Két lesgól anatómiája

VAR még soha korábban nem vett el egy csapattól egy mérkőzésen belül három gólt, de persze mi azért vagyunk a Real Madrid, hogy mindenféle érdekes rekord a mi nevünk mellett legyen, mint például tömeges címvédések a Bajnokok Európa Kupájában, majd később a Bajnokok Ligájában. Mert ami más kluboknak több, mint lehetetlen, az nekünk alázattal és kemény munkával átitatott tehetséggel elérendő cél.

Sokunk emlékezete szerencsére jól működik és így emlékszünk arra, mennyire sikeres ÉS STATIKUS volt a ZidaneBall. A statikusmester munkáját az új mérnök másfél szezon alatt átállította egy véleményem szerint brutálisan sokoldalú, nagyon intelligens rendszerre, amelyben az egyéni felelősségvállalás a rendszer erősítését szolgálja. A csapat ellenféltől függően egyik meccsen low blockban védekezni labda ellen ( vs Barca), vagy éppen letámadással védekezni az ellenfél védőharmadában (vs Celtic, Shaktar) dolgozik, de képes ezt egy meccsen belül is megoldani INTELLIGENSEN, nem pánik miatt, hanem a pályán lévő játékosok játékinteligenciájából fakadó meccsértelmezési képességük és a nagy öregek mérhetetlen tapasztalata alapján (a fiataloknak ezt kell még összeszedni és bízok benne, hogy Fede, Csucsu és Preduátor is alkalmas lesz erre, csakúgy mint a két szambaboy).

A csapat egész szezonban képes volt látványos labdajáratásokra a pálya bármely részén a játékfázisok bármelyikében (látványosan tudunk labdával védekezni is, labdát kihozni, támadni). Az Elche ellen az első és a második elvett lesgól annyira remek példák arra, hogy mit jelent a meglévő rendszerszintű sarokkövek közötti egyéni felelősségvállalás, hogy azonnal be is kell ezeket mutatnom. Kispályás foci, tiki-taka, joga bonito, kinek hogyan tetszik. 🙂

A videókon az látható, hogy:

• Az Elche védekezése botrányos. A Liga legutolsó csapata alapvetően nem védekezhet így, azaz ennyire lazán. Emberorientált védekezésnek nyoma sincs, vagy csak minimális.
• A két csapat játéksebessége és persze a két csapat játékosainak döntési reakcióideje, valamint taktikai-technikai tudása nem említhető egy lapon. Ezért a tudáskülönbség csökkentésére CSAK EGY mód lenne: szoros emberfogás, egymáshoz közeli védelmi sorok. Szép-szép, hogy az Elche nem állt be védekezni, de ha továbbra is így játszanak, március végére matematikailag is kiesnek. A romantikus taktika akkor jó, ha egy klub nincs veszélyben. Mert ha veszélyben van, akkor a rideg racionalitás az egyetlen mentsvár, se ez se garancia a túlélésre.
• A Real Madrid sarokkövei a rendszerben: a vonalak melletti jelenlét biztosítása támadásban, miközben a hazai gárda totális behátrálása, de minősségében gyenge tagozódása ellenére sem engedi át a felezőn az összes védőjét. Mili, Rüdi és Alaba/Carvajal/Kroos hátul marad biztosítani egy esetleges kontra ellen.
• Mivel a sarokkövek szépen felálltak, jöhet az egyéni felelősségvállalás: az első esetben a totálisan túltöltött jobb oldalunkról Modric kéri el a labdát Valverdétől a középső harmad és az Elche védőharmadának határán. Láthatjátok, hogy 7 hazai játékosnak kell mozogni a jobb oldalról a labdát követve a pálya centruma felé. Miközben 3 hazai eleve biztosít… VINIVEL SZEMBEN!!! Vagyis minden elche-i játékos védekező pozícióban, de Helibelton Palacios (imádtam leírni) az egyetlen, aki TÉNYLEG emberorintáltan védekezik – Vinin. Vagyis 9 másik társa már ekkor úton van, nincs stratégiailag fontos pozícióban.
• Amikor Fede megindítja a labdát Lukita irányába, Rodrigo elindul Modric felé, majd int is a bal kezével, hogy hova kéri a labdát (felelősségvállalás). Amikor az Apja odaadja a labdát a Fiának, az Öreg nem áll meg, hanem a védő mögé kerülve passzopciót biztosítva kéri vissza a zsugát (felelősségvállalás). A védő ekkor egy pillanatra megtorpan, mintha megindulna a labdás Rodri felé, de szinte abban a pillanatban korrigálja a mozgását, hogy a passzfolyosóba léphessen. Az egy ütemnyi késedelem ki is vette őt a játékból.
• Rodrigo indítja a passzt és azonnal indul az előbb mélázó védő mögé, hogy most ő legyen a passzopció (felelősségvállalás), miközben minden egyéb játékosunk csupán nézi a páros passzolgatását. Egy részük azért nézi, mert tudja, hogy most nem ők kellenek ehhez a támadáshoz, mások azért, hogy tudják, mikor kell indítaniuk a mozgást.
• Vini akkor indítja, amikor Lukita egyből leteszi a labdát a még csak érkező Rodrigónak. Palacios kényszerhelyzetbe kerül. Maradjon Vinin (akiről nem tudja ekkor már, hogy ellépett tőle), vagy lépjen ki a labdás támadóra. Szinte minden védekező játékos ilyen esetben a labdásra lép ki. Rodrigo viszont a Palacios melletti passzfolyosóban indítja Vinit, ő pedig köszöni és bepasszolja Karimnak.
• Ja… Mikor indítja a mozgását Karim? Amikor Rodrigo elindítja a passzt Vini felé. Nem később.

A leshelyzet megmentette a hazai gárdát, ami ráadásul nem is volt tudatos lesre állítás, hiszen teljesen szétcsúszva igyekeztek területet és embert felvenni. Ha többször megnézitek az amúgy is belassított videót, beleég a retinátokba, mennyire esélytelen ez ellen az Elche. Mindenki minden pillanatban vagy rossz pozícióban van, vagy úton. Egyik sem a siker záloga.

Alaba gólja egy szurkolói szemszögből… Látványos innen is, ugye?

Az egész most is brutálisan gyönyörű és gyönyörűen kiadja a tudáskülönbség X rossz védekezés szorzatát. Szóval Alaba az oldalvonal (ami az alapvonal mellett a legjobb védő, mint tudjuk…) látja, hogy:

• Vinin az egyetlen jó felfogásban védekező védő, Palacios őrzése alatt áll. A saját – mármint Alaba – védője is közel van Vinihez, ezért neki nem passzol. Viszont a Modriccsal érkező védő egyszerűen átvált Vini felé, a brazillal szemben igyekszik mozogni, cserébe teljesen elveszíti Lukitát. Így akkor szabad terület nyílik meg Alaba és Modric előtt, amitől Conte és Mourinho, de Klopp és Pep is azonnal torkon harapná – teljes joggal – a védekező játékosait.
• Az Elche belső középpályása kényszerhelyzetben van, nem neki kellene kilépnie Alabára, mégis rákényszerül, mert a társai felügyelet nélkül hagyták azt a területet. De tudja, hogy ha ő kilép a zónából, akkor a maga mögött hagyott terület lesz gazdátlan. Ez pedig így is történt. Alaba arra a területre küldi be a passzt, ahonnan kilépett a védekező játékos. Valverde környékén 2 hazai is áll, de egyik sincs elég közel hozzá. A közben tovább futó Alaba már kapja is vissza a bogyót. Ekkor, a videó 6. másodpercében állítsátok meg a képet. HÁT MILYEN VÉDEKEZÉS AZ BENZEMÁVAL SZEMBEN??? A két belső védő a fenti videóban is csupán reptéri közlekedésben használt karjelzéseket tett, de a mostaniban még a BASIC feladatot sem tudták elosztani egymás közt. Conte már a műhaját tépné. 😀
• A passz érkezik Alaba lábára, ő azonnal Benzemával kényszerítőzik és ekkor lehet látni, hogy a két belső védőre tényleg csak és kizárólag egy darab Benzema jutott, tehát azt sem lehet mondani, hogy esetleg Rodrigo miatt megoszlott a figyelem.

Bár les volt ez is, de alapvetően láthatóvá teszi az Elche minősíthetetlen hozzáállását a védekezés fázisához és ez bizony edzői felelősség. Adjátok oda ezt a csapatot PÁLNAK és 2 hét alatt masszív védekezéssel fognak játszani. Az, hogy a csapat játékosai labda elleni védekezésben a labda útját követik és nem pillanatank ki időnként a labda nélküli madridiakra azt jelenti, hogy mindig csak reagálni tudnak. A lescsapda soha nem reaktív dolog, mindig proaktív. A hazaiaknak a három lesnél isteni szerencséjük volt és nulla tudatosság mellette.

Az, hogy a játékosok a levédekezni kívánt madridi spílerektől távol állnak – öngyilosság. Egyénileg mindegyik gyengébb, mint bárki a mieink közül. Csupán a szoros emberfogás adhatott volna nekik esélyt, mert ha Lukitának, a cselgépeknek, az Aranylabdásnak adsz 2 méternyi levegőt, már verve vagy. Fedének elég egy méter, merg körbeszalad. Kroosnak fél méter, mert elpasszolja ott is.

Amit az Elche ellen megcsinált a csapat támadásban, azt a Barca ellen is megcsinálta. A különbség az volt, hogy ha az ellenfélnél jobb minőségű játékosok és megvalósított védekezés van (ez a Barca, ellenük nem tudtunk így kaput támadni; az ő rákfenéjük a magasra tolt védelmi vonal elleni kontra), akkor ezek a kis területen bemutatott elmozgás-passz-elmozgás kombinációk többségében nem érnek el a kapuig.