Még sokunkban benne maradhatott a vasárnapi meccs, hiszen hiába a fura felállás, hiába Zidane eltoszása a végén hogy nem cserélt, azért titkon csak reméltük, hogy a Mentally Strong megint kihúz minket a szarból. Nem így történt, sőt, most Ramos feje okozta a vesztünket. Mindegy, sok idő nincs a sebeket nyalogatni, újabb Copa del Rey mérkőzés, egy meglehetősen goromba és durva csapat ellen, amely ennek ellenére (vagy pont ezért) a 8. helyen áll a bajnokságban. Augusztusban otthon nagyon megszenvedtünk a Celta ellen mindjárt a második körben, és a háromnapos kőkemény meccsterhelést elnézve most annyira hiányoztak nekünk, mint halnak a bicikli. Lapozás után beranagunk.

A Celta Vigo lehet hogy valamikor a sportszerű csapatok közé tartozott, na a mostani idényre ez nem igaz. 48 sárga és 5 piros lapjukkal a harmadik legyszabálytalanabb csapatnak számítanak a La Ligában (a másodikkal most hétvégén találkozunk, de arról majd akkor), tehát meccsenként átlagban közel három sárga lap és 3 meccsenként egy piros. Not bad, nem elsőbálózó szűzlányok. A bajnokságban a 8 győzelem mellett a 7 vereség ugyanakkor csalóka. A Celta nem szereti az X-et, vagy kikap, vagy győz. A 29 rúgott góljuk még nem is lenne annyira rossz, ellenben a kapott 32 már annál neccesebb, azzal az alsóházban lenne a helyük. Az eredményeik is hektikusak, megverték otthon 4:3-ra a Barcát a bajnokságban, de a matrac-Villarreal-Sevilla hármas ellen 0:12 a gólkülönbségük. A kupa előző fordulójában nagyon simán elintézték a Valenciát már az első meccsen, hogy aztán a visszavágót is megnyerjék. Mondhatnánk hogy húbazmeg, de ezt a Valenciát csak az nem veri bucira, aki tényleg nem is akarja. Ebből tehát kár kiindulni.

A Celta támadójátékát egy névben össze lehetne foglalni: Iago Aspas. A saját nevelésű, de a Liverpoolt és a Sevillát is megjárt csatár egyszerűen hihetetlen: A bajnokságban 11 gól és 3 gólpassz, ezzel a negyedik a góllövőlistán, messze a legjobb Celta támadó (khmm. Roncinak csak 12 gól + 2 gólpassz van, amivel nálunk a legjobb), és neki aztán mindegy, hogy idegenben vagy hazai pályán kell betalálnia. Öröm(?) az ürömben, hogy eddig már 6 sárgát és 1 piros lapot szedett össze, tehát csak annyira higgadt kétes szituációkban, mint Ramos szokott lenni. Azaz: félhetünk tőle mint a tűztől. Ha éles helyzetben a kapu közelébe kerül, ritkán hibázik, íme egy kis stat ennek bizonyítására.

Nálunk egyelőre két dolog okozhat Zidane-nak gondot:

1. A Sevilla elleni vereség ne okozzon komolyabb hullámvölgyet

Mondhatnánk, hogy ilyen játékosoknak ez nem olyan komoly feladat, de! Nézzük a száraz tényeket. 40 veretlenül megvívott meccs a Real Madrid színeiben, 284 nap alatt. Ugyanakkor a keretünk 95%-ának nem volt rendes nyári pihenője: EB, Copa América, Olimpia. Jutottak ameddig jutottak a saját válogatottjukkal, de a kulcsjátékosaink a válogatottban is azok, szinte minden meccset végigjátszották egy pokolian fárasztó idény után (most ne menjünk bele abba, Hamesz tavasszal mennyit játszott nálunk), és a többiek is ott voltak a csapattal, ahelyett hogy lazítottak volna. Két hét szünet ha jutott mindenkinek (persze voltak olyanok, akik még ezt is lerövidítették, és hamarabb beálltak a melóba), és a csapat produkált egy olyan őszt, amit csak Carlo tudott felülmúlni két éve. Téli szünet ide vagy oda, hiába kezdtük jól a januárt, a 3 napos meccsterhelés megteszi a magáét. Nézzük a hiányzók névsorát: Isco, Hamesz, Bale, Pepe. Lucas és Kovacic nem teljesen volt egészséges, Zidane eléggé kényszerpályán mozgott, amikor a Sevilla elleni kezdőt és a taktikát ki kellett találnia. Valami összejött, valami nem. Hiába mondta Zidane a sajtó szerint, hogy büszke a srácokra, mert hiába akar futni a szív, ha a láb már nem képes mozdulni, vagy az agy lemerült és nem tud parancsot adni. Mentálisan és fizikálisan a Sevilla elleni három meccs rengeteget kivett a csapatból. Ez még akkor se lett volna könnyű menet, ha mindenki a fedélzeten van és egészséges. Így meg pláne. De ha most összezuhanunk, ha nem leszünk képesek felállni, akkor két lehetőség van, mert „B-csapat” mint olyan már nincs. Vagy feladjuk a Kupát, vagy nem. Erről később.

Ők már ott lesznek

2. A brutális terhelés ellenére kellően pihentetni mindenkit.

Következik az előző pontból. 8 meccs egy hónap alatt, máskor van hogy feleennyit játszunk. És ha továbbjutunk a Celta ellen, újra egy ilyen sorozat jön februárban, vagy még durvább. És itt jönnek a gondok: Marcinak és Daninak nincs helyettese. (Danilót és Coentrót aki ide veszi, azt egy felajzott hím elefántcsorda hágja meg 7/24-ben. Mintha Vanczák és Varga Józsi játszana a helyükön.) Caselele hálistennek már a régi, de Kova csak most tért vissza, akárcsak Lucas. Isco már talán játszhat, Hamesz még mindig nem, akárcsak Pepe. Zidane az nagy bölcsességében (vagy ostobaságában, mert ilyet csinált már korábban is), Danit még a padra se nevezte. Én elhiszem hogy fontos neki a pihenés, na de Danilóval nekimenni egy CdR negyeddöntőnek – láttuk a Sevilla elleni visszavágón.

És most jön a bónusz kérdés, amit edig csak felvezettem, de ideje komolyan elgondolkodni rajta: Feltétlenül kell nekünk idén a Kupa?

Fogas kérdés…

Nehéz rá válaszolni. Ha mint madridista kell hogy válaszoljak, zsigeri érzelemből persze hogy azt mondom hogy naná! Mikor triplázzunk, ha nem pont egy ilyen kerettel? Azonban nézzünk meg más szempontokat is: a bajnokságnak még több mint a fele hátra van. Jön még a BL februárban egy cseppet se könnyű Napoli elleni nyolcaddöntővel, és ha prioritást kell felállítani, akkor a CdR bizony leghátul van. Nagy kérdés, Zidane mihez kezd, mert hiába a bő keret, a sérültjeink nemhogy csökkennének, de még nőnek is. Ehhez jöhet a kulcsjátékosok sorozatterhelése miatti mentális és fizikai fáradtság, és máris ott a válaszút. Tegyük fel, túljutunk a Celtán. Az elődöntőben könnyen szembejöhet vagy a matrac, vagy a Barca. Azt a párosítást viszont már nem tehetjük meg hogy félvállról vesszük, mert akkor a csapat összes játékosát az edzővel együtt húzzák karóba a Bernabeu szent gyepén a feldühödött szurkolók. Ha viszont a Kupát ezek után komolyan vesszük, könnyen eshetünk két szék közt a pad alá, mert vagy ott bukunk el az elődöntőben, vagy ki is harcoljuk a továbbjutást akár a Barca, akár a matrac ellen, akkor a bajnokságban fogunk lendületet veszíteni, vagy a BL-ből eshetünk ki egy rossz napon. Egyik se kellene. Zidane ennek megfelelően állította össze a keretet, a jelszó adott: „Ha a „B-csapattal” is továbbmegyünk, no problem, ha meg nem, legalább ne otthon égjünk meg.”

Rajta nem fog múlni semmi

Furcsa egy felállásra és cefetül nehéz meccsre készülhetünk. A Celta nyilván megérzi a vérszagot, és mivel amúgy se szorulnak importra ha hentelni kell, nem fognak minket kímélni a Bernabeu-ban sem. Most viszont itt az idő, hogy Zidane felismerje: 24 játékosból áll a keret, és ha Ronaldo meg Benya szar volt, miért ne kezdhetne Mariano és Morata? Rosszabbak biztos nem lennének, Lucas van, Isco van, Kovacic van, még variálni is tudunk. Én most azt mondom, mert a szívem szól: menjünk a Kupában is ameddig lehet, nem számít, ki jön szembe! Jussunk túl a Celtán (noha nem lesz könnyű), aztán ráérünk azon agyalni, mit kezdünk a következő ellenféllel.

És végül, de nem utolsó sorban: ISTEN ÉLTESSEN NACHO!! MARADJ VELÜNK MÉG SOK ÉVIG!

Várható (?) kedző: Casilla – Nacho (HB!!), Varane, Ramos, Marcelo – Kroos, Casemiro, Mordric – Lucas, Ronaldo, Morata

Oszd meg a posztot, ha tetszett!