége lesz Casemiróra, hogy a PSG gyilkos megindulásait szűrje. De nem biztos, hogy igaza lesz.

A magam szubjektív módján azt gondolom, hogy a PSG konzervatív taktikával fog a Bernabeuba érkezni, és elképesztő támadó potenciáljával elsősorban a gyors kontrákra próbál támaszkodni. Ez ellen nem vagyok biztos benne, hogy nekünk Casemiro kell, lehet, hogy a sokkal gyorsabb, és védekezésben is azonnal visszazárni akaró és tudó Asensio és Vazquez hatékonyabban venné fel sebességben a versenyt Neymarral és Mbappéval. Pont ez említett két villámgyors támadó miatt, valószínűleg a széleken próbálnak majd megbontani bennünket, és így Carvajal és Marcelo támogatására olyan középpályásokra lesz szükség, akik a megindulások egy részét még a középső harmadban zavarni tudják. Ha pedig az előre játék kerül szóba, különösen a gyors támadásba fordulás esetén, Casemiro gyengeségei azonnal előtérbe kerülnek, és nem kérdés, hogy jobb, ha a gyors szélsőink indulnak meg.

Ami pozitívum, hogy számtalanszor megmutatta a Real, hogy amikor nagyon kell, akkor oda tudja magát tenni, ha úgy jön ki, akkor Cé a saját ötösünkön védekezik, és tudunk csapatként is védekezni, ami az egyik kulcs lesz szerda este. Akár a Barca elleni bajnokit, akár a Spurs elleni BL oda-visszát tekintjük – hogy valamirevaló ellenfeleket említsek -, benne lehetett a fejekben, hogy van javítási lehetőség, most viszont nem kérdés, hogy mindent bele kell adni, és a hazai pálya előnyével élni kell! Hosszú évek óta a BL a mi játszóterünk. Hát játsszunk végre úgy!

NORMA

Sokakkal ellentétben én azt várom, hogy ez a párharc már ezen a mérkőzésen el fog dőlni – és nem a mi javunkra. Lehet beszélni múltról, tradíciókról és tapasztalatról, de azon kívül, hogy jól hangzik ez a sajtóban, semmiben nem fog segíteni rajtunk a mai mérkőzésen. A párizsiaknál is világbajnokságokat, Európa bajnokságokat és Bajnokok Ligáját megjáró játékosok szerepelnek, és hiába vannak náluk egyénileg kevesebb kupával rendelkező játékosok, nem lehet őket tapasztalatlannak nevezni. Triviális, de a jelenlegi forma itt a legfontosabb. Nem lehet abban bízni, hogy egy egész szezonon át tartó ötlettelen, szervezetlen, impotens játék egyik hétről a másikra egy összeszedett, megtervezett rendszerre alapuló játékba csapjon át. Ha ez így lenne, már rég láttuk volna a változást, mert nem egy mérkőzésen lett volna rá sokkal inkább szükségünk, mint ma. Ma csupán azért vált még kiemelkedőbb fontosságúvá ez a párharc, mert az összes többi ilyet már elbuktuk a szezonban.  Márpedig nem ilyen minőséget képviselők ellen sem tudtunk talpra állni, mint amilyet a PSG képvisel. Nem kételkedem abban, hogy a játékosok akarni fognak és mindent meg fognak tenni, ami tőlük telik, viszont most fog úgy visszaütni Zidane pragmatizmusa és a minimalizmusra törekvés, hogy az bizony fájni fog. A francai érkezése óta, idestova 2 éve próbálja a csapatot éppen, hogy a felszín felett tartani. Már a kezdetekben olvashatóak voltak olyan vélemények, hogy ennek a túlzott (tudatos vagy sem, az más kérdés) minimumra törekvésnek egyszer be fog ütni a hátránya. Most egy olyan csapat ellen fogunk játszani, akik ellen akkor is valami pluszra van szüksége bármely csapatnak, ha kicsattanó formában van. Ezt pedig rólunk nem lehet elmondani.

Mindemellett abban bízni pedig nem lehet, hogy a kezdőként kiküldött játékosokat Zidane az ellenfélhez fogja igazítani. Az ilyen próbálkozásai rendszerint megbuktak. Pedig a jelenlegi gálakezdőnk tálcán kínálja fel a franciáknak, hogy a szélen kerüljenek mögénk. Bele-ben még lehet bízni, hogy alaposan visszazárjon, ezzel Neymar oldalát úgymond biztosítja, de itt nagyon fog hiányozni Carvajal jelenléte. Többször hangoztattam baráti körben, hogy a csapatunk akkor képes a legstabilabban játszani, amikor 2 valódi szélsővel áll fel. Gondoljunk csak a hétvégi, vagy a Sevilla elleni mérkőzésünkre. Mindkétszer 5 gólt termeltünk… Az erős középpályánk ellenére a szélen próbál Zidane csapata dominálni, mindezt szélsők hiányában a szélső hátvédekkel. Ez persze magával vonja, hogy a széleken gyakran mögénk kerülnek az ellenfelek, amelynek következtében Casemiro gyakran kitolódik, és máris óriási űr tátong a védelmi vonalaink helyén. Gondoljunk csak vissza pár bekapott kontra gólra, legyen az a Celta elleni, vagy a Classicón szerzett Rakitic találatra.

A PSG idegenben van, nem akarnak győzni. Ők csupán gólt akarnak szerezni, ha lehet minél többet. Ez pedig igen könnyű munka egy jelenlegi Real Madrid ellen. Be fognak rendezkedni a kontrákra, ami arra fog minket késztetni, hogy U alakban körbe passzolgassuk a labdát és alkalom adtán berúgjuk a leshatáron várakozó BBC-nek. Ne legyen igazam, mert lehetne ezt okosan is csinálni, és rájátszhatnánk a vendégek gyengeségeire ahelyett, hogy felkínáljuk nekik a mi saját gyenge pontjainkat. Sok minden múlik azon, hogyan fogja Zidane és a stábja felkészíteni a játékosokat. Próbál-e majd alkalmazkodni az ellenfélhez, és ha igen, azt jól fogja-e csinálni. Mert ha csupán a „saját játékunkat” akarja játszatni, akkor viszonylag hamar véget érhet ez a párharc a számunkra.

RAULITÁS

A kulcs a Real támadásból védekezésbe való visszazárása lesz. Ha és amennyiben fegyelmezetten vissza tudunk zárni egész meccsen (tudom, lol), akkor lehet esélyünk megnyerni a meccset. És ehhez szorosan kapcsolódóan fontos lesz az összeállítás. Ugyan Cé és Benzema újabban dolgoznak hátul, de nem egy egész meccsen végig. És a PSG ellen nem valószínű, hogy elbírjuk, hogy legyenek olyan 10 percek, ahol a két csatárunk utazik védekezésben.

ZIZOU I.

Szerintem elsősorban rendet kéne tenni a fejekben és mindenkinek meghatározott feladatkört kiszabni, pontosabban azt, hogy mindenki tudja mi a dolga bizonyos szituációkban és ne ad hoc jelleggel legyen megoldva se a védekezés, de a támadás. Nyilván gálacsapat lesz, úgyhogy a formáció tulajdonképpen lényegtelen. Viszont ha már tele lesz pakolva középső-középpályásokkal a csapat akkor használjuk is, azaz domináljunk és ahogy a Tico ellen tavaly Modricék, szigorúan fojtsák el csírájában most is a támadásokat. Remek letámadással, illetve kontra-letámadással lesz keresnivalónk. Kontráknál meg nagyobb koncentráció legyen, ne az első két passznál haljon be a lehetőség. Védekezésnél ne emberfogás legyen, mert öngyilkossággal is felér, nehezítsük meg legalább az ellenfél dolgát, úgyhogy zárt, területvédekezés legyen.

ZIZOU II.

S mialatt ezt a posztot elkezdtük reggel összerakni, megérkezett a hétfői posztomba szánt interjúalany válaszai, így most bedobom ide, érdemes végigolvasni, mert érdekesen látja a helyzetet.

Első kérdésként azt tettem fel Cose barátunknak, hogy miért a PSG-t választotta? Párizsban él és emiatt lett egy kézenfekvő választás a fővárosi klub vagy más okok húzódnak emögött?

Az életem során mindig a kis - alárendelt csapatoknak szurkoltam. Hosszú évekig szurkoltam a Seattle Soundersnek, az MLS-ben. Végigkövettem, ahogy a történelmükben először nyernek bajnokságot. Aztán ott volt a Valencia is, figyeltem, ahogy bejutnak a Bajnokok Ligája döntőjébe. Szóval amit mondani próbálok az az, hogy elképesztő élmény látni egy csapatot elérni valamit először. És a PSG újkeletű lehetőségei izgalommal töltenek el.

2. Voltál már PSG meccsen? Ha igen, mesélj róla kérlek egy picit.

Igen, egy pár évvel ezelőtt, a PSG-Chelsea-t láttam. Zlatan gólt szerzett, de 1-1-es döntetlen lett, majd pedig a büntetőpárbajban kaptunk ki. Viszont varázslatos élmény volt, hogy láthattam a kedvenc játékosaimat, mint Edinson Cavani, Maxwell és Ibrahimovic.

2./b A hozzáértők szerint a szurkolók összetétele változik vagy teljesen át is alakult, mivel a középosztály átvette az alacsonyabb osztályú szurkolók helyét. Mi a véleményed erről? Igaz ez a PSG kapcsán? (Főleg a királyi jelképek tudatában)

Nem, nem gondolnám, hogy ez történt. Viszont hiszek abban, hogy a globalizáció megemelhette a jegyárakat, és a PSG újdonsült hírneve is részt vett abban, hogy nemzetközi brandé váljon. A fehér szín pedig többet jelent, mint csak és kizárólag a királyi jelkép, hanem a gazdag emberek klubjának is tekinthető. Viszont hiszek abban, hogy egyszer mindenki a világon évezheti a PSG meccsnézésnek varázsát.

2/c. A klub ugye 1970-ben jött létre a párizsi polgárok számára, de azt is lehet tudni, hogy a múltban volt pár egészen kemény ultra csoportja a csapatnak. Mi a helyzet ma ezzel?

Az ultrák kérdése az elmúlt években eléggé vitatott. Mivel hosszú évekig ki voltak tiltva a stadionból, ami sokak szerint sok karaktert vett el a Parc des Princesből. Azonban az elmúlt szezonokban vissza engedték őket, és bár nem ment zökkenőmentesen, de jelenleg jobb a hangulat a stadionban, mint valaha.

3. Van pár óriás klub, mely mára inkább egy nagyvállalattá vált. Némelyikük csak nemrég lett igazán gazdag, mint pl. a Chelsea, a City vagy a PSG. A tulajdonosváltás óta a PSG a 7. leggazdagabb klubbá vált a világon a bevételek szempontjából. (A Chelsea a 8. a City az 5.) Az új tulajdonos egyéb változásokat is hozott, új a címer, a himnusz és számos új sztár érkezett. Hogyan tudsz te (és a szurkolók) együtt élni ezekkel a változásokkal, mennyire elfogadható ez az új helyzet?

Szeretném azt hinni, hogy az a projekt, ami Párizsben zajlik most, különbözik attól, ami a Chelsea-nél, vagy a City-nél folyik. A tulajdonosváltás előtt a PSG még Ronaldinhóval, vagy Pauletával sem tudta produkálni újra azt a formát és minőséget, ami a 90’-es években sajátja volt. A QSI meglátta a lehetőséget a PSG-ben, és mindkét fél megkaphatta, amit akart: egyrészről jól jött a QSI bevásárlása ahhoz, hogy szorosabbra fonják a 2022-es VB előtt a kapcsolatukat az európai futballal, másrészről pedig a PSG az alap finanszírozási potenciáljával visszakerült a futball térképére. A legfontosabb az, hogy a PSG megkapta a lehetőséget, hogy a legnagyobbak közé emelkedjen újra, és a szurkolók számára ez olyan, mint egy megvalósult álom. Ezzel együtt emlékeztetnék arra, hogy a PSG továbbra is kinevel az akadémiáján olyan futballistákat, mint Areola, vagy Rabiot, de Nkunku, Kimpembe vagy Veratti is nagyon sokat fejlődött a PSG-ben, és ott tudott kiteljesedni igazán, szóval nem csak arról van szó, hogy hatalmas összegeket költ a klub kész futballistákra, hanem a fiatalok lehetséges fejlődéséhez is remek terepet biztosít.

4. Ennek kapcsán kérdezném, hogy mi a véleményed a francia játékosok arányáról a PSG-nél? Jelenleg “csak” 9 francia van a keretben és kb fele az, aki meghatározó tagja a csapatnak.

Igen, ez egy szintén vitákat szülő téma a tulajdonosváltás óta. Az igazság az, hogy PSG nem rendelkezik annyi francia játékossal, mint amennyit valószínűleg a szurkolók szeretnének, de egyre inkább próbálkoznak és mindig egyre több francia tehetség jön (Mbappé).

5. Az új vezetőség 2012 és 2016 között már 75 millió eurót költött a stadion fejlesztésére. A Manchester City esetében ugye kapott egy új nevet a stadion. Mit gondolsz lesz új satdionja a PSG-nek és esetleg új névvel?

Ha engem kérdezel, akkor nem valószínű a névváltozás. Mindig tisztán kialakított elvárások voltak a klubbal szemben, amihez hűséges volt, sőt még a mez színe is tüzetes górcső alá van véve a szurkolók által.

6. Jelenleg 48000 körüli a befogadóképessége a stadionotoknak, mit gondolsz szükséges vagy elkerülhetetlen lesz növelni ennek számát, ha fel akartok érni a Real és Barca szintjére?

A mai napig a legjobb magatartással szolgálta a vendégeit a Parc des Princes. Az egyik legjobb stadion Európában, ami számos alkalommal nyerte el a legjobb címet Franciaországban és egyszer Európában is. Valóban kisebb a befogadóképessége a többi nagy európai stadionhoz képest, de végül is ez a elv rejlik a Les Rouge Et Bleu szólam mögött. Nincs szükségünk 80000 főre, mert a 40000 a Parc des Princesben a legjobb élmény az ember életében.

7. Mit gondolsz a sok sztárról és persze Neymarról? Ő nem egy könnyen szerethető típus.

A nagy öltöző nem új a PSG számára, volt már az aranykorban, a ’90-es években és most is az van. Őszintén, a PSG-nek nem volt még jobb csapata, ami képviselné a színüket és ez mindenkit izgalommal tölt el. Különösen, ha Neymart nézed, inkább működik a varázsa, mint nem. A játékosoknak van jó és rossz pillanatai, de a PSG-nél nagyon profik szerepelnek, akik készen állnak, hogy együtt dolgozzanak és dicsőséget érjenek el.

8. Mint szurkoló mi a legnagyobb különbség a két éra között (QSI előtt és után)?

Minden bizonnyal úgy egészében minden. 2014-ben a PSG eladta a korábbi időszak utolsó játékosát, Clement Chantome-t a Boderaux-nak. Ez a transzfer és sok más szimbolizálja a hatalmas változást, ami Párizsban zajlik a tulajdonosváltás óta. Persze 4 bajnoki cím zsinorban sem egy rossz dolog.

9. Így egészében véve, mit gondolsz a QSI éráról? Inkább pozitív vagy negatív?

Semmiképp sem tökéletes, de annyi reményt és boldogságot hozott a szurkolóknak, érzelmeket, amiket nagyon rég nem tapasztaltunk. Ezért úgy gondolom, hogy valami, mint ez nem lehet rossz.

10. Van valami félelmed a PSG jövőjével kapcsolatban vagy amerre éppen tart?

Egyetlen egy félelmem van, hogy a PSG esetleg nem fogja tudni kihasználni ezt a lehetőséget. Általánosságban eddig jó irányba haladt a klub, de látnunk kell mit tartogat számunkra a jövő.

Oszd meg a posztot, ha tetszett!