Meglepetés győzelem!

Bizony, tegnap ez az volt! Nem számíthattunk rá, tudtuk hova megyünk, és hogy ott mi várhat ránk. Hogy nem nekünk áll majd a meccs, pokolian megszenvedünk akár az egy pontért is. Érdemtelen győzelem? Talán az, de elnézve a két csapat közti különbséget, hálásak lehetünk azért, hogy a Futball Istenei tegnap a gyengébb csapatot segítették. Nagyon nehéz volt, de túl vagyunk rajta. Hajtás után értékelünk.

Már a meccs előtt benne lehetett a zabszem (sőt, egy egész terménycsomag) a madridi seggekben, elvégre Córdobába mentünk. Akik idén a 19 bajnoki meccsből hazai pályán csak hármat veszítettek el! És ha idevesszük a tavalyi szezonjukat, ahol összesen ennyiszer kaptak ki otthon, hát érthető az aggodalom. Oroszlánbarlang ez a javából – és itt most nem csak a meccs utáni öltözők bukéjára kell gondolni.

Carlót ismerjük, piros lámpán áthajtásnál is már stratégiai támogatást kér, most se bízta a véletlenre. Betette a középpályára a Herceget, mert nélküle nincs középpályás védekezés, az meg kell egy ilyen szintű csapat ellen. Amúgy kényszerpályán mozgott Ancelotti, de hát ez van, szegények vagyunk, rövid a pad. Ezért is kezdhetett a veterán harcos, a csapatot 10 éve szolgáló Ramos középhátvédben, pedig a keményebb csapatok ellen idén nem megy neki. Hogy aztán 2 perc után egy szerencsétlen mozdulata miatt máris a Córdoba jöjjön egy megérdemelt 11-essel. A büntető bent, bennünk meg egyre mélyebbre csúszott az a zabszem: “Ugye nem most vernek minket bucira?” Hát nem rajtunk múlt. Nem is a védelmünkön, mert a 9. percben a SAF által 4 éve 9 misiért vett Bebé olyan módon szopatta ronggyá a teljes baloldalunkat, hogy csak néztünk. Végül megúsztuk, pedig ha akkor jól passzol… Olcsó poén lenne most Marcelót szidni hogy merre volt, de lássuk be: Marci sose találkozott egy Bebé szintű klasszis játékossal túl sűrűn. Akkor se, és később se tudta megállítani. Ez van, beláthattuk, ez nem a mi szintünk. Ahogy akkor is, amikor 25 percig a kaput nem tudtuk eltalálni, helyi sztárunk, Ronaldo szabadrúgása is csak NFL-ben ért volna pontot. De kár lenne ezért a csapatot hibáztatni, örülhettünk, ha pár kontrával eljutottunk a Córdoba kapujáig. De se Marcelo, se Bale nem ilyen szintű védelem ellen játszik nap mint nap, ezért a támadásainkból nem is lett semmi. Közben a Bebé-Andone-Cartabia-Ghilas négyes úgy csinált hülyét a védelmünkből ahogy kell. Gólt szerencsére nem kaptunk, ezért élt a remény, hátha! És összejött! A 27. percben megtörtént a csoda! Egy szöglet után Bale belecsúsztatott, Benzema pedig előbb testtel vette le, majd közelről bevágta! Egy emberként ordítottunk fel! Lehetséges! Összejöhet itt az X, van még remény! A semmiből jött az egyenlítés, talán meglehet! Talán!

A góltól feltüzelve mentek is előre a srácok becsülettel, de nem akármilyen védelem állta a túloldalon se a sarat. Közben mi megköszönhettük a bírónak, hogy a Herceg megúszta lap nélkül. Apropó, Khedira. Állítólag vinné a Dortmund, a Bayern és a MU is, márpedig egy ilyen világbajnok játékost mi nem tudunk megtartani. Ez van… A szünetig volt még 1-2 veszélyes Córdoba támadás, de megúsztuk őket, pedig ha Ghilas-hoz a 44. percben eljut az a labda, amikor tök egyedül ácsorgott a balszélen…de szerencsére nem jutott el, hősiesen kivédekeztük. 45 percet kihúztunk, már csak ugyanennyi van hátra!

A második félidő úgy folytatódott, mint az első. Mi próbáltunk támadni, hátha, de a Córdoba gyilkos kontrái és precíz beadásai ellen legfeljebb Fortunában bízhattunk. Az 55. percben Cartabia verte meg nagyon csúnyán Ramost, aki még utána is rúgott, de lövése elsuhant a hosszú felső mellett. Két perccel később Bebé a 40 méteres szólóját nem tudta jól befejezni, pedig az a forduló gólja lehetett volna.

Szorult bennünk a zabszem rendesen, de hát tudtuk, ki az ellenfél…azért még bizakodtunk. Carlo is érezte, hogy ez így nagyon kevés, ezért a Herceget lekapta, pihentetésből nyilván, és a kiegészítő peremember Illarra érkezett. Aki kb. annyit tett hozzá a játékhoz mint Khedira, de hát mit várjunk valakitől, aki eddig 8 bajnokin szerepelt. Maradt ugyanaz, mi próbálkoztunk, mert hátha most el lehet kapni a Córdobát, közben meg ott lebegett Damoklész kardjaként egy precíz kontra, ami véget vet a reményeinknek. Vagy ha az nem, akkor majd a védelmünk. Értjük mi, hogy ilyen csapat ellen nincs tapasztalatuk, de azért Varane talán nem kellett volna hogy kvázi gólpasszt adjon hazafejelés címén Andone-nak. Végül csak kapufa lett az átemelésből, szegény Casillas nem értette, hogy ez most itt előtte a védelem, vagy edzésről itt maradtak a bólyák? Mi nem mertünk volna fogadni…de megúsztuk ezt is. Majd jött Marci helyére Konci, Carlo úgy ítélte meg, Bebé eléggé leamortizálta ahhoz bohócunkat, hogy kockázatot jelentsen a pályán maradása. A 80. percben jött Jesé Hamesz helyett, de a dráma már előrevetítette magát. Ronaldóról lehetett tudni, hogy magánéleti válságban van, ezen a meccsen se villogott. Először Crespót akarta leütni egy szögletnél szerencsére az nem talált, de utána…

Előbb Edimanba rúgott bele, majd ismét Crespo volt a célpont. Jött is a piros, vita nem volt hogy jogos.

És innentől halvány lett minden remény. Egészen a 87. percig, amikor is Bale kiharcolt egy szabit, Cartabia kezét (just like Ramos) a 16-oson belül érte a szabadrúgása (második sárgával pirost ért), és a 11-est Bale belőtte! Megcsináltuk! Kihúztuk a Córdoba stadionjában!

Lehetne itt ekézni a csapatot, nyilván a Córdoba is fog jönni olyanokkal, hogy nekik kellett volna győzni, ami igaz is – de a focit még ma is gólra játsszák. És tegnap a Foci Istenei a gyengébb csapatot segítették, amin lehet kárálni hogy nem fair, de sajnos már mi is tapasztaltuk, hogy a Foci Isteneinek szeszélyes a kedve. Ezúttal mi jöttünk ki belőle jól, és ha megnézzük, milyen ellenfelet tudtunk legyőzni, maximálisan értékelnünk kell ezt a győzelmet! Mert ezek úgy kellenek nekünk mint egy falat kenyér. Még néhány ilyen, és tavaszra meglesz a biztos bentmaradás!

Összefoglaló itt:

Oszd meg a posztot, ha tetszett!