Rekordbeállítás szépséghibákkal

Ezúttal elmaradt a könnyed gála, az Espanyol a rút arcát mutatta a királyi gárda felé, s a foghíjas fehérek, akik ezen az estén lilák voltak, egy félidőn át jobbára csak szenvedtek. Ezzel együtt a klub- és Liga-rekord beállítás sikerült, immáron zsinórban 16 bajnoki győzelem áll a gárda neve mellett, lássuk hogyan jött össze a legutolsó!

Zidane végül az Asensio – Benzema – Vazquez trióval támadott, továbbá Modric, valamint Casemiro mellé Jamest küldte fel a kezdőbe. Sajnos a találkozó első periódusában ez kényszerűségből módosult, hisz mindkét csapat elveszítette egy-egy kulcsfiguráját. A hazaiak a leggólerősebb emberüket, Piattit voltak kénytelenek lecserélni, a királyiak pedig Casemirót veszítették el, miután valósággal szétrúgta Diop az Achíllesét. Rossz volt nézni.

Kroos érkezett a középpályára, és attól kezdve támadásban feltétlenül frissebbek lettünk. Érdekes volt látni, hogy védekezésben inkább Modric maradt hátrébb, és támadásban is Kroos volt gyakrabban közelebb az ellenfél kapujához.

Az Espanyol keményen, időnként durván futballozott, elég hamar szinte valamennyi realos kapott egy-egy komolyabb csomagot. Kicsit visszás a hazaiak pokróc stílusát felhozni, amikor Ramos már a 3. percben sárgát érően tarolt, ami akár döntően is befolyásolhatta volna a mérkőzés alakulását. Ugyanis még az első játékrészben kézzel blokkolt egy lövést, s hiába volt a kéz a feje védelmében fent, láttunk már hasonlóért nem egyszer sárga lapot is. Érezte ezt ő is, hisz fejét fogva a földön marad és ápolást kért, miközben ennek java csak színjáték lehetett, hisz nem láttunk olyan lassítást, amin a fejét komolyabban megütötte volna a labda. Megúszta.

A játék képe elég kaotikus volt ebben a periódusban, az Espanyol még bírta a szusszal, és a Realnak nem nagyon volt ötlete a zár feltörésére. Mindkét oldalon voltak lehetőségek, s bár a játék képe talán némi Real fölényt mutatott; kellett védeni bravúrosan Casillának is 100%-os ziccert, de Benzema is fejelt egy lesgólt. A francia legfontosabb első félidei megmozdulása a 31. percben történt, amikor saját alapvonalunkon tisztázott egy labdát. Akkor vettem észre, hogy még mindig a pályán van.

A másik látványosan alibiző játékosunk Asensio volt, aki valami csoda folytán egyébként csere nélkül végig játszotta a találkozót. Kicsit mentem azzal, hogy a pálya talaja botrányosnak mutatkozott, és Asensio se elindulni, de megállni nem tudott rajta igazából. Végig csúszkálta a találkozót.

James, akiről körbe szaladt a statisztika meccs előtt, hogy azokon a meccseken, melyeken végig pályán marad, eddig mindig volt gólja, vagy gólpassza; idegesen kezdett. Több rossz passzt is indított, és mintha helyezkedési problémai is lettek volna. A sors úgy hozta, hogy egy Kroos passzból két védőn is áthámozta magát a 16-os előterében, és megvillantotta a balosát, melyről a labda a kapu bal sarkába vágódhatott. Diego Lopez rajta volt, de az okosan helyezett labdára nem érhetett oda. Így aztán a félidőre egygólos vezetése birtokában vonulhatott a királyi alakulat.

Megtört az Espanyol trendje, hogy eddig mindhárom bajnokijukon ők szereztek vezetést, s ez meg is zavarta őket valamennyire. Szerencsére az megmaradt, hogy egyik meccsük végét sem bírják erővel. Most is így volt.  A vezetésünk megerősítése egy tanári labdakihozatal utáni „korszerű” (by Zombori) kontra után esett, mikor is Vazquez halálpontos, jobboldali beadását verte a hálóba Benzema. Lényegében ez volt az utolsó megmozdulása, jött helyette Morata. Mindkét gólszerzőnk pihenőt kapott, hisz Jamest még a 60. percben váltotta a keretbe visszatérő Isco, aki remekül mozgatta a csapatot, és nagyon frissnek mutatkozott.

Szót érdemel Zidane döntése, hogy a sérült Casemiro helyére nem Kovacic érkezett, hanem a finomabb, és az előkészítésekben, pontrúgásokban aktívabb Kroos. Persze nem tudjuk, hogy Kova mire lett volna képes, de az tény, hogy Kroos jól szállt be a meccsbe.

Madridi részről Modric megint stabil volt, Carvajal hozta a kötelezőt, viszont Pepén érződik néha, hogy öregszik, és az ő konstans jó teljesítményére már egyre kevésbé lehet számítani. Kicsit aggódom, hogy ha meglesz az új szerződése, le fog ereszteni. Marcelo talán egy fokkal jobb volt, mint a Sporting ellen, de tud ő ennél sokkal jobbat is. Vazquez megint megmutatta, hogy nagy érték, lehet rá számítani, s hogy játéka egyre érettebb. Lesz ő még ennél jobb, de már most is dinamikus, képes meglepőt húzni, és szívvel-lélekkel csapatember, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Kicsit visszatérnék Ramosra is, aki a hosszabbításos győzelmek, és a fejjel szerzett találatok nagymestere, nem mellesleg a kapitányunk, de úgy látszik végérvényesen meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a csomag (package, you know) elengedhetetlen része a folyamatos piros veszély is. Szívesen megkérdezném tőle, hogy a 3. percben mi a vihar volt az a bizonyos messziről becsúszós agyatlan mozdulatsor, ami miatt lényegében az egész meccsen a feje fölött lebegett a kiállítás élesre csiszolt bárdja. Minimum két alkalommal jogosan le is küldhette volna a spori. Ez a profizmustól messze van. Nem tudom, megszokjuk-e valaha.

Összességében azt gondolom, jó hír, hogy Cé és Bale nélkül is viszonylag stabilan behúztuk ezt a meccset. Nem volt könnyű, de megint el tudta viselni a csapat két ember (Asensio és Benzema) egy félidőn át tartó totális betlijét. Mi lesz, ha 11 emberrel tudunk majd húzni? Felmerült már korábban is, hogy kicsit hajazunk a Capello érára, amikor, ha nem is alélt el a közönség minden alkalommal a szép játéktól, vérrel, verejtékkel begyűjtöttük a pontokat, és végül bajnok lett a csapat. Ettől persze még messze vagyunk, de jól esik emlegetni.

A győzelem jelentőségét növeli, hogy szerdán az Atletico látogat a Nou Campba, azaz a két legnagyobb rivális egymás ellen lép pályára, s lehet reménykedni néhány sérülésben valami jó eredményben. Leginkább egy Barca bukást látnék szívesen, mert az AtMa tűnik sebezhetőbbnek, így a matracosok egyéb pontvesztését valószínűbbnek gondolom más alkalmakkor is. De egy döntetlen esetén se dőlnék a kardomba.

Mi szerdán a Villarrealt fogadjuk majd a Bernabeuban – remélhetőleg Bale-el, és Cével – , s ideje hogy megdöntsük a Liga-rekordot a zsinórban aratott győzelmek tekintetében.

Oszd meg a posztot, ha tetszett!