A Real Madrid csak 2-2-es döntetlent tudott játszani a La Liga 35. fordulójában a Sevillával, így maradt a tabella második helyén. Sajnos a mérkőzés ismét felkavarta a kedélyeket, és nem csak a játék, de a játékvezető is főszerepet kapott. A hátra lévő három forduló nem is lehetne ennél izgalmasabb, még 4 csapat is odaérhet a dobogó legfelső fokára.

Zidane az előzetes esélylatolgatásokhoz képest egy helyen módosított a kezdő 11 tekintetében, kimaradt Hazard, és egy némiképp módosított, transzformálódó 4-4-2-vel lépett pályára. A hátsó sorokban Odriozola, Militao, Nacho és Marcelo kapott helyet, előttük Kroos, Modric, Casemiro és Valverde alkotta a középpályát, és a szokásos Benzema, Vinícius kettős futhatott ki előre.

Az idényvégi frissesség hiánya mindkét csapaton érződött, láthattunk már dinamikusabban kezdődő csörtét is a két csapat főszereplésével. A 12. percben esély nyílott arra, hogy találkozó kibillenjen az egyensúlyából, ugyanis Odriozola kiugratása után, Benzemát találta meg a baszk szélső beadása. A francia videósunk kapufa mellé tartó fejese Bounou kapus valamelyest késő beavatkozási kísérlete után a kapuba kötött ki. Sajnos a gólt annullálta a bíró les címén. A VAR-t kezelő bírói gárdának sikerült olyan állóképet találnia, ahol lesen volt Odriozola lába. Erre még visszatérünk.

Sajnos 10 perc múlva ismét egy olyan jelenetnek lehettünk szemtanúi, amit ugyancsak alaposan górcső alá vettek a találkozót követően. Casemiro csapott össze Jordannal, mire a sevillai játékos a lábához kapva esett össze. A játékvezető szabadrúgást ítélt. Brazil tankunktól sajnos nem szokatlan a reklamálás, de mi, akik ismerjük jól, ezúttal egészen másféle gesztikulációt láthattunk, miközben bizonygatta ártatlanságát. A heves rohamot nem díjazta a sípmester, sárgát adott a reálosnak. Sajnos erre is vissza fogunk térni. A Sevilla köszönte szépen, formás szabadrúgás kombinációt vezetett fel, melynek nyomán Fernando nagyon szép gólt ragasztott Courtois hálójába. Kellett ehhez Marcelo fogalmatlansága, Casemiro elszállása egy lövőcselre, és gyakorlatilag a teljes hátsó alakzat mozizása.

Így aztán az egyensúly rossz irányba billent ki, a vendégek kényelmesen visszább léphettek, és az alapvetően kontrázásra épülő taktikai hadrendjük újabb muníciót kapott. Amikor viszont labdához jutottak a vendégek, igen jól őrizték azt, és a presszingjük is hatékonyabbnak mutatkozott, mint a hazaiaké. Ennek eredője volt, hogy a 30. percben a labdabirtoklás így alakult: Real Madrid: 37%, Sevilla: 63%. Nem ezt vártuk egy „döntőn”, ahol hátrányban vagyunk. A Madrid teljesítménye enyhén szólva visszafogott volt.

Sőt, a Madrid nem játszott jól. Sok volt a pontatlanság. Többször kerültünk ígéretes helyzetbe, amikor a kulcspassz helyett labdaeladás következett. A félidő hajrája a miénk volt, a labdabirtoklás is feljött kb. 50-50-re. Borzolta továbbá a kedélyeket egy VAR-os visszanézés is, ahol az volt a kérdés történt-e kezezés a védőjátékosok kezei között flipperező labda nyomán. Az ítélet negatív lett, a bírók szerint ez nem ért büntetőt. Hiányérzetem volt, amikor a csapatok a félidei szünetre vonultak.

A másodig játékrészben egyértelműen jobban forszírozta a gólszerzést a hazai alakulat, de rohamai kiszámíthatóak voltak, és hiányzott a pontosság az utolsó passzok esetén. A 66. percben cserélt Zidane, mindjárt kettőt, lement Modric és Marcelo, helyükre Asensio és Miguel érkeztek. Ase magasan a legjobb cserénk idén eredményesség szempontjából, és ezt a statot most is javította. Első labdabirtoklásából gólt ért el. A kulcspassz Kroos érdeme.

A felzárkózásunk hajója 11 perc múlva kapott léket a Liga eddigi legvitatottabb szituációját követően. Egy vendég szöglet után indult kontrában Benzema ugrott ki a labdával, és az ellenfél kapusára vezethette azt. Jobbra meghúzta mellette, majd Bono elütötte a csatárunkat. A játékvezető a 11-es pontra mutatott. Mielőtt a piros lap után kotorászhatott volna a zsebében, rászóltak a fülére, hogy meg kell néznie valamit. A legtöbben azt hihettük, hogy a Benzema féle jelenetről van szó, de hamar kiderült, hogy a megelőző Sevilla szöglet után történtek még ennél is érdekesebbek. Militao a támadóval felugorva, háttal a labdának ért kézzel a játékszerhez, úgy, hogy az a válláról pattant oda. A VAR-os brigád hatására a játékvezető a Sevillának ítélt büntetőt. Na, ez az igazi hi and low, ahelyett hogy átvettük volna a vezetést és esetleh emberhátrányba került volna Lopetegui gárdája, újra a Madrid futhatott az eredmény után. Ugyanis Rakitic értékesítette a büntetőt. 1-2.

Az eset a legrosszabbkor történt, lendületben voltak a hazaiak, és ha lehet ilyet mondani, érett a vezetés megszerzése. De a Real nem tört meg, mindenki érezte, hogy van mit keresni. Beállt Vinícius helyére Hazard, bár utóbbi fellépésein nem sok hasznát vettük. A vicc, amit többen emlegettek, hogy olyan, mint egy bója, ezúttal bejött, mert Kroos hosszabbításban elengedett – egyébként kapu mellé tartó – lövése rajta pattant meg, és vágódott védhetetlenül a sevillai kapuba. 2-2.

Csak a legvérmesebb szurkolók hihettek benne, hogy van még fordulat a meccsben, de majdnem lett. Utolsó erőnkből indított támadásunkat addig fűztük, hogy a harmadik-negyedik hullámban érkező Casemirónak lett visszagurítva lövésre a labda. A brazil amúgy Kroos módra próbálta meg okosan elhelyezni a bőrt a bal alsóba, de lövése nem talált kaput. Maradt a 2-2.

Ezzel az eredménnyel a 35. fordulót követően nem változott az élmezőny állása, hisz mindkét páros megosztozott a pontokon. Maradt a döntés az utolsó három fordulóra.

Most pedig jöjjön egy kis bírózás.

Aki ezt nem szeretné olvasni, nyugodtan görgessen le a komment szekcióba, olvasson, írjon. Köszönjük.

Ott maradtam a stream-en, a meccs utáni spanyol elemzésre. Egyrészt le voltam fáradva a fejleményektől, másrészt kíváncsi voltam a közvetlen reakciókra.

A népszerű spanyol futball elemző műsor, az ElChiringuito tévés stábja egy nagyon érdekes megállapítást tett (nem kicsit örültem a témának, mert én is felvetettem már korábbi posztokban). A lesek VAR általi megítélésében egy jó nagy adag szubjektum van. Nevezetesen nagyon nem mindegy, hogy a labdát elrúgó játékost kikockázva, mikor állítják meg a képet. Főleg a gyors védelem mögé kerülések esetében van viszonylag nagy mozgástér, amikor a kiugró ember nagy sebességgel fut. Egy 30 km/h-ás futás során 1 mp alatt 8,3 métert tesz meg egy futballista, de még 0,25 mp alatt is több, mint 2 m-t. Egy labdát elrúgó játékos lába a lövés sebességétől föggően 0,2-0,7 mp-ig érintkezik a labdával. Tehát ezen intervallumon belül bármikor megállítják a képet, a labdát elrúgó játékos lába már, vagy még érintkezik a labdával. Ez idő alatt akár 3-4 métert megtehet a passz célpontja. Tehát a VAR brigád simán „játszhat” ezzel. Ott állítják meg, ahol akarják. Simán mutattak a műsorban olyan megállított képet, ahol Benzema meg nem adott gólja előtt Odriozola nem volt lesen.

Gyönyörűen kikockázták, hogy ezúttal a Casemiro ellen megítélt szabadrúgás nem volt jogos. Bár dinamikusan érkezett a brazilunk Jordanra, de nem a lábára lépett, hanem közvetlenül mellé. Bizonyára volt némi kontakt (vö. ez nem sakk), de szabálytalanság az nem. Case megdöbbenése és reklamálása ezúttal jogos volt. No, ez azért érdekes, mert ebből kaptuk az első gólt.

A második félidei 11-es szituáció valóságos lavinát indított el a spanyol sajtóban. Legalább 30 ember nyilatkozatát olvastam el a témában. Több szabálymagyarázatot és értelmezést is találtam. Az eset attól vált érdekessé, hogy Militao válláról került tovább a labda, és erre a „saját előzetes, szabályos érintésre” külön passzusok léteznek. Nyilván nagyon sokan vonnak párhuzamot az első félidei sevillás kezezéssel, de abban mindannyian egyetérthetünk, hogy nem teljesen hasonló volt a két eset. Viszont az idei szezonból sikerült két olyan esetet is találni, nevezetesen a Madridnak korábban az Atletico ellen és a Betisszel szemben megvívott Liga találkozóiról, ahol az ellenfél kísértetiesen hasonló kezezése után, a Real Madrid nem kapott büntetőt. Emlékeztetnek a források, hogy mindkét esetben pontokat vesztett a Madrid, és mindkét esetben győzelmet ért volna az értékesített büntető. Ráadásul van még egy közös elem a Betis elleni szituval. Mindkét esetben egy Gonzalez Gonzalez nevű bíró volt a VAR egység vezetője. A Betis ellen nem kaptuk meg tőle a tizit, ellenünk meg „befújta”. Magyarán ugyanaz az a bíró a két, szinte azonos esetet homlokegyenesen ellentétesen ítélt meg, mindkétszer a Real Madrid kárára. (Nem csak ezért, de bevezetnék egy olyan szabályt, hogy minden La Ligás alakulat megnevezhessen egy bírót, akit a játékvezetői testület nem engedhetne a klub közelébe! Nálam a Real Madrid vonatkozásában egészen biztos, hogy Gonzalez Gonzalez lenne az! Pedig Lahoz is tett már ezt azt a csapattal.)

Érdekesség, hogy Koeman a saját meccsük előtti szokásos sajtó fellépésén ma azt nyilatkozta egy kérdésre, hogy eljött az idő, amikor a spanyol bajnokságban nem lehet tudni, mi a „kéz” és mi nem az! Ha indirekt módon is, de a Real mellett foglalt állást.

Tehát mindenféle szabálymagyarázaton és értelmezésen túl, ami most Militao esete után ismét előtérbe került, leginkább a szabályok konzekvens alkalmazását kérhetjük számon. Csak súlyosbítja az eseteket, hogy egy ilyen kiélezett bajnokságban ezek az össze-vissza megítélt helyzetek súlyos pontokba kerültek, melyek alapjaiban befolyásolhatják a végső sorrendet. A teljes képhez tartozik, hogy ebben az okfejtésben nem vizsgáltuk más csapatok sérelmeit, és a spanyol játékvezetés színvonalát ismerve, joggal feltételezhető, hogy más klubokat is érintettek méltánytalan ítéletek. Itt egy Marca gyűjtés a jelenlegi vezető négyes legvitatottabb kezezéses eseteiről. Nincs benne olyan, ami a Real Madridnak kedvezett volna!

Talán még soha nem írtam ilyet a Madridi Merengues posztjaimban, de most úgy érzem, hogy a bírói döntések alapvetően befolyásolták a mérkőzés végeredményét. Ezt végtelenül sajnálom. Nem ezt érdemli ez a bajnokság.

DE. Ennek az éremnek is két oldala van. A Madrid abszolút nem optimális állapotban érkezett meg erre a mérkőzésre. Ehhez a bíróknak semmi köze. Az utóbb sokat emlegetett túljátszatás, a rotáció hiánya predesztinálta, hogy nem fogunk könnyedén a Sevilla fölé kerekedni. Taktikailag is deficites a csapatunk, és ezért nem a bírók, de még csak nem is a játékosaink felelősek. Azt gondolom, hogy erejük végső tartalékait élik fel a srácok, nem állítom, hogy mindenki 100%-ot rakott most bele, de ebben a fizikai és taktikai állapotban nagyjából ennyit tudunk most. Egyik játékosunkat sem szidnám. A jelen helyzetben megtették, amit tudnak.

Semelyik gárdának nem könnyű a szezon befejezése, a remény még nem veszett el a bajnoki cím megszerzésére, de ezzel a botrányos meccsel kikerült a Madrid saját kezéből a sorsa. Innen már reménykedni lehet csak az Atletico pontvesztésében.

Oszd meg a posztot, ha tetszett!