Tisztázzuk a tisztázatlant! – Kommentfogó
Tegnap hivatalos lett, hogy James a következő 2 évben az Ancelotti által vezetett Bayern München csapatát fogja erősíteni. Fel is robbant az internet, és mindenki megmondóemberként próbálta a maga által vélt igazát hirdetni. Sok ellentmondást lehetett olvasni, így ez a szösszenet arra hivatott, hogy ezeket eloszlassa.
Először is leszögezném, hogy a következőkben csak olyat fogok leírni, amiknek alaposan utánajártam külföldi, vélhetően hiteles oldalakon. Vegyük először, hogy mit tudunk biztosan James átigazolásának részleteiről:
- James 2014-ben aláírt egy 6 éves szerződést a Real Madriddal. Ez a szerződése továbbra is él, ami azt jelenti, hogy 2020-ig a királyi gárda birtokolja a játékost. Bármennyire is csúnya kifejezés…
- Idén nyártól kezdve, a következő 2 szezont, tehát 2017-től 2019-ig a Real Madrid kölcsönszerződés keretein belül átruházta James játékjogát a Bayern München csapatára. A kölcsönszerződés lejárta után, 2019-ben James játékjoga automatikusan visszaszáll a Real Madridra.
- A kölcsönszerződés keretein belül, a Bayern München csapata opciós jogot szerzett a Real Madridtól James jövőbeli szerződtetését illetően.
- Hivatalos csatornán nem tettek közzé a kölcsönszerződéssel járó pénzügyi vonzatokat.
Az opciós jog azt jelenti, hogy a Bayern München a szerződésbe foglalt árért cserébe leigazolhatja Jamest a kölcsönszerződése lejárta után. Tovább részletezve ezt…
Ez gyakorlatilag egy olyan buyout clause, magyarán kivásárlási díj vagy záradék, amelyet csak és kizárólag a Bayern München aktiválhat. Ez a Real Madridra nézve azt jelenti, hogy miután James játékjoga a kölcsönszerződést követően visszaszáll a királyi gárdára, úgy a német csapatnak jogában áll a szerződésben szereplő összegért megvásárolni a játékos játékjogát és tulajdonát. Tehát ha a bajorok aktiválják az opciójukat, akkor a fővárosi csapat nem mondhatja azt, hogy nem adja el a játékost. De…
Itt jön a képbe James maga. Neki nincs és nem is lesz a Bayern Münchennel szerződése egészen addig, amíg a Real birtokolja a játékos tulajdonát. James továbbra is a 2014-ben Real Madriddal aláírt szerződése szerint kapja a fizetését. Ő vele még meg kell egyeznie a németeknek, majd akkor és csak akkor válhat James teljes mértékben Bayern München játékossá, ha maga a kolumbiai is szerződik a bajorokkal. A gyakorlatban ez nem működik ilyen szépen és tisztán, de a lényegen nem változtat. A Bayern opciós joga nem jelenti azt, hogy mindenki akarata ellenére szerződtetheti a játékost, ha aktiválják opciójukat.
Luis Suarez szerződésében volt egy 40 millió fontos kivásárlási záradék. Ezt 2013-ban az Arsenal egy hivatalos ajánlattal aktiválta, sőt Wenger troll módon meg is haladta 1 angol fonttal. Suarez sosem játszott az ágyúsoknál, holott a Liverpool jogilag nem mondhatott nemet Wengerék ajánlatára. Ellenben tehette azt, hogy új szerződést ajánlott az uruguayi csatárnak, magasabb fizetéssel, amit elfogadott, majd egy évvel később kétszeres áron adta tovább a katalánoknak. Itt is a játékos kezében volt a döntés.
Toby Alderweireld esete is jó példa az ilyen szituációkra. Az Atlético kölcsönadta a Southamptonnak a 2014-2015-ös szezonban, sőt elővásárlási opciója is volt az angol csapatnak 6.8 millió font értékben. A kölcsönszerződés végén a szigetországi klub aktiválni szerette volna az opciójukat, amikor is a Spurs befutott egy magasabb, 11,5 milliós ajánlattal. Hiába volt opcionális joga a Sotonnak, a belga védő végül Londonban kötött ki.
Aki írt már alá életében valamilyen szerződést, az tudja, hogy bonyolult és mindenre kitérő szokott lenni, hogy mindkét fél védve legyen jogilag. Nem szokás a kluboknak nyilvánosságra hozni a szerződés részleteit, mert ez csupán a két félre tartozik. Viszont az tudni, hogy a fent említett eset is védve volt. Tehát az Atlético Madridnak kompenzációt kellett fizetni a Sotonnak, ami előre rögzítve volt a szerződésben. 1.5 millió font volt a kivásárlási záradék ellenértéke.
Nem olyan rég a saját házunk táján történt hasonló eset, amikor Casemirót adtuk kölcsön a Porto csapatának, szintén vásárlási opcióval. Az ottani teljesítménye mindkét félt meggyőzte. A Porto emaitt élni szeretett volna opciós jogával, míg a Real vissza akarta őt hívni. A kimenet pedig már ismert: 7 millió euró kompenzációs díjat kellett a királyi gárdának fizetni a portugáloknak, ami az opciós jog ellenértéke volt. Így köthetett ki egy év kölcsön után újra nálunk úgy, hogy közben a Porto élt volna opciós jogával.
Oda akarok kilyukadni, hogy nem ismerjük, és soha nem is fogjuk teljes mértékben James kölcsönszerződésének részleteit, de egyet biztosan állíthatok: Ha élne 2 év múlva a Bayern az opciós jogával, akkor sem jelenti azt, hogy James mindenképpen ott is fogja folytatni pályafutását. Ez azt jelenti, hogy ha James hozzájuk szeretne távozni és a németek ki is fizetik a szerződésben rögzített összeget, akkor már a Real Madrid nem akadályozhatja meg a transzfer lefutását.
És hogy ez miért jó? Röviden azért, mert 2 év múlva lehet olyan körülmények lesznek a csapatnál, amelyben szükségünk lehet Jamesre. Ha ténylegesen elkezdődött a csapatnál egy tudatos tervezés, márpedig az átigazolási politikánk erre enged következtetni, akkor egy olyan forgatókönyv esetén, amelyben biztosítani tudjuk Jamesnek a megfelelő szerepet a kezdőcsapatban, akkor akár olcsón megszerezhetünk egy világklasszis játékost, karrierje csúcsán. Lehet, hogy végül nem fog kelleni, de a lehetőségünk adott lesz, ami nagy előnyt jelent, akárhogyan is nézzük.