Calma, calma (Real Madrid-Espanyol 1-0)

Nyugalom – és akkor nyugodtan meg lehet beszélni, hogy mi volt rossz, ki volt rossz, miért volt rossz. S látjátok, még ennyi rossz mellett is miénk a három pont. Na, jobb már? Ha nem, akkor olvassunk tovább!

Több magyarázatot tudok felsorolni a gyengébb teljesítményünk mellé. Ezek együttesen okozták a tegnapi látványt, más-más arányban:

  • A BL meccs még a fejekben volt (és kicsit a lábakban)
  • Sorozatterhelésben vannak a srácok, az ellenfelek közül most az Espanyol volt a legkönnyebbnek ígérkező (ami nem azt jelenti, hogy könnyű, hanem a többihez képest!)
  • Benzema sajnos pocsék egyéni teljesítménnyel lepett meg minket, míg Nacho az első 20 perc zavarodott játéka után már legalább a kötelezőt hozta, de a támadásokban értelemszerűen nem tud úgy belépni, mint Marcelo
  • Az Espanyol kiváló rendszercsapat lesz idén, ellenünk is bemutatták, hogy mennyire stabilan tudják hozni a védekezést – a felépített támadásokat pedig a 75. percig hanyagolták. Addig a kontrák és Ramos bődületes nagy hibája adott lehetőségeket nekik.

Kezdem az Espanyol védekezésével. Ég és föld volt a különbség a Roma és a katalán csapat védekezése között, utóbbi javára. Itt van pár kép, hogy mennyire mélyen, ember-orientáltan és a védelmi sorok egymáshoz képest szorosan játszottak.

A Kroos-feladatkört ellátó Ramos talán csak Modricnak passzolhatna, vagy Odrinak a hosszúra, de mindkettőjüket őrzik. A többieket meg még annál is szorosabban. Nézzétek az órát a sarokban.

Néztétek? Akkor látjátok, hogy pár pillanattal később a mi jobb oldalunkat fedik le teljesen. 9 mezőnyjátékos van kevesebb, mint 30 méterre a kapujától. Ezt nehéz feltörni. Ők arra törekedtek, hogy a pályát széltében használjuk. El akarták kerülni, hogy olyan indításaink legyenek, mint a Roma ellen Iscónak volt Benzema és Modric, Modricnak Bale felé. Ezt tökéletesen megvalósították, cserébe nagyon távol voltak a kapunktól.

Még hátrányban sem adták fel ezt a játékot, csak a fentebb említett utolsó negyedórára. Beszédes, hogy mi is ezután tudtuk az első kontrát bemutatni ellenük (a két csere, Llorente és Mariano). Előtte nem volt területünk. Ezzel aztán azt is megválaszoltuk, hogy Bale sem lett volna (elég) jó, hiszen a Roma ellen épp azért tudott kimagaslóan játszani, mert volt területe. Itt ezt szívták el folyamatosan előlünk.

Ezen a képen több dolog is szemet szúr. Az első ismét a teljesen megszállt és kontrollált terület. A második, hogy Asensio, Benzema, Ceballos nem csak őrzőt kap maga mögé, de előttük egy-egy vendégjátékos hoz létre fedezőárnyékot, így Lukita elől elzárnak ennyi passzopciót. Írtátok többen, hogy hiányoltátok a cseleket. Erre két észrevételem van: Asensio és Isco több cselt is bemutatott a meccsen, ám (és itt kapcsolok vissza a fenti képre) ha itt Luka cselezni kezd, mire eggyen túl jut, ott van kettő másik. Modric legjobb opciója ezen a képen egy, az akciót előre nem lendítő Casemiro-passz. Ezzel nem Kázmért ekézem, hanem azt jelzem, hogy az Espanyol ismét ránk erőltette az akaratát.

Itt egy videó is a vendégek kiváló védekezéséről. Benzema ki kell, hogy mozogjon a védőfalból, mert ott az életben nem kapna labdát (mondjuk ha kapott tegnap, abban sem volt sok köszönet), hiszen ketten mögötte, egy előtte. De hiába akarjuk a védőinkhez játszott labdával kicsalogatni a kékeket, azoknak eszük ágában sincs fentebb tolni akár csak a középpályás sorukat. Ezt a meccset taktikailag nem mi uraltuk. Technikailag, meg labdatartásban és szerencsére gólok számában igen – de ennyit jelent, ha a másik fél elrontja a játékunkat.


Volt egy lelkes kommentelőnk, aki félidőben jelezte, hogy Isco kétszer is rosszul indította Odrit. Ehhez szeretném hozzátenni a következő pár gondolatot: az első 20 percben fiatal jobbhátvédünket Isco kétszer, Modric kétszer, Varane és Kázmér egyszer-egyszer indította. A hat kísérletből kettő volt pontos: egy Disco és egy Lukita megoldás. Ezekből nekem az jön le, hogy a társak még (szívatják) tanulják Odriozola mozgását, ahogy Odri is a társakét. Első meccse volt a srácnak, ráadásul nagyon jól is teljesített. Nekem tiszta Salgado-benyomásom volt.

A legidegesítőbb Odri-indítást egyébként Asensio követte el, amit meg is mutatok videóban – már csak azért is, mert a diszkuszban és FB-n is csak azokat írtátok, amit Isco rontott el. (Ez egyébként egyszerű Isco-ellenesség. A srácot vagy elismerik, vagy ha egyedül is nyer meg egy meccset, akkor se ismerik el. Az a beszédes igazából, hogy soha senki nem említi meg – mint itt is lett volna lehetőség, látjátok -, hogy más is elrontotta ugyanazt a feladatot. Ezzel nem akarok meggyőzni senkit sem. Aki hit alapján ítél, azt nem lehet, akinek a statisztikák és elemzések hitelesek, azokat nem kell.) 

Szóval Asensio és Odriozola!


Támadásaink!

Az első videót igazából Asensio finom testcsele miatt raktam be. A helyzet les miatt hamvába holt.


A második kiemelt jelenet ebben a témában egy gyönyörű Casemiro labdaszerzés után indult. Az Odriozolának kijátszott labdát az új üdvöskénk Iscónak címezte, a görbe lábú azonban pontatlanul célzott. Amit érdemes észrevenni: hatékony letámadás az ellenfél térfelén; a pálya közepét védő kékek miatt a szélsőhátvéd bevonása a támadásba. Ez többször visszaköszönt a meccsen.


Mint a harmadik jelenetben. Ugyanaz a séma, mint fentebb.


Ezután ugrunk az időben és jön a meccs egyetlen gólja, aminél hiába rohanunk, mintha klasszikus kontra lenne, de a vendégek még így is 6 a 4 ellen tudnak védekezni, azaz emberelőnyben vannak. Vitathatatlan, hogy szerencse kellett a gólhoz, hiszen Modric lövését követően számunkra jól pattant meg a labda. A gól okos és mint kiderült, rohadt fontos volt. Ettől még Asensio gyengén játszott a meccsen.


Jöjjön azért egy olyan jelenet is, ahol a gyenge teljesítmény ellenére is szorgalmas volt Marco. Ez nem támadás lesz, csak igyekszem egy másik szempontot is bemutatni. Itt Asensio mozgását nézzétek az elejétől. Tudja, hogy neki kell mennie és felvenni a védő szerepet és meg is teszi. Szerencsére sebességgel sincs gond, a labdát meg úgy veszi le a levegőből, ahogy más a reggeli kávéját issza: rutinból, igazából oda sem figyelve.


Maradt még pár jelenet (ha már sokan nem láttátok  a meccset, akkor ennyit minimum megérdemeltek). Lássuk, hogy mennyire higgadt és tudatos a labdakihozatalunk és hogyan fordulunk át támadásba. Látványos, annyi szent! Ahogy bevállalják hátul a passzt, ahogy a szerintem meccs legjobbja, Casemiro egy laza testcsellel (hopp, még egy csel!) elküldi az egyik vendégjátékost, ahogy Isco a hátrafelé futó másik elé indul be (ezzel kizárva a játékba avatkozás szabályos lehetőségéből), ahogy Modricnak leteszi a labdát. Nekem ez akkor is nagyon tetszik, ha nem lett belőle veszélyes lövés. (Igen, Isco itt tehette volna a TGV sebességével közlekedő ifjúnak is a labdát.


Aztán jöjjön egy kis esettanulmány arról, hogy az edzők miért szeretik a gondolkodó játékosokat a keretben (na jó, Mourinho kivétel). Isco ebben a jelenetben háromszor tud azért jó pozícióban játékba avatkozni, mert figyeli, hogy hol alakul ki az üres terület. Elsőként visszalép a védőjétől és kapja a labdát Odritól. Befele indul, magára vonja a védőt és ezzel területet nyer Kázmérnak. Pár pillanattal később már a másik oldalon lép be egy szabad területbe és nyújt passzopciót Ramosnak. Lefordulás után ismét magára vonja a figyelmet ezzel Kázmérnak és Ceballosnak nyit területet. Végül a tizenhatos előterében belép a halfspace-be és meg is kapja a labdát. Bár a csele nem sikerül, de a játékintelligencia bőven ott van ebben a jelenetben. (A kedvenc jelenetem a szezonban eddig szintén az, ahol a tiszta játékintelligencia jelenik meg. Ezt Modric és Asensio mutatta be a Bilbao ellen. A jobb oldalon, a felezőnél kapta a labdát Marco. Modric előtte keresztbe futott csak azért, hogy magával vigye a pálya közepéről a védőjét, kiürítve ezzel a pálya azon területét. Ezt Asensio észlelte is és beindult, védőjét lerázva, az üressé váló területbe. A felezőtől a Bilbao tizenhatosáig vezethette a labdát, miközben hárman üldözték reménytelenül. Csupán azért, mert Modric tudta, hogy hogyan tud labda nélkül hatással lenni a játékszituációra.) A szöglet után egyébként Ceballos is meglátja a megnyíló kis szabad területet, be is mozdul oda és kapja is a labdát. Modric, Isco, Ceballos, Kroos – ők nagyon jól érzik ezeket a megnyíló területeket és maguk is ki tudják alakítani a többiek számára azokat. Ja, az akció végén Modric lövését hárítja bravúrral Hókuszpók.


Támadásaink végére pedig a legszebb jelenetet hagytam. Igazán messziről indítom, mert már az is csodálatos – nekem legalábbis -, ahogy először felvisszük a támadást, Luka megindulásával. Aztán a labdavesztés után Kázmér és Ramos versenyt fut, hogy melyikük szerelhessen sárgát érően, de szerencsére a spori nem fújt. Ezután Ramos okosan a kapu felé indul labdával – magára vonja a figyelmet, Iscóról így kellő mértékben leválik az őrző -, a kellő pillanatban kidobja a görbe lábúnak a labdát, aki Modricot koppintva bámulatos beadással találja meg a Kapitányt, aki már az ötösre ért. Marhára sajnálom, hogy ez nem lett gól. Letámadás, azonnali visszatámadás, technikás megoldás, majdnem tökéletes fejes!


Amivel azonban zárom a posztot, az a védekezésünk. Ritka lesz az a meccs, ahol az alábbi jelenetek ne köszönnének vissza. Mi a védőink egyéni hibái és a magasan játszó csapatunk miatt a kontráknak vagyunk kitéve. A meccs elején meglepő módon Varane kétszer is kicseszett Sergióval. Egyszer pontatlanul fejelte le a labdát, egyszer az ellenfél térfelének közepére fellépve nem tudott szerelni, de (a Nagykönyvben írtak ellenére) nem is szabálytalankodott egy taktikait. Majdnem besz.ptuk.



A másik példa pedig a saját védőink hülyesége. Ramos. Ki más. A keresztléc nagyon szurkolhatott Kurtának, ezért besegített.


A meccs nem volt élvezhető, talán élőben nem is volt látványos. De a 38 bajnoki többsége ilyen lesz. Benzemán kívül mást nem tudnék kínpadra tenni (Ramos hibája ellenére sem, illetve Asensiót a gólja menti meg). Akit viszont dicsfénnyel kell körbevenni a tegnapi meccsen bemutatott teljesítményéért, az CASEMIRO. Na, ezek azok a meccsek, ahol megkérdőjelezhetetlen a fontossága. Amikor harcolni, brusztolni kell. Az Espanyol nagyon sokszor azét úszta meg az ellenük befújt szabadot, mert nálunk maradt a labda. Piszkosan (de nem alattomosan) játszottak és nekünk erre volt válaszunk: KÁZMÉR! Ráadásul az a lövése, amikor “jólövésbedobás” lett, ott érdemes megjegyezni, hogy a lövése előtt pattant fel a labda. Tudjátok, hogy azok közé tartozom, akik a meccseink többségén jegelnék Kázmért. Mégis gond nélkül nyalom fényesre a haját, ha megérdemli. Jó lenne, ha minden játékosnál minden madridista képes és hajlandó lenne pro és kontra véleményezésre.

14 labdaszerzés. Casemiro legjobbja, amióta a Ligában játszik. Le a kalappal!

Ami még szót érdemel, az Lopetegui cseréi. Ejjjjjj… Ceballos adta a legtöbb kulcspasszt és adott egy olyan sarkazós passzt, hogy bhaaaaaaa! Jól játszott, alig adta el a labdát, sokat mozgott, hasznos volt védekezésben is. Őt nem hoztam volna le. Illetve úgy mondom, hogy Isco vagy Ceballos biztosan maradt volna a végéig. De így, hogy mindkettő lejött, meg is halt a csapat. Lucas nem tudott érdemben hozzátenni, Mariano aktívabb volt, mint Benzema, de ugyanúgy elszigetelték a védők, ráadásul az ő beállása után az egyensúly megtartása miatt Isco ment hátrébb, Ceballos posztjára. Aztán ezt orvosolta Llorente beállításával JLo – azaz a középpályára hozott friss erőt (előtt kettőt a támadóharmadba…). Ezt még nem érzi igazán a mester, de a bizonyítás továbbra is szabad számára. Abban igaza volt, hogy a legnehezebb hazai meccsünk jön. Nem is volt egyszerű.

Szerdán Sevilla, ott egy újabb vizsga vár ránk. Addig is, csacsogjunk a kommentmezőben.


"A legrosszabb dolog ezzel a meccsel kapcsolatban, hogy a csapatot és egyes játékosokat negatív kritikákával illető drukkerek önigazolásként, igazuk megerősítéseként tekintenek majd a meccsre. Pedig jött egy focizni nem akaró rugdosó, keményen, jól védekező ellenfél, amely az egyéni hibáinkra várva próbált kontrázni. Megint voltak szép egyéni megmozdulások, szép összjáték, a második félidőben a helyzetek is, amikor már erővel nem bírta az ellenfél a szoros védekezést, és hátrányban kinyílt. Egy Bl meccs után nem pörögték túl magukat a srácok, fejben, koncentrációban voltak hiányosságok. Az Espanol játékában nem volt benne a gól, csak a Madrid játékosainak hibáiból remélhettek bármit is. Ha jól emlékszem szinte minden komolyabb lehetőségük egyéni hibából alakult ki. Én így láttam a lényeget, szerintem nem ezt a Madridot fogjuk nézni a meccseinken, bár elő fog fordulni ilyen is. (Gyl kommentelőnk gondolata. Remélem, hogy sikerült árnyalnom a képet és nem olyan egyszerű már az önigazolás.) 

Oszd meg a posztot, ha tetszett!