Derbi a vigaszágon

Jó eséllyel mindkét madridi alakulat elvesztette a reális esélyét a bombaformát mutató Barcelona ellenében a Liga megnyerésére, így egymás között a második helyet kell lemeccselniük. Ennek egyik fontos állomására kerül sor ma 16 órától a főváros szebbik felén, a Bernabeuban.

A két gárda teljesítménye a Ligában igazából nagyon hasonló. Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy az egy pont, ami most a két gárda között mutatkozik a matracosok javára, simán lehetne 2 a mi javunka, ha a Calderonban ősszel nem csesszük el a meccset, és a megnyert találkozót nem dobjuk döntetlenre.

A jó hír, hogy az akkori játékunk (idegenben!) abszolút nem mutatta a Atletico ellen korábban tapasztalt tehetetlenséget, sőt ennyi hét távlatából is úgy gondolom, hogy mi kontrolláltuk a meccset – emlékszem Cholo majdnem kiugrott a bőréből az egyenlítő gól után.

A két gárda viszonylatában azt érzem, hogy ők gyengültek, amelynek okai klub lehetőségei, anyagi helyzete, és igazoláspolitikája miatt alakult így. Míg a Real marketing és sportgazdasági alapon építkezik, nagy pénzeket képes kifizetni olyan játékosokért, akik népszerűsége okán a világ szinten elképesztő Real Madrid szurkolói tábor vissza képes pumpálni a rendszerbe a ráfordítás többszörösét. Nem árt, ha ezek a játékosok mellesleg focizni is tudnak. (Szerencsére a népszerűség általában valamiféle képességhalmaz nyomán épül ki.) Viszont a jó Florentino nyomokban sem ügyel arra, hogy a megvásárolt sztárok milyen egységet alkotnak, mennyire gyúrhatók csapatba, s általában az edzőknek a szakmai feladatokon túl komoly energiákat kell megmozgatni, hogy a keretben található egókat kezeljék.

Addig a Tico sokkal kevesebb pénzből gazdálkodik, forrásai szűkösebbek, és rendre ügyelnie kell arra, hogy olcsón vegyen, és drágán adjon el, mert részben ebből gazdálkodnak. Simeone egy ellentmondásos személyiség, sokak szerint egy faragatlan bunkó (időnként magam is osztom ezt a véleményt), stílusának sok negatívuma megjelenik a mindenkori csapata játékában is, de kétségtelenül korunk egyik legjobb edzője. Egy adott kerettel igazából csak egy éve van dolgozni, mert a szezon végén, rosszabb esetben januárban, valamelyik európai élcsapat elviszi a legjobbjait. Játékosok hadát fel lehet sorolni, akiket nem tudtak megtartani: Forlan, (annak idején) Torres, Falcao, Reyes, Sergio Agüero, a büdösbogár Costa, Curtois, Arda,  Mandzukic,  stb.

Szóval bármennyire utálom azt az erősen fizikai, sokszor durva futballt, amit a Cholo érában képvisel az Atletico, nem lehet nem elismerni az eredményeket, amit az említett nehézségek dacára elér az alakulat. Simeone képes volt igazi csapattá kovácsolni ezt a társaságot és Godinnal, Filipe Luisszal, Juanfrannal összerakta a Liga legjobb védelmét. 25 forduló alatt kaptak 11 gólt, míg a Real 24-et, de még egy Barca is 20-at. Gólszegények a meccseik, mert a ebben az idényben elől igencsak meggyengültek, kevesebb, mint fele annyi gólt szereztek, mint a Real, vagy a Barca. Minden Atleticónak rúgott gól aranyat ér, mert elől sem brillíroznak.

Zidane Madridja a hazai közönsége előtt eddig határozottan erőt mutatott, most én is azt érzem, hogy minden adott ahhoz, hogy legyőzzük a városi riválist. Úgy tűnik, hogy egy-egy meccsre azért oda tud a csapat koncentrálni, láttuk ezt Rómában is, ráadásul visszatérhet Benzema a 9-es posztra, aki az idényben a legjobb mutatókkal rendelkezik a góllövés terén (a Calderónban is ő volt eredményes). Nem lesz viszont Marcelo, akinek megsérült a vádlija, így a valószínűleg Varane, Ramos, Carvajal és (remélem) Nacho fogja alakotni a hátsó négyest. Borja Mayoral remek gólt szerzett a múlt héten a fakóban, így kiérdemelte, hogy a keretbe kerüljön, jó lenne, ha a végén úgy állna a meccs, hogy kapjon pár percet.

A matracosok hét közben Eindhovenben adtak elő egy csapnivaló meccset, nem mondhatni formában lennének. A Ligában a Villarreallal játszottak legutóbb egy döntetlent – ami leginkább nekünk volt jó.

Simeone újra számíthat Thomasra és Giménezre így a következő keretek állnak rendelkezésre:

Real Madrid:

Kapusok: Keylor Navas, Kiko Casilla és Rubén Yáñez.
Védők: Varane, Ramos, Nacho, Carvajal és Danilo.
Középpályások: Kroos, James, Casemiro, Kovacic, Modric és Isco.
Támadók: Cristiano Ronaldo, Benzema, Jesé, Lucas Vázquez és Borja Mayoral.

Atletico Madrid:

Kapusok: Oblak és Moyá.
Védők: Godín, Filipe Luis, Jesús Gámez, Lucas, Juanfran, és Giménez.
Középpályások: Koke, Kranevitter, Óliver, Augusto, Gabi, Saúl, és Thomas.
Támadók: Griezmann, Torres, Correa, és Vietto.

Mivel a két gárda az ezüstra hajt, az egymás elleni mérleg még fontos lehet a végelszámolásban, így ha nem nyerünk ma, akkor a 0-0, az egyetlen eredmény, amivel előnyben lehetünk a két meccs alapján.

A végére lapszemle rovatból két fontosnak tűnő nyilatkozat. Guti, aki mostanában fürdik a sajtó figyelmében, azt nyilatkozta, hogy semmi mást nem kellene a Realnak csinálni, mint leülni és megnézni az Ancelotti érában felvezetett féléves, 22 meccses győzelmi sorozat során miként védekezett csapatként a Real 10 mezőnyjátékosa, és hogyan fordult támadásba. Azóta a keret csak erősödött, vissza kellene hozni azt az attitűdöt. Mélységesen egyetértek.

Továbbá Simeone szavaira kaptam még fel a fejem, aki úgy fogalmazott, hogy a meccs folyását abba mederbe fogják terelni, ami számukra a legkedvezőbb és amiben a legjobban érzik magukat. Remélem ez nem azt jelenti, hogy szarrá fognak rugdosni bennünket, jó lenne egy erős bíráskodást látni a találkozón.

Meccs 16 órakor kerül sorra.

Oszd meg a posztot, ha tetszett!