Ismét egy válogatott szünet, mely mély nyomokat hagyott a Real Madrid keretében. Camavinga tédsérülés miatt hosszú hetekre kidőlt, Vinicius sem valószínű, hogy idén már pályára lép, ráadásnak Rodrygo is fájlalja a térdét. Utóbbi legalább a keret tagja, és nem lehetetlen, hogy mégis vállalja a játékot. Ezzel együtt három castillás srác is leülhet a kispadra, annyira foghíjasak a soraink.

A Barca szombaton megint belefutott egy pontvesztésbe, alakul a Madrid fóbiájuk, mert most a Rayo otthonában kaptak ki majdnem, egy öngól mentette meg őket a szégyentől (1-1). De, ahogy már év elején is írtam, idén nem biztos, hogy ők lesznek az első számú kihívóink, sokkal inkább a Girona és az Atletico Madrid. A Tico most nyert, egyelőre pontvesztés szempontjából még jobban állunk, és – ahogy folyamatosan emlékeztetek rá -, az ő elmaradt meccsük a Sevilla ellen lesz januárban.

A Girona viszont 2 ponttal meglógott. Az elkövetkező hetekben jönnek a nehezebb meccseik, így lehet rájuk tapadni és nyomást gyakorolni. Nekik a következő három így alakul: Bilbao, Valencia, Barcelona. Nálunk a minta Cadíz, Granada, Betis lesz. Szóval nem gondolom, hogy az ő dolguk lenne a könnyebb, még az erősen megtizedelt Real keret mellett sem. Van esély megelőzni őket, de ahhoz szorgalmasan gyűjteni kell a 3 pontokat.

A Cadíz otthon erőszakos kis csapat, de idén nem nagyon megy nekik. 2 győzelmükre 6 vereség jut, ami csak a 16. helyre elég, 2 pontra vannak a kieső zónától, ezzel nem nagyon lehet büszkélkedni. Tavaly a két meccsen elhoztuk a 6 pontot előlük, de egy évvel korábban pl. csak két döntetlenre futotta ellenük. De itt visszautalnék arra, hogy az idei szezonjuk eddig gyenge, szerintem egy átlagos Real Madridnak is illene nyerni a Nuevo Mirandilla stadionban.

Lesz-e viszont legalább egy átlagos Real Madridunk? Holnap meglátjuk, hogy a középpályán mire megy együtt Kroos és Modric. Talán egy hangyányit kérdéses, hogy Modric helyett esetleg Ceballos szerepeljen, de az biztos, hogy Ancelotti Kroost szeretné DM-ben alkalmazni. Valverdének nagyon oda kell majd magát tenni a védekező feladatokban. És a két „öreg” sem teheti majd meg (főleg, ha együtt lesznek a pályán mégis), hogy elfelejtse a pontos visszazárást, és a szisztematikus védekezést.

A két nagy passzer viszont jól jöhet, ha Joselu kezd (nagyon más lehetőségünk nem lesz), jó lenne, ha a hórihorgas támadónk fejét megtalálnák pontos beadásokkal. Az meg hab lenne a tortán, ha látnánk némi javulást Joselu befejezéseiben. Bellingham sem 100%-os még, de szinte biztosan a kezdőben hallja majd meg a sípszót. Megint eljöhet az ő ideje! Nagyon kérdéses, hogy Rodrygo egyáltalán vállalja-e a játékot, és ha igen, akkor mennyire mozog majd egészségesen. Brahim pályára lépése szinte 100%, ha nem is kezd, de ő lesz az egyetlen épkézláb csere előre.

A középpályára megint meghívta Carlo a fiatal Nico Pazt, valamint Mario Martínt, csatár posztra pedig Gonzalót. Közülük a legnagyobb esélye Nico Paznak van megmutatnia magát élesben is.

A hátsó alakzatunk most Militao kivételével teljes. Van miből meríteni, és szükség is lesz a jó teljesítményekre. A középső védők közül valószínűleg Nacho marad ki és Rüdiger és Alaba kezdhet, Carvajal megoldja a jobb oldalt, és kíváncsian várom, hogy a Mendy-Fran párharban ki kerekedik felül a kezdőért. (Újságírói kérdésre Ancelotti kizárta, hogy Alaba DM-be húzódjon fel.)

Modric egyébként átveheti a legtöbb meccsel bíró játékos címét a 35 év felettiek között, eddig a Madridban a veterán kapus, Buyo tartotta a rekordod 160 mérkőzéssel, de Modric – ha pályára lép – eggyel túl fogja szárnyalni. (Puskásnak 120 meccse van 35 év felett, és hihetetlen, de a 40.-ben volt már, amikor visszavonult. Abban a korban az nagyon nem volt még mindennapos.) Mágikus, hogy Modricnak összejöhet a 200 meccs is ebben a kategóriában. Ha igaz, hogy ez az utolsó évada a Madridban, akkor a potenciális utolsó találkozója 38 évesen, 8 hónaposan és 21 naposan a BL döntő lehet június 1-én. Kívánom neki (és magunknak is), hogy így legyen! 😉

Kora este 18:30-kor kezdünk!

Oszd meg a posztot, ha tetszett!