A Real Madrid alapvetően magabiztos játékkal, 4-1-re verte a Valencia együttesét a La Liga 20. fordulójában, és megerősítette a vezető helyét a bajnokságban. Visszatért a hatékonyabb helyzetkialakításokhoz, és nem kevéssé a pontosabb befejezésekhez, melyeket jó jelként érdemes értelmezni a jövő heti Szuperkupa találkozók előtt. Lássuk, hogyan alakult a meccs képe!

Ancelotti nem tud bennünket meglepni, pontosan azt a kezdőt rakta fel, melyet a beharangozóban leírtam: Courtois – Mendy, Alaba, Militao, Vazquez – CKM – Vinicius, Benzema és Asensio. Borbalas dolga kicsit nehezebb volt, ellenfelünk így lépett fel a kezdéshez: Cillessen – Gaya, Alderete, Diakhaby, Piccini – Guedes, Guillamon, Wass, Costa – Gomez, Musah.

Ahogy várni lehetett, a Valencia nem állt be bekkelni, sőt, az első percekben mintha kezdeményezőbb is lett volna, mint a hazai gárda. Az első madridi helyzet Militao nevéhez fűződik, aki a 7. percben fejjel vette célba a kapu bal oldalát, de Cillessen leért, és hárítani tudott. A félidő második felére átvette a kezdeményezést a Madrid, és a mezőnyfölény egyre inkább tettenérhető volt. Benzema volt az, aki – ahogy mondani szokás – aktív mezőnymunkával vette ki részét, de félóráig nagyjából labdába sem ért. Modric 30. percben elindított ballábas tekerése, ami a kapufáról kifelé pattant, végleg elindította a hazaiakat a gól felé.

Pár percre rá Casemiro 100%-os helyzetben fejelhetett, de nem talált kaput, majd ugyanő volt, aki a habfehérek vezetéséhez alapvetően hozzájárult. Egy labdaszerzésből nyújtotta meg lépteit, betört a 16-osra, és amúgy „brazilosan” nem volt nagyon ellenére, hogy keresse a 11-es lehetőségét. Hernandez Hernandez nem tétovázott megadni. Szokás szerint Benzema volt az ítélet végrehajtó, és ellentmondást nem tűrően csavarta fel a jobb felsőbe! Ezzel a francia tizenöt 11-eséből valamennyit gólra váltotta, ami rekordot jelent a Real Madridnál. 1-0-s vezetéssel mehetett Ancelotti legénysége a szünetre.

A második játékrészre a vezetés a hazai gárdát tette magabiztosabbá, a vendégek nem tudtak megújulni. Benzema teljesítménye viszont látványosan feljavult, és Vinícius is sokkal inkább felvállalta az egy az egy elleni játékot. Pont kettőjük remek összjátéka hozta meg a második gólt, talán volt a brazilnak egy kis szerencséje az utolsó előtti érintésekor, de a gólt megelőző összjáték grudra való kispasszos kényszerítői pont olyan játékelemek, melyeket a buszozó csapatok ellen hiányolunk. Ebből a szempontból is üdítő volt a jelenet.

A henger nem állt meg, 9 perccel később egy jobboldali akciót követően Asensio lőhetett, a kipattanóra Vinicius érkezett, és a magas ívű labdát gond nélkül bólintotta a kapuba. Ha a második góllal nem dőlt el a találkozó sorsa, akkor a harmadikkal biztosan. Ezt Ancelotti is így gondolhatta, hisz kissé meglepő módon már a 70. percben kettőt cserélt, Modric, illetve Casemiro kapott pihenőt a szerdai, Barca elleni találkozóra is gondolva, helyükre (nagy örömömre) Ceballos és Camavinga léphetett pályára.

Kissé rontotta az összképet Mendy buta szabálytalansága, kezénél fogva húzta vissza az emberét, miután lemaradt róla. Egyértelmű 11-es volt! Courtois védte, de a kipattanó pont a büntetőt elvégző Guedes elé került, és tempó előnyből fejelhetett a kapu jobboldalába. Militao nagyon résen volt, a visszajátszás alapján majdnem a rúgás előtt elindult a lehetséges kipattanóra, de lehetetlen volt időben odaérni. A belga neve mellé statisztikailag odakerült egy büntető kivédése, hiába követte aztán gól. Mendynek ezeket a buta hibákat le kell vetkőznie, mert egy éles összecsapás akár el is mehet egy ilyenen.

Szerencsére ez a találkozó nem mehetett már sehova, sőt Mendy némileg javítva, remek keresztlabdával örvendeztette meg honfitársát, Benzemát, aki a labdaátvételt követően, jobbra lefordulva lapos, kapufás góllal állította be a 4-1-es végeredményt.

A játékvezetést persze árgus szemekkel figyeltük, és talán nem kell nagyon elfogultnak lenni, hogy Case és Militao sárgáit kissé könnyű síppal befújt lapoknak ítéljük, míg Kroos visszahúzásáért az első félidőben nem született meg a vendég sárga. De Casemiro ellen elkövetett szabálytalanság után határozottan fújta be a 11-est, és szerintem ettől a pillanattól kezdve senki sem foglalkozott kiemelten a játékvezetéssel. Azért az, hogy Wass 3 kontrát megakadályozó szabálytalanság ellenére sem kapott sárgát, elég „érdekes” döntésnek mondható. De azt hiszem bejött az, amit a felvezetőben „kértem”, úgy játszott a csapat, hogy nem kellett a bíróval foglalkozni.

A meccs egyik érdekes jelenete volt, hogy a valenciai Koindredi csereként állhatott be a 66. percben, de Bordalas le is hozta a 83.-ban. A látottak alapján didaktikai indíttatású csere volt, nem sérülés miatt történt. Erre utalt a lecserélt játékos dühös testbeszéde is. Tökös csávó ez a Bordalas, embere nem tartotta be a taktikailag megbeszélteket, úgy lehozta bő negyedóra múlva, mint a szél!

Ancelotti ezúttal kihasználta az 5 csere lehetőségét, igaz az utolsó három már a 87. percet követően történt, innen már a lejövő játékos pihentetéséről nem beszélhetünk, legfeljebb a pályára lépőknek lehet pozitív a kapott pár perc a nulla helyett. De csak a nulla helyett.

Talán nem tűnik közhelypuffogtatásnak, ha azt írom, hogy ezen az estén kijött a két csapat tudása közötti különbség, amit csak súlyosbított Soler hiánya a vendégeknél. Ezzel szemben Ancelotti hazai pályán gyakorlatilag a gála kezdőjét küldhette fel. Ez volt most a papírforma, és örüljünk, hogy meg tudott valósulni a pályán is! A Valencia esélyt adott magának, és nem állt be buszozni az egy pontért, Bordalas csapatai amúgy sem voltak ilyenek. Ezek a hazaiak malmára hajtották a vizet.

Néhány vonatkozást kiemelnék.

Benzema és Vinícius párosa ma a világ futballjának egyik legjobb duója. Ma is feltettek a kanadai táblázatra csak ketten 5 pontot.

Modric higgadsága és rutinja pótolhatatlan jelenleg, nemsokára döntés születik szerződése meghosszabbításáról, biztos vagyok benne, hogy jövőre is láthatjuk még!

Ceballos játékát alapvetően szerettem mindig is, zseniálisan helyezkedik, rendkívül aktív labda nélkül is – ordít róla, hogy érti a futballt. Játéklehetőség kell neki, és még több bizalom, ha ezeket megkapja, nagyon sokat tehet hozzá a Madrid játékához, és komoly tehermentesítést jelenthet a CKM számára.

Camavinga annyira csiszolatlan gyémánt, hogy itt-ott még rendesen sorjás a széle. Hajszálra volt a piros laptól a kamikáze becsúszásakor, ami a meccs állását tekintve, de talán  úgy általában is, teljes mértékben felesleges túlhevület eredménye volt. Nyilván leválasztja majd róla a szakmai stáb ezeket, mert nem először láthattunk hasonlót, és nem lenne jó, ha Ancelotti fejében Camavinga játéka a biztos sárga, vagy piros lappal kerülne összekapcsolásra.

Militao nem kevés mentális erőről tett tanúbizonyságot a Getafe elleni hibája után, ma ismét a védelem biztos pontja volt.

Vazquez jó meccset játszott, olyan semmi különös, de valahogy mindig lehet rá számítani. Felér, majd visszaér, nem egy futball zseni, de nem teljesen vízhordó. Egy fontos, erős fogaskerék, ami miatt többnyire nem kell aggódni.

A jobbszélső posztja érdekes módon az, ahol bőven megvagyunk, de még sincs ide stabil ember. Asensio nem optimális megoldás. Mintha futó mennyiségben sem bírná el ezt a szerepkört 90 percig, és gyorsaságban sem a legjobb, ha meg kellene futni a szélt. Erősen ballábas, és meglepőt nemigen lehet várni tőle. Ha ide érkezik valóban Mbappe, valószínűleg a Rodrygo-Asensio párosból az egyiknek nem lesz maradása a klubnál. Jelenleg nem látom azt a taktikai felállást, ahol Asensio szabad szerepkörben játszhatna középen. De ott sem tudja azt a melót beletenni, amit Benzema, ketten együtt meg egymás sarkában lennének (hasonlóképpen, mint a Benz-Jovic páros).

Meg kell hagyni az Ancelotti gála kezdője maga is sokat tehet arról, hogy az „öreg” fejéből nem lehet kiverni ezt a 11 embert. Nyilván az a tény is segít abban, hogy valóban ebben a felállásban játszunk a legjobban, hogy csak kényszerből tesz fel más kezdőt. Mint egy horgász, aki esküszik egy csalira, de nem is horgászik soha semmi mással.

Elvesztett pontok szempontjából csak 2 ponttal van mögöttünk a Sevilla, ezért is volt nagyon fontos ez a győzelem.

Jövő héten a spanyol Szuperkupa kerül sorra Szaud-Arábiában. Szerdán a Barca ellen, és egy esetleges győzelem esetén vasárnap a Atleti-Bilbao meccs győztesével a döntő. Két dolog biztosan kiderül: ki az az egyetlen ember, aki még nincs beoltva a Madrid keretéből (mert ő nem utazhat be az arabokhoz), és megnyeri-e első kupáját Ancelotti a második érájában.

Oszd meg a posztot, ha tetszett!