Campeones! Real Madrid – Villarreal (Összefoglaló)

Csütörtök este bajnoki címet ünnepelhetett a Real Madrid, hiszen egy változatos mérkőzésen, 2-1-re legyőzte a Villarreal csapatát. Összefoglaló.

Egy igencsak nehézkes ébredésen vagyok túl. Miközben írom ezeket a sorokat, néha még be-beszédülök a saját bőrömön át párolgó alkoholbűztől… Szenvedős, de mégis. Nem hiszem, hogy létezik nagyszerűbb állapot egy összefoglaló megírásához, hiszen a fentieknek egyetlen oka van: bajnok a Real Madrid! Campeones!

Kezdőcsapatok

A kezdő megjelenésekor Hazard neve váltotta ki belőlem a legnagyobb kíváncsiságot. Meglepetésként csak az elmúlt heteket figyelembe véve értelmezhető a belga pályára vezénylése. Ezen kívül azt kaptuk, amire számíthattunk. 4-3-3-as hadrend, ahol Rodrygo került a jobbra, a középpályán pedig kedvenc férfimagazinunk triumvirátusa állt össze – Fede kárára a jó formának örvendő Modric focizhatott az első perctől.

A Villareal kezdője láttán némiképp felszaladt a szemöldököm. Nincs Cazorla, rendben. Az ő korában nem elvárható, hogy folyamatosan pályán legyen, ráadásul láttunk már rá példát az idei szezonban is, hogy a padról beszállva tudott különbséget jelenteni. Ellenben Chakla valamint Morlanes szerepeltetése egyaránt váratlanul ért. Előbbi mindössze 2 alkalommal lépett pályára az idei bajnokságban. Albiol így a padra szorult, ezzel pedig kiiktatásra is került az exmadridisták átka.

Mivel Ontiveros sem volt ott a pályán a kezdéskor, megállapítható, hogy egyrészt jóval erősebb kezdővel is szembekerülhettünk volna, másrészt igencsak defenzív mentalitás uralkodhatott el Calleja elméjén a kezdő felállításakor. No, azért nem látok a vendég mester fejébe.

Variációk támadásra

A Madrid labdajáratását a Villareal a várható, területeket jól szűkítő, egyben az embereket is kellő agresszivitással presszingelő, 4-4-2-es láncban fogadta. Az első helyzetre azonban így sem kellett sokat várni. Carvajal kapott jó 40-50 méteres, szédületes labdát Ramostól a védelem mögé. Dani az átvétel után egy olyan megoldással próbálkozott, ami tőle szokatlan: megpróbálta átemelni a kapust. Asenjo nem állt kint eléggé ahhoz, hogy ez a manőver sikerüljön. Ráadásul középen tisztán érkezett Benzema, így talán ha az egyszerűbb megoldást választja elnyűhetetlen jobbekkünk, kihagyhatatlan helyzettel fejeződhetett volna be az akció.

Az első negyedóra támadásszövögetéseiből az szűrődött le, hogy a Beharangban írtaknak megfelelően, tökéletes mentális állapotban lépett pályára a Madrid. A játékosok egytől-egyig duzzadtak az önbizalomtól, ami mellé türelem és nyugodtság párosult, mindezt megfejelve az erős győzni akarással.

Az utóbbi mérkőzéseken tapasztalt támadójátékhoz képest kifejezetten üdeként hatott a tegnapi. Élvezetesen kombinálta a csapat a rövidpasszos kisjátékokat a tértölelő, hosszú indításokkal. Az akciók befejezéseként láthattunk élesen bepasszolt labdát a kapu közvetlen előterébe és távoli átlövéseket egyaránt.

A kedvencem Casemiro próbálkozása volt, jó 25-ről. A laszti a szomszédos edzőpályán landolt ugyan, de olyan erővel küldte meg azt a brazil, hogy véglegesen igazolást nyert beceneve: valahogy így nézhet ki, amikor egy tank tüzel.

Átszakad a gát

A kezdeti lendület után a 20. perc körül kicsit lejjebb ült a meccs tempója. A Villareal nem nagyon tudott mit kezdeni a hazaiak jól záró védekezésével, igazán helyzetig sem nagyon jutottak. Fél óra elteltével azonban megbolydult a találkozó állóvize.

Casemiro remek labdaszerzését követően Modric tolhatta rá a belső védőkre a játékszert, fehérmezes létszámfölényben! A horvát zseni a legtökéletesebb ütemben tálalt a jobbján elmozgó Benzema elé, akinek a tálcán kínált lehetőség nyomán csak annyi volt a feladata, hogy a kapuba lőjön. Tette mindezt egy éles, Asenjo lábai között elsurranó lövéssel! Egy ide!

Érdekes egyébként egy kicsit jobban kielemezni a gól előtti labdaszerzésünket. Az már megszokott, hogy a 4-1-4-1-es védekező felállásunkban a belső két középpályás (jelen esetben Modric és Kroos) kifejezetten magasan letámadnak és igyekeznek zárni a passzsávokat. A mögöttük keletkező területet Casemiro védekezi le.

Az első képen látható, ahogy a Benzema-Modric-Kroos trió a hátrapasszon kívül majdnem minden opciót lezár a labdás játékos előtt (Benzema figyel a képen nem látható Torresre – nyíllal jelölve). Az egyik nyitott lehetősége a labdás Chaklának a kapusig való hátrapassz, a másik a sárga négyzettel jelölt területbe visszalépő társ megjátszása.
Moi Gómez kapcsol is és kéri a labdát a Madrid letámadása okán nyíló területbe. Egyrészt kíséri Rodrygo, ami dicséretes a brazil tini védőmunkájára nézve. Az igazi érdem azonban Casemiroé, aki szintén időben olvassa a játékot.
Casemior sikeresen megelőzi Moi Gómezt, a szerzett labdával tud elindulni Modric a kapu felé.

A vezető gól megszerzése így aztán tovább erősítette a Madrid addigi törekvéseit. Nyugodtan focizva, helyenként az idővel is játszva abszolváltuk az első félidő hátralévő részét, teljes kontroll alatt tartva a mérkőzést. Ezen a ponton tűnt úgy először, hogy egyszerűen ez az este nem szólhat másról, csak a Madrid bajnoki címéről. A habfehér előny mellé ugyanis gránátvörös-kék hátrány társult a félidőben!

Modric mester és Ödönke

A második játékrészre némiképp acélosabb felfogásban futott ki a gyepre a Sárga Tengeralattjáró legénysége, hellyel-közzel sikerült odaférkőzniük a kapunk közelébe. Az 54. percben aztán a Madrid is jelezte, hogy megérkezett a szünetből.

A változatosság kedvéért Modric volt az, aki ismét előrántotta a varázspálcáját. Olyan labdát osztott Carvajalnak a jobb oldalra, külsővel, amilyet csak ő tud. Az egész meccsen a támadások során is agilisan játszó Carvajal egy pazar lövőcsellel húzta a bal lábára a lasztit, lövését azonban védte Asenjo. A kipattanó még Hazard elé került, de a belga a szó szoros értelmében orra bukott a labdában.

Nem felétlenül ennek a szituációnak kapcsán, hiszen 2-en 3-man is támadták, támasztották a hetesünket, de eljött a pont, amikor szeretném elővenni Eden-t. Súlytalannak érzem a belgát – vagy épp túlsúlyosnak. A gyenge poénért bocs, viszont így tudnám legjobban jellemezni a tegnapi produkcióját. Nem úgy veszi át, nem úgy teszi tovább, elpattan tőle. Persze, leginkább azért furcsállhatjuk ezeket az eseteket, mert volt szerencsénk látni, hogy mire képes, ha elkapja a fonalat. Mindenesetre most lefelé lóg ki a csapatból és a magam részéről egyáltalán nem bánnám, ha Vinicius lehetne az elsőszámú opció a balszélre. Az aktuális formát illetően nálam bőven a brazil felé billen a mérleg nyelve. Mondom ezt a szezon legvégén…

Minden bizonnyal a fenti botlásnál rakta össze Zidane is, hogy ez már semmiképpen nem lehet Eden estéje, így érkezett a helyére Vinicius. A jobb oldalon is váltott a mester, Asensio kapta meg a maga félóráját Rodrygo helyén.

Durvul a buli

Mire lepergett az első óra, Cazorla is pályára került, de érdekes módon az ezt követő 10 perc jelentette a mérkőzés mélypontját. A vendégek elkezdtek a kelleténél keményebb szerelési kísérletekkel operálni és kevésbé a játéké volt a főszerep. A fokozódó durvaságok közvetett hozománya volt egy egyébként szándékosnak távolról sem nevezhető, balszerencsés ütközés.

Courtois repült ki remek ütemben a kapujából Quintilla hosszan megtolt labdájára, az elkerülhetetlen ütközésből pedig a belga hálóőr húzta a rövidebbet. A Villarreal védője estében, kis híján lerúgta Tibó fejét. Annyira bizarr jelenet volt, hogy még a vendég mester is a fejét fogta a kispad mellett. Magam is megrémültem, de annak ellenére, hogy Courtois kiterült, mint a sebzett vad (zsiráf?), meglepően gyorsan magához tért, sőt, folytatni is tudta a játékot.

Csak a szokásos

A 73. percben érkezett a következő említésre méltó történés. Ramos lódult meg a saját maga által szerzett labdával, a tizenhatos vonalához érve pedig összeesett, bezuhanva a büntetőterületre. Lassítások sora és VAR-check. A spori végül tartotta magát az eredeti döntéséhez, büntető jöhetett! Zárójelben jegyzem meg, hogy ha volt is kontakt, azt inkább Ramos provokálta ki. De ha van dörzsölt játékos, aki így el tud adni egy fifty-fifty faultot, az a mi Sergiónk. A sporinak meg ezúton is köszönjük, szatyor az öltözőben!

Ramos dörzsöltsége és rafinériája a büntető elvégzésekor is jól jött, hiszen valami egészen káprázatos és pimasz megoldással élve Benzemának próbálta lekészíteni az állított labdát. A francia sajnos belépett a vonalon belülre az elrúgás pillanatában, így oda a varázslat. A tizenegyes elvégzésnek jogát második nekifutásra már Benzemának adta a Capi. Érezhető volt, hogy a társak is partnerek abban, hogy Karim hajszolhassa Messit a góllövőlista élén. 9-esünk nem is hibázott, a jó irányba vetődő Asenjonak esélye sem volt a tökéletes ítéletvégrehajtás ellen, 2-0!

A 81.percben Vinicius kavargatását követően ő is megpróbált rugatni egyet BigBenzzel, de a védelem a helyén volt. A tisztázásuk azonban nem került messzire, Kroos káprázatosan kivitelezett lövéssel rúgta szét a keresztlécet! Talán még Asenjo is élvezte, hogy testközelből mozizhatta végig a remekül eleresztett löketet, mozdulni ugyanis akarva sem tudott volna rá.

Izgalom a semmiből

A hajrára fordulva érkezett a hidegzuhany. A Villarreal Iborra révén lényegében az első helyzetéből a hálónkba talált egy nagyszerű fejest követően 2-1.. Ekkor már 1-1-re álltak a felek a Camp Nouban, Barca emberelőnnyel, úgyhogy kezdhettünk izgulni. A Villareal több nagy lehetőséget is kihagyott a végén, hol Courtois, hol a jól helyezkedő védők, hol a szerencse mentette a Madrid hátsóját.

A hosszabbítás utolsó perceiben aztán érkezett a finálé. Vinicius valami eszméletlen show-t varázsolt az alapvonal mellett, ingyen szambakurzusra invitálva a vendégek védelmét. A szólója végén Asensioval rugatott egy gólt. Sajnos a VAR elvette, mert az akció kezdetekor Benzema keze ért a játékszerhez. Kár érte!

Ez volt a meccs utolsó lényegi történése. A lefújást követően jöhetett a megérdemelt ünneplés, hiszen a győzelemnek köszönhetően matematikai esélye sem maradt a Barcelonának. A katalánok emberelőnyös, vérciki veresége csak a hab volt a tortán!

Összegzés

A találkozón a már említett Hazard-on kívül mindenki hozta azt, amit elvárunk tőle. Tibó ismét fantasztikus volt, amikor kellett, Varane és Ramos ellentmondást nem tűrően játszott hátul, Carvajal és Mendy a támadásokat is jól segítették. Hogy ne maradjon Lucas említése nélkül a cikk: miután Carvajal helyére állt be Vaskéz úr, hivatalosan is jobboldali védőnek tekinthetjük. Ráadásul minőségibbnek, mint Achraf, igaz Zizou?

Casemiro szokásához híven remekül folytotta el az ellenfél kontráit és nagyszerűen támogatta a letámadásokat is. Akit viszont igazán kiemelnék a középpályáról, az Luka Modric. Eszméletlen a pali! És nem csak tegnap este, de a bajnokság újraindulásától fogva. Nagyszerű formának örvend és a fizikai állapota is kifogástalan. 10 meccsből 1-szer szállt be pár percre csereként, 1-szer eltiltott volt. Ezeken túl minden alkalommal a kezdőcsapat tagja volt és legalább 60 percet játszott – inkább többet. Emberünk egyébként 35 éves lesz. Le a kalappal maestro!

A támadók közül Benzema 2 gólos teljesítményén nincs mit magyarázni, de ezen túl is jól segítette a játékot. Rodrygoról nem esett még szó, szerintem az ő teljesítménye is rendben volt. Ha egyszer úgy adódna, szívesen látnám középre rendelve, egyfajta árnyékékként.

Hátra van még egy forduló a bajnokságból. Meglátjuk, hogy az utolsó meccset leadja-e a csapat a hatalmasat hajrázó Leganésnek, vagy sem. De szép lenne, ha a tizenegyediket is behúznánk! A lényegen persze mit sem változtatna: az idei szezonban, különösen az utolsó 10 meccs alapján, minden kétséget kizáróan, megérdemelten bajnok a Real Madrid! CAMPEONES!

Hasta el final! Vamos Real!

Közzétette: Madridi Merengués – Real Madrid Szurkolói Blog – 2020. július 18., szombat

Oszd meg a posztot, ha tetszett!