Összhangban az erő

Kedvenceink fölényes, 4-0-s sikert arattak az Alaves ellen. Rengeteg pozitívumot lehet felsorakoztatni, így nem is húzom tovább az időt, csapjunk bele!

1, Erő

Félreértés ne essék: bőven van még hova. De ha azt nézzük, hogy a gálacsapatunk 4-5 embere hiányzott, akkor ez bőven több, mint meggyőző. Kivétel nélkül mindenkin látszik a küzdeni akarás, a koncentráció és a motiváltság kombinációja. Egyénileg a következőket lehet elmondani a pályára lépőkről:

Navas: Embertelen, amiket művel. Az első félidőben több fontos védéssel járult hozzá ahhoz, hogy az ellenfél ne kerülhessen előnybe, illetve a félidő végén, Ronaldo vezető gólja után ne egyenlíthessen ki. Ez is közrejátszott abban, hogy a második félidő úgy alakult, ahogy.

Carvajal: Most már tényleg ki lehet jelenteni: Dani visszatért. A betegsége után sokáig nem találta a formáját, de már a legutóbbi, Betis elleni mérkőzésen is megvillant egyszer. Most pedig teljes mellszélességgel megérkezett. Határozott volt, a védekezést és a támadást is jól segítette, Lucasszal uralták az oldalukat.

Varane: Nem volt sok dolga, de azokat többnyire jól oldotta meg. Nem volt látványos az ő játéka, és a pályára lépők közül talán most rajta látszott legkevésbé a fent említett motiváció. Az ő helye ettől függetlenül stabil a kezdőben.

Nacho: Ramos eltiltása miatt került be a kezdőbe, és nem okozott csalódást. Hozta a szokásos megbízható, klasszis védőmunkáját. Belső védőként a támadásokat kevésbé segítette, de erre most nem is volt szükség.

Theo: Sokat szapultuk őt korábban, hogy nem Real-szint, hogy „futballbuta”. Tegnap azonban rá sem lehetett panasz. Keményen dolgozott, rengeteget futott, látszott rajta a bizonyítási vágy, de ezzel együtt sem vált felelőtlenné. Ha ezt a formáját állandósítani tudná, akkor (egyelőre) tökéletes alternatívája lehetne a most sérülés miatt kimaradó Marcelónak. Hosszú távon akár az utódjává, első számú hátvéddé is avanzsálhat, de ahhoz még rengeteg hasonló teljesítményt kell letennie az asztalra.

Lucas: Ronaldo két gólja ide, Benzema gól+két gólpassz kombója oda, nálam az apró termetű spanyol srác a meccs embere. A beharangozóban említettem, hogy ezt az Alavest szerintem a szélen lehet megverni, egy az egyben. Ezt az első félidőben igaznak is láttam, és ebben főképp Lucas jeleskedett, rengetegszer került az ellen védelme mögé. Nem kerestem erre vonatkozó statisztikát, de biztos vagyok benne, hogy az egy az egy elleni szituációkban ligaszinten is kiemelkedő. A második félidőben a fellazult ellenfél ellen pedig lubickolt, ipari mennyiségű elfutás utáni passzt követett el, melyek többsége embert is talált. Kroos, Modric és Isco (valamint Asensio) hiányában kétség nélkül magához ragadta mára a karmesteri pálcát, és milyen jól tette!

Casemiro: A kezdő tizenegy tagjai közül talán ő nyújtotta a legkevésbé meggyőző teljesítményt. Ennek ellenére még az ő játékát is minimum „jó”-nak ítélem meg, mert rengeteget futott, segítette a támadásokat, és nem egyszer szerelt tisztán utolsó középpályásként fontos szituációban. Nála viszont a negatívumot is meg kell említeni. A két belső középpályást foglalkoztató rendszerben ugyanis túl nagy terület marad rá, amit véleményem szerint nem képes optimálisan bejátszani, lefedni. Ez persze nem feltétlenül az ő hibája, de ilyen esetben Ceballos szerepeltetése talán több, mint megfontolandó lenne.

Kovacic: Ha csak az első játékrészt láttuk volna, akkor ő lenne a mérkőzés legjobbja. A már-már orgazmus közeli élményt okozó megindulásai, testcselei őrületbe kergették az ellenfél középpályáját, és Lucas mellett ő volt a másik, aki szervezési feladatokat vállalt. Mindezek mellett a védekezésben is nélkülözhetetlen volt, és remekül osztogatta a passzokat. Cseréje viszont indokoltnak tűnt, a második félidőre elfáradt. Ettől függetlenül óriási dicséret illeti, ha marad Madridban, nem lesz probléma Modric pótlása.

Bale: A meccs elején kicsit idegennek tűnt neki a pozíció, hiszen amikor együtt van a pályán a BBC, akkor ő általában jobb oldali támadót játszik. Most egy sorral hátrébb, és a bal oldalon kapott lehetőséget. Theóval nem igazán értették meg egymást (erről bővebben később), és mintha tompább lett volna a többieknél. A második félidő elején azonban döntő jelentőségű gólt szerzett, és attól kezdve mintha kicserélték volna. A befejezéseknél még mindig pontatlan, de a pályán töltött percek múlásával ez csak javulni fog. Ezzel a kritikusainak is üzent, akik már távol látják őt Madridtól: van még helye ebben a csapatban, és meg is fog harcolni érte.

És még csak bele sem sérült…:)

Ronaldo: Le a kalappal! A csapatkapitányi karszalagot Ramos és Marcelo hiányában viselő portugál a meccs első pillanatától kezdve kifejezetten éles volt, hatalmas mennyiséget mozgott, igazi csapatjátékos volt. A félidő végén megszerezte a vezetést, majd Lucas passzából duplázni tudott a második félidőben. Lehetett volna három is, de a tizenegyest átengedte Benzemának. Igazi csapatkapitányhoz, csapatjátékoshoz és világsztárhoz illő teljesítmény!

A másodikkal már 301.

Benzema: Nem véletlenül hagytam utoljára. OH MY GOD! A francia nagyon összekapta magát. Gólpassz sarokkal Ronaldónak, gólpassz kontrából Bale-nek, majd higgadt maradt a tizenegyes értékesítésekor is. Rosszmájú megjegyzés, de talán igaz, hogy ezen a meccsen többet csinált, mint eddig az egész szezonban. Ha így játszik ezután is, akkor nem kérdés, hogy érdemes a Real Madrid kezdőcsatárának pozíciójára. Le a kalappal, Karim!

Összességében elmondható, hogy mindenkiben lobogott a tűz, és a Real egyének szintjén nagycsapat benyomását keltette. Ha nem lett volna mögötte csapatjáték, az egyéni teljesítmények akkor is pontszerzést predesztináltak volna, de…

2, Összhang

… de volt csapatjáték. A meccs elejétől kezdve látszott, hogy ezek a srácok bizony nagyon érzik egymást! Kivétel persze volt, az első félidőben a bal oldalon Bale és Theo párosa olyan karcos volt, hogy néha még a labda is visított, ha köztük kellett cikáznia. Szintén kevésbé találta meg az összhangot a társakkal Casemiro, aki az új posztjából adódóan sokszor helyezkedett rosszul, illetve választott rossz megoldást. A többiek viszont…

Kiemelkedik közülük is Lucas és Carvajal párosa. Mint azt a beharangozóban megírtam, véleményem szerint az igen masszív, kompakt és jól védekező Alavest a szélen, egy az egy elleni szituációkban lehet megverni. Az említett páros két tagja ezt többször alá is támasztotta, azonban ennél is fontosabb elem volt a kettő a kettő, illetve a kettő az egy elleni, azaz utóbbi esetben emberfölényes szituációk kialakítása részükről. Mindkét spanyol srác, de főleg Lucas sokszor találta magát az alapvonal közelében, ahonnan jó madridi szokással ellentétben most legtöbbször sikerült társat találnia középen.

Meglepő volt látni, hogy a kevés játéklehetőség ellenére Kovacic mennyire jól megérteti magát a játékostársakkal. Talán kommunikációjában erősebb, mint a többi „újonc”, vagy én nem tudom, de csodás játékkal kötötte össze a Varane-Nacho belső védőpárost a Benzema-CR duóval. Emellett Theo, Bale és Casemiro, vagyis a többi őt körülvevő is jótékonyan profitált az ő játékából. Előbbi kettőnek gyakran segített háromszögelési passzopciót nyújtva, utóbbit pedig a helyezkedésével koordinálta, valamint őt is passzlehetőségként is segítette.

Az első félidőben még kissé kósza védekezést a második félidőre teljesen rendbe szedte a hátsó alakzat. Ehhez persze igen jótékonyan hozzájárult az eredmény alakulása, ezáltal a 48. percre már minden motivációját elvesztő ellenfél ötlettelen játéka is, de ne vegyük el a védelemtől a clean sheethez való hozzájárulásuk érdemeit. Keylor a kapuban újra csodákat művelt, mint azt már írtam feljebb, de a négy előtte álló oszlopot most összekötötte az a láthatatlan kohézió, amit korábban gyakran hiányoltunk. Theo védekezésben talán nem volt olyan erős, mint a másik három, de becsülettel próbálkozott, és sebességét kamatoztatva többször szerelte ellenfelét vesztettnek tűnő helyzetből is, valamint Nachóval remekül értették meg egymást. Varane és Nacho alig engedett át valakit, egy veszélyesebb labdavesztésen és egy gyenge, Keylor által fogott lövésen kívül nem tudok rájuk rosszat mondani. Felmerül bennem, hogy ez a meccs akkor is így alakult volna, ha Ramos nem tiltja el magát tőle?

A védelemből utolsóként Carvajalra is ki kell térnem, mert bár az ellenfél nem állította az átlagosnál nehezebb feladat elé, a támadásban való embertelen mennyiségű energiát felemésztő hozzájárulása mellett még arra is maradt ideje és ereje, hogy a hátsó alakzatot stabilabbá varázsolja. Szerencsére tényleg nem állították megoldhatatlan feladatok elé, és amikor kellett, akkor besegített neki a Nacho, Varane, Casemiro, Lucas négyesfogat is.

Megemlíteném még a Lucas-BBC négyest, mert olyan potenciált vittek a tizenhatos környékére, amit rég nem látott a Bernabeu. Lehet, hogy az eredmény „csak” 4-0-t mutat, de a helyzetek alapján ez lehetett volna akár kétszámjegyű különbség is. A bizonyítási vágy Kovacic mellett talán ezen a négy emberen látszott még a többieknél is inkább. Lucas a Carvajallal már említett telepatikus viszonya mellett minőségi labdákat juttatott Benzemához és CR-hez is. Bale nem csak a támadások felépítésében, hanem a befejezésekben is villogott (az első félidei ollózása élményszámba ment!). CR és Benzema pedig mintha visszaugrott volna a 14-15-ös szezonba (gólveszélyesség terén legalábbis mindenképp)! Előbbi kérte a labdákat, lőtt, passzolt mindenhonnan, hatékony volt, és csapatkapitány, a szó minden értelmében. A BBC másik két tagját csukott szemmel is megtalálta volna. Utóbbi pedig rengeteget mozgott, dolgozott, jó szokásához híven megtartotta a labdákat, és kivételesen nem csak CR sarkát taposta. Fogalmazzunk úgy, hogy a kommentszekcióban eleget szidtuk az első félórában, mert a 46. percre már két gólpassza volt.

Összességében tehát kijelenthető, hogy egy-két kivétellel az egész csapat egy emberként mozgott a pályán. Ne gondoljuk, hogy ez egy meccs után így is marad, de mindenképp biztató a jövőre nézve, főleg, hogy jó pár kulcsember hiányzott.

3, Összhangban az ERŐ

Ebben a fejezetben konkrét játékszituációkat szeretnék kicsit bővebben kielemezni.

Kezdjük természetesen a gólokkal, mint a meccs legfontosabb jelenetei.

Az első gól:

43. perc: Az akció Varane-tól indul, aki Carvajalhoz passzol a szélen. Itt még nem hibázott az Alaves, hiszen az ő játékuk a kontrákra épült, így nem volt céljuk minél hamarabb labdát szerezni. A Dani passzából meginduló Lucas elengedése azonban már hiba volt, ez a csapatkapitány Manu nyakába varrható. Vazquez beadása, miután megpattan a blokkolni igyekvő egyik ellenfél lábán, eljut Benzemához. Akit, bár fog a védő, azaz kapura lőni nem tud, de nem nyomorgatja eléggé a franciát, Karim így CR-hez tud passzolni. Ő klasszis módon lefordul, és a hálóba talál.

Véleményem szerint tehát ez a gól a Lucast elengedő Manu, és a Benzemát nem elég szorosan őrző Ely lelkén szárad. Támadó szempontból kulcsmozzanat Lucas ütemváltása, amit sem Manu, sem a többi körülötte álló nem követ le időben.

A második gól:

46. perc: Bennmaradt az öltözőben az Alaves, erre nincs jobb szó. A középkezdés után a hátrapasszolt labdát hosszan veszi át Alexis, erre lecsap a szokatlanul éles Benzema, így 5 a 3 ellen indulhat a Real. Bale-re nem jut ember, ezt Benzema észreveszi, és kiteszi neki a labdát. A walesi gyönyörűen lő a rövidbe, eldöntve ezzel a mérkőzést. A kapus még beleér, de olyan közelről jön, és olyan erős a lövés, hogy védeni nem tud.

Dicséret illeti Benzemát a gyors reakciójáért és a helyzetfelismeréséért, míg a gólért egyértelműen Alexis, illetve kis részt a neki passzoló Torres okolható vendégoldalon.

A harmadik gól:

61. perc: 2-0 után kitámadott az Alaves a pontszerzés reményében, így sokkal nyíltabb ellenfélre támadhatott a Real. Ennek eredményeképp a harmadik gól előtt Lucasig mindenféle ellenállás nélkül jut el a labda. Azonban fontos látni, hogy Kovacic, majd Benzema passza után Bale gyönyörűen helyezi át a támadás súlypontját a pálya másik szélére, ezzel az Alaves védelme nem tud együtt mozdulni (ugye-ugye, a labda mindig gyorsabb, mint a bábu), így Lucas még pár métert tud lopni a kapuig. A másfeledik hullámba (azért másfeledik, mert nincs első, Benzema nem nyújt passzopciót) pontosan visszatett labdára tökéletesen érkezik Ronaldo, és Torrest megelőzve a kapuba lő.

Dicséret illeti Bale-t a súlypontáthelyezés lehetőségének meglátásáért és kivitelezéséért, Lucast a pontos passzért, és Ronaldót a megelőzésért és a befejezésért. Védőoldalon Torres okolható leginkább, amiért CR egy méteren kettőt vert rá.

A negyedik gól:

A tizenegyest be kellett rúgnia Benzemának, ez egyértelmű, így azt a helyzetet vizsgálnám, amiért a büntetőt befújták.

88. perc: Ronaldo kap keresztlabdát Benzemától, amit tökéletes ütemben tesz tovább az elrobogó Bale-nek. Őt már csak szabálytalanul tudja megállítani Laguardia.

Dicsérhető Benzema a keresztlabdáért, Ronaldo a tökéletes ütemű passzért, Bale pedig a sebességéért. Védőoldalon nem hibáztatnék senkit túlságosan, ez egy olyan helyzetben történt, amikor már bevállalták ezt a rizikót. Alexis esetleg megpróbálhatta volna még a tizenhatoson kívül faultolni Bélát.

Egyéb játékhelyzetek:

1, Ami nekem feltűnt, hogy Theo és Bale az első félidőben mennyire nem érezték egymást, a másodikra viszont hogy feljavult az ő oldaluk.

Ehhez szintén nagy szükség volt az eredmény ilyen irányú alakulására, hiszen az Alaves nagyon felbomlott Bale gólja után, így a bal oldalon is sokkal több hely maradt futkosni. Míg Theo az eddigi meccsein rendre az oldalvonal mellé szorította játékát, addig most főleg a második játékrészben rendre elindult befele, és ilyenkor az esetek többségében el is nyargalt az ellenfél tizenhatosa környékéig.

Béla nem csak gólveszélyes volt, hanem Theónak is helyet csinált

Ehhez az kellett, hogy az előtte mozgó Bale elvigye az emberét kifelé, ez volt a kulcsa az egésznek.

2, Lucas és Carvajal oldala az egész meccsen szikrázott. Remekül váltogatták egymást, és bár most nem láttunk olyan egyéni villanást egyiküktől sem, mint Danitól a Betis ellen, mindketten extraklasszist nyújtottak, támadásban legalábbis mindenképp.

Ehhez fontosak voltak a feléjük érkező ütempasszok, illetve az ütemváltásaik, mint pl. az első gól előtt Lucasé.

3, Egy kicsit a beharangozóra visszautalva, a két csapat taktikáját szeretném még megemlíteni, a konkrét szituációktól kissé elvonatkoztatva.

A hazaiak az utóbbi időben egyre többet használt 4-4-2 mellett tették le a voksukat, a vendégek pedig szokásukhoz híven szintén ezt választották. Furcsamód mindkét gárda kontrákból próbált veszélyeztetni az első félidőben, így egy szokatlan, rendkívül óvatos játék szemtanúi lehettünk.

Ronaldo és Bale gólja után azonban a jól begyakorolt, remekül záró kompakt alakzatát sutba dobta az Alaves a pontszerzés reményében, és ez a kinyílás azt eredményezte, hogy mind a szélsőink, szélsőhátvédeink, mind pedig Kovacic előtt rengeteg terület vált szabaddá, ami a Real előnyére fordította a csatát. A fent említett Theo-Bale páros sokkal jobban kamatoztathatta sebességét, és mivel az Alaves így sem tudott nagyobb veszélyt kialakítani a Real kapuja előtt, így nyugodtan játszhatták a hazaiak a saját játékukat. Kroos és Modric hiányában ez a saját játék kevésbé irányult a labdatartásra és a dominanciára, inkább a széleken vezetett gyors akciók és sok mozgás jellemezte.

Annyiban igaznak érzem az általam a beharangozóban leírtakat, hogy ezt a meccset a széljátékunkkal nyertük meg. Okosan meg sem próbálták a fiúk az Alaves betömörülő belső védőin és belső középpályásain át a kapu felé juttatni a bogyót, hanem a két szélső, Lucas és Bale főszereplésével a széleken igyekeztek megbontani az ellenfelet. Az már más kérdés, hogy miután az Alaves eldobta a taktikáját, a Real azt csinált a pályán, amit csak akart, így középen is egyre több támadás futott.

Uralták a széleket, és gyakran mozogtak be középre is labdákért

Biztos lehetne még sok olyan szituációt kiemelni, ami jellemző volt a mérkőzésre, én azonban ezeket láttam a legfontosabbnak. Ha úgy gondolod, hogy van valami fontos, amit nem említettem, vagy valamivel nem értesz egyet, akkor kommentben jelezd!

4, ÖSSZHANGBAN az erő

A végére hagytam azt, ami ennek a meccsnek talán a legfontosabb hozadéka, üzenete volt: a Real Madrid egy CSAPAT! Így, csupa nagybetűvel.

A Real Madrid tegnap olyannyira csapat volt, hogy ezt a képet másodszor is be kell illesztenem

Az első, amit észre lehetett venni, hogy a kapitányi karszalagot viselő Ronaldo mennyire másképp viselkedik, mint eddig bármikor: nem reklamált, nem fintorgott, minden hazai próbálkozást megtapsolt, és ugye a meccs végén az az átengedett büntető… Tegnap tényleg vezér volt a pályán.

Miért engedte át a büntetőt? Nos, mint azt tudjuk, a Bernabeu népe meccsek óta nemtetszését fejezi ki Benzema irányába jelentős füttykoncerttel. Ez a gesztus Ronaldótól több, mint a barátja renoméjának megmentésére irányuló cselekedet. Ez egy üzenet mindenkinek, hogy a Real Madrid egy közösség, amely minden tagjáért kiáll, és egy lényként funkcionál. Akik letették a névjegyüket, azokért az utolsó pillanatig küzdeni fognak, nem hagyják, hogy a nép haragja lesújtson rá!

Omar művész úr újabb remekműve – a találatért köszönet illeti SeDan95-t

Itt kell megemlíteni a közönséget is, amely az első gólnál a gólpasszt adó Benzemát éltette. Ők is látták, hogy a francia keményen dolgozott tegnap, és a vezető gól után nem lehetett egy füttyszót sem hallani a meccs végéig! A közvetítésen is átjött, hogy milyen katartikus hangulat van a stadionban, mindez már egygólos vezetésnél!

És a tegnapi mérkőzésen ide kell sorolni Zidane-t is. Továbbra is hagy ugyan kívánnivalót a teljesítménye, de Ceballost már jóval korábban becserélte, mint legutóbb, ezzel is biztosítva a fiatal spanyolt a támogatásáról, és jelezve a publikum, valamint a nagyvilág felé, hogy beismeri a hibáját.

Tegnap érdemben beszállt a mérkőzésbe

Összességében az látszik, hogy a morális hullámvasúton meredeken elindult felfelé a csapat. Reméljük, most már kitart a sín a szezon végéig, és júniusig egy ennyire összetartó, motivált, egymásért és a csapatért küzdeni tudó társaságot láthatunk hétről hétre.

Zárásként annyit jegyeznék meg, hogy a PSG elleni hazai győzelem óta újra a tavaly tavaszi arcát mutatja a gárda. Megnőtt az önbizalom, és újra ez az a csapat, amit mindenki le akar majd győzni. Tőlünk kell rettegnie mindenkinek! Nekünk pedig senkitől nem szabad félnünk, mert ha a csapat és a szurkolótábor úgy összefog, mint tette azt tegnap, akkor bárki ellen esélyesként vonulhatunk ki!

A tegnapi meccsen bebizonyosodott, hogy megfelelő taktika mellett nem kell még eltemetni a méltán híres BBC-t!

Hala Madrid, és köszönet a csodálatos élményért!

Oszd meg a posztot, ha tetszett!