Mi már sokszor leírtuk, Ti már számtalanszor megosztottátok velünk véleményeiteket a Csapat utóbbi hónapjairól. Most olyanok következnek, akik mindennapjaikat a futball világában élik, de nem a Real Madrid szurkolói. Mint tudjuk, sokszor a külső szemlélő számára egyértelműbb a probléma megfogalmazása. Lássuk, vajon vendégszerzőink gondolatai mennyire hasonlítanak, vagy éppen térnek el a mi meglátásainktól! (Az esti meccsről sem feledkezünk meg.)

Baumstark Tibor (Digi Sport | Teljes Terjedelem)

A legfőbb gond az, hogy nem erről volt szó. Amikor a csapat oda-vissza megverte a Barcelonát a spanyol Szuperkupa-döntőben, az nem ezt ígérte. Előtte még a Manchester Unitedet is sikerült legyőzni az európai Szuperkupáért, de igazán a Barca elleni siker tűnt jó kiindulópontnak, mi több, árulkodónak. Cristiano Ronaldo nevetséges kiállítása ellenére, az ihletett formában játszó Asensióval.

Kinek hiányoztak akkor a régi kiegészítő emberek? Ki beszélt arról, hogy a James Rodriguez vagy Morata által hagyott űrt nem lesznek képesek betölteni a tehetséges fiatalok? Mi jelezte, hogy ez a csapat nem is olyan sokkal később vereséget szenved majd a Betistől, a Gironától vagy a Villarrealtól?

Akkor még az volt a téma, hogy Zidane-nal elindult egy új úton a klub. Az addig megszerzett hét trófea elegendőnek bizonyult, hogy meggyőzze Perez elnököt, a padra nem világsztárok, hanem tehetséges fiatalok kellenek, lehetőleg spanyolok. Ők nemcsak, hogy meg tudják oldani ugyanazokat a szakmai feladatokat, hanem idővel talán jobban kötődnek a klubhoz meg a szurkolók is hozzájuk. Csak fokozatosan be (esetleg fel) kell őket építeni, ezzel még a kulcsemberek is több levegőhöz jutnak az idény során, így pihentek lesznek, amikor jönnek az igazán fontos feladatok. Kiváló elképzelés!

Igen ám, de ezek a fiatalok nem biztos, hogy képesek már elviselni azt a terhet, ami ennél a klubnál nehezedik rájuk. „Simán megvertük a Real Sociedadot, királyok vagyunk! Arról nem volt szó, hogy ennyi nem elég. Hogy a tíz nap múlva a Betis ellen is nyerni kell.” Pedig a Real Madridnál bizony nyerni kell. Tíz meg 14 nap múlva is, a győzelem alapelvárás. Folyamatosan. És az különösen nem fér bele, hogy ha a fiataloknak nem megy, akkor a nagy ászok sem tudnak annyit hozzátenni, mint az elmúlt években.

A szezon eleji trófeák megvannak, összejött a klub-vb-cím is. A bajnokság elúszott, de emiatt hiba lenne már most letérni az új útról. Ennyi idő alatt egyszerűen nem derülhet ki, hogy ez tényleg működőképes-e. Maradt a Bajnokok Ligája és a Király-kupa, az előbbiben a PSG-vel a nyolcaddöntőben… Az elmúlt években soha nem volt ennyire fontos a kupa, utoljára talán 2011-ben, amikor Mourinhóval hosszabbításban sikerült legyőzni a döntőben a Barcelonát. Akkor az valamelyest megmentette a szezont. Valami hasonló forgatókönyv most is nagy segítség lenne Zidane-nak.

Szabó Christophe (a DigiSport Szélkakas c. francia magazinjának szakértője | Omlette du fromage)

Sokat lehet olvasni a Real Madrid aktuális bajairól, a keret-összetételtől kezdve, Cristiano Ronaldo formáján keresztül, Zidane taktikai analfabetizmusán át a szerencsétlen sérülésekig. Mindegyikben találni rész-igazságokat, amiket ki-ki eltérő súlyokkal illet, és segítenek abban, hogy tisztábban lehessen látni egy komplex helyzetet.

Azt gondolom, a Real Madrid bajában kiemelten fontos szerep jut annak, ami a szemnek (és a TV-nek) láthatatlan. Azokra a puha tényezőkre gondolok, amik felett sokan átsiklanak, vagy mert klisé-számba megy, vagy mert mára bizonyos fogalmak („csapatdinamika”, „lélektan”) teljesen kiüresedtek.

Zidane egy olyan helyzetben érkezett a Real Madrid kispadjára, amikor a csapatot egy ódivatú tanárember próbálta meg mindenféle geometriai alakzatokra megtanítani. Az osztály kinevette és megköpködte galacsinokkal és örömmel fogadták, hogy Zidane személyében végre olyan ember áll velük szemben, aki természetes tekintélyt sugall és nyugalmat hoz az osztály mindennapjaiba. Zidane hozott kemény döntéseket és egyszerűsített a csapatstratégián, játékterveken, meccs-taktikákon, de legfőképpen hitt bennük. Az első 10 nyilatkozatából talán 8 arról szólt, hogy mekkora potenciált lát a csapatban, milyen büszke arra, milyen istenáldotta tehetségeket irányíthat, és alig várja, hogy bizalmat adhasson mindenkinek.

Válságban érkezett, de nem válságmenedzserként lépett fel, hanem apafiguraként, amivel komfortosabban érezte magát mindenki, aki az öltözőben élt. Ez a bizalom tükröződött a legtöbb egyéni megoldásban, a villanásokban, amik folyamatos kritikaként köszöntek vissza, mondván, Zidane igazából semmit nem tesz, mert nincsenek bejáratott utak, se mértaniság, csak a szikrázó tehetség.

Szerintem az is kisebb csoda, hogy ez két évig működött. De a jelenlegi Real Madrid már egyáltalán nem az, amit 2 éve átvett. Mostanra mindent megnyertek, mindenki bizonyított, mindenki eleget tett a terhelésnek. Magától értetődő, hogy a nyomásos időszakok után előfordul természetes kiengedés, mert elfogy az az üzemanyag, ami korábban hajtotta a csapatot. Az edző dolga, hogy mozgásban tartsa csapatát és új célokat fogalmazzon meg, új üzemanyagot találjon. Ezt pedig Zidane egyáltalán nem tudta átadni.

Egy csapat, ami tavaly még a kispadján tudhatta James Rodriguezt és Moratát, mégis milyen ambíciókkal vágjon neki az új évadnak? Megértem, amikor Zidane azt állítja, hogy nincs szüksége új igazolásokra, mert ugyanaz a kezdő tavaly a csúcsokat döngette, de itt már a nettó tehetség nem elég. Egy felhígult keret elveszi az önbizalmat és nem teremt kellő versenyhelyzetet ahhoz, hogy a kerettagok éberek maradjanak és kellő bizonytalanságban legyenek, ahhoz megfelelő energiát mozgósítsanak.

Abban hiszek, hogy a taktika elengedhetetlen része egy csapat sikerének, de nem jelent önmagában mindent. Azt sem tartom valószínűnek, ha egy terápia keretében Mácsai Pállal körbeülnének és mindenki elmondaná egymásnak, hogy kinek mi a kedvenc állata. A Real Madrid nem egy alakzat-váltással fog kilépni az árnyékból, hanem egy friss és leporolt játékprojekttel, egy összetettebb csomaggal, amit akár Zidane mutat be, akár más edző, de az tartalmaz 1-2 izgalmasabb igazolást, egy kellően újfajta játék-megközelítést, amiben a játékosok is megtalálják a kihívást, és a csapat is megkapja az irányt az elkövetkező 1-2 évre.

Sziklai Attila (A Leshatár állandó szerzője és társalapítója)

A nyári kupameccsek után gondoltad volna, hogy ekkora szakadékba zuhan a Real?
Nem, egyáltalán nem. Krízist azonban most sem látok Madridban, részint a koncepcióváltásnak issza a levét a királyi gárda. Arról viszont már érdemesebb beszélni, hogy vajon milyen feltételek mellett dolgozik Zidane. A Manchester United csapatánál valami hasonló probléma merülhetett fel van Gaal esetében is, hiszen a holland mester szabadon értelmezte a kísérletezés, az új generációk kinevelésének elképzelését, ennek pedig romhalmaz és hosszabb távon is fenntarthatatlan helyzet lett a vége.

Érdemes lehet még megvizsgálni, hogy vajon milyen kihatással van a spanyol liga hosszabb távon a topjátékosokra, ahol véleményem szerintem jóval jelentősebb a különbség a két gigász és a többiek között, mint mondjuk Angliában. A Premier League messzemenően a legkompetetívebb liga a világon, ez pedig egyre többek számára lehet vonzó a legnagyobb spanyol kluboknál is.

Szerinted CR 5 meccses eltiltása mennyire lehet magyarázat a mostani teljesítményre?
Nem gondolom, hogy ezen múlna a történet. A csapat motivációvesztése, a drasztikus fiatalítás, a kulcsjátékosok leterheltsége éppen elég ahhoz, hogy ez a szituáció kihasson a csapat legjobbjának teljesítményére is.

Cristiano Ronaldo minden szinten felért a csúcsra. A BL címvédéssel, az öt év után újra elhódított bajnoki címmel és az EB győzelemmel mindent elért, amit reálisan csak elérhetett. Az idei vébé lesz a hattyúdala és már azon is némileg meglepődnék, ha jövőre a Real Madrid játékosa lenne.

A megnyert kupák után természetes ez a lanyha figyelem és fegyelem?
A jóllakottság és a kimerültség okozza a problémákat. Ne felejtsük el, hogy mennyi mérkőzést játszott a Real Madrid az elmúlt esztendőkben. 60 körüli átlagról beszélünk, ami azért nagyon soknak számít. Ebben benne vannak a folyamatos európai túrák, a világkupák vagy a Barcelona elleni rangadók. Szóval, ha természetesnek nem is természetes ez a fajta motivációvesztés, de a dolog ennél több összetételű, ezt pedig már egy-két kérdéssel fentebb is részletezem.

Csak pech? Hiszen rengeteg helyzetet dolgoz ki minden meccsen a csapat, csak épp nem megy be.
Rengeteg együttesnél láthatjuk, hogy egy zseniális év után hatalmas lejtmenet következik (Chelsea, Leicester City). Az ok ismételten a csapatfrissítés hiányában, a koncentrációképesség csökkenésében vagy éppen a nagyobb terheltség okozta hibákban keresendő. Márpedig, ha van csapat, amely igazán megcélozta és el is érte a csillagos eget, akkor az a Real Madrid, ennek pedig ára van.

Van ebből kiút edzőcsere nélkül?
Ha a Madrid reálisan méri fel az esélyeket, akkor láthatja, hogy nincs tele a piac igazán minőségi edzőkkel. Ugyanakkor Allegri vagy Pochettino egyáltalán nem lenne rossz húzás a habfehéreknél. Előbbi Dybala, utóbbi Kane játékjogát vihetné Madridba, ami minden bizonnyal könnyen utánpótlást jelenthetne a jelenlegi támadóválságban. Ez azonban persze nem elég, hiszen sokkal inkább a koncepció kialakítása, a megfelelő játékrendszer megtalálása hozhatná meg a hosszabb távú sikert. Zidane elindult egy úton, nagy balgaság lenne egy ilyen év után kidobni, főleg két BL sikerrel a zsákban. A top 4 azonban egyértelmű elvárás kell, hogy legyen a szezonban, de ezt szerintem gond nélkül teljesítik a királyiak. Mindezek mellett pedig az akadémiában játszó fiatal spanyol játékosok beépítésénél nem létezik szívmelengetőbb próbálkozás. Ugyanis, ha egy Real Madrid nem hisz a saját utánpótlásképzésében, akkor jobb sóval behinteni az egészet és elfelejteni az elmúlt évben zajló Zidane-féle gondolatkísérletet.

Van ebből kiút CR (és Benzema) elfelejtése nélkül?
Szerintem nincs. Egyértelműen eldőlt, hogy új korszak kezdődik Madridban és ezt próbálja felépíteni Zidane az Asensio, Nacho, Isco, Ceballos, Borja, Llorente, Lucas maggal. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a minőségi igazolások se maradjanak ki és jelenleg ez valóban leginkább a támadószekciót érinti, de Ramos vagy Modric sem fiatalodnak. Ők pedig igen kiemelt szerepet töltenek be az együttes életében és az ő pótlásukat is alaposan mérlegelni kell majd. Nem áll egyszerű kihívás előtt a Madrid, de ez az élet rendje, most pedig ezzel kell megbirkóznia a klubnak. Ráadásul a PSG és a Manchester City személyében abszolút új európai gigászokat köszönthetünk a Bajnokok Ligája sakktábláján.

Köszönöm a vendégszerzőknek, hogy vállalták a felkérést!  

A konzervnyilatkozatot konzervnyilatkozat után adó Zidane-nak egy dologban minimum igaza van: a sűrű meccsnaptár a legjobb lehetőség a hibák kijavítására, a kármentésre. Ma este elindulhat a csapat felfelé, mind játékban, mind mentalitásban, mind a szurkolók felé közvetített felelősségtudatban. A Leganes ellen a tavalyi szezonban két győzelmet szereztünk (Home: 3-0; Away: 2-4), jelenleg a 13. helyen tanyáznak a Ligában. Tipikus középcsapat, amelynek helye van az első osztályban, de a középmezőnyből (annak is az alsó csoportjából) nem fog kitörni.

Edzőjük, Asier Garitano (aki 2013 óta a csapat élén áll) támadó felfogásban játszatja fiait – nyilván a nehezebb ellenfelek ellen 4231-ben állnak fel, de tény, hogy ha tehetik, inkább 433-ban játszanak. Játékoskeretükben ismerős névre talán csak a hardcore fodball-fanok találnak: El Zhar és Amrabat, a két marokkói támadó személyében.

A Leganésnek a Copa del Rey az igazi lehetőség, mert a bajnokságban nemzetközi indulást érő pozíciót nem fognak elérni és kiesési gondjaik sem lesznek, hacsak be nem üt valami krach. Tehát marad a Kupa, ahol beleadhatnak mindent, az utolsó leheletig küzdeni fognak a továbbjutásért és nem is lehet tőlük mást várni. Biztos, hogy fizikailag addig fognak minket abuzálni, amíg ki nem fulladnak – míg játékban a kontrára fognak gyúrni.

Mint mindig, most is fontos, hogy a Real szerezze meg a vezetést, ezzel önbizalmat is nyer a gárda, másrészt a hazaiak kényszerülnek majd a reagálásra.

Zidane előtt adott a lehetőség (sokadjára…), hogy egy egészségesen megforgatott csapattal álljon fel a pályára. Nem kötelező a „gálát” feltolni, itt az ideje a játékra éhes kispadról egy-két (és ennyi szerintem elég is elsőre) játékost felküldeni. Mondom is, kikre gondolok! Casemiro helyett Kovacic és Kroos helyett Ceballos. Vagy ha nagyon nem csípi utóbbit ZZ, akkor a Tank helyett Llorente és Kroos helyett Kovács Máté. A feladatokat meg ennek tükrében kiosztani. Jaja, meg kell határozni a feladatokat. Egyénileg, csapatrészekre bontva, csapatszinten. Marcelo, CR és Carvajal esetében lélektani okokból a kezdetést tartom helyesnek. Mindegyik játékosnál azt láttam az elmúlt meccsen, hogy az akarattal nem volt gond. Náluk tényleg várok egy „gátszakadást”. Aztán maximum csalódni fogok, na bumm.

A mérkőzést a Digi Sport 1 közvetíti, kezdés 21:30-kor (éjszakai baglyok előnyben).

Egy biztos: újra válaszokra várunk. Én magam is, mert nézzétek csak, mi zárja a posztot!  😉

Oszd meg a posztot, ha tetszett!