Ez a kérdés foglalkoztat mostanában. Nyilván az előbbi a könnyebb válasz. Meccsről meccsre követjük azt ahogy kedvenceink szenvednek. Végignéztük a PSG elleni első meccsen mutatott ’’’’’’’játékot’’’’’’’, majd a Barca elleni ’’’’’’’játékot’’’’’’’ és sírtunk. De végignéztük az első Clasicot, és a PSG elleni remontadat és sírtunk. Meg vezetjük a tabellát, elég kényelmesen. Szóval nem vagyok meggyőződve arról, hogy az egész azért van, mert szarok vagyunk. Meg persze lesz valami BL meccs is, az a hír járja.

Szarok vagyunk

‘Mihez képest?’, teszi fel a kérdést az egyszeri blogger. Meccsek közben, után én is rendszeresen szidom kedvenc olasz edzőnket. Tényleg, néhány meccstől eltekintve fáj nézni a játékunkat. De a szarok vagyunk az sokszor nem az élvezeti érték kritikája. Abban szerintem kevesen vitatkoznak, hogy körülbelül annyira élvezetes nézni egy CKM-mel felálló csapatot 2022-ben mint egy kibuggyanó aranyérhez egy frissen felmetszett szellem-chilit érinteni.

A szar sokkal kevésbé egyértelmű. Nyilván a Mou féle űrmadridhoz, vagy a ZZ-vel duplázó csapathoz képest gyanús, hogy rosszabbak vagyunk. De hogy állunk az átlagos 30 forduló után a ligát vezető csapathoz képest? A worldfootball adatbázisa alapján kirovarásztam a 2000/01-es szezon óta a ligaelső pontjait, lőtt, illetve bekapott góljait, illetve a top4 átlag pontszámát (ez utóbbi a közvetlen riválisok erősségét hivatott modellezni.

Az adatokban egy helyen van egy kis torzulás, idén a Barca egy meccsel kevesebbet játszott a 30. játéknap befejezésekor. Ezen meccs függvényében az idei átlagpontszám maradhat változatlan, vagy nőhet 0,25 vagy 0,75 ponttal.

Az a nagy helyzet, hogy az elmúlt 22 szezont teintve, az idei Madrid a legátlagosabb ligaelső ebben az időszakban. Pontszámban és kapott gólokban szinte pontosan az átlagot sikerült produkálni. A lőtt gólok számában érezhető egy jelentősebb elmaradás, még úgy is ha nem vesszük bele a 2011-13 közötti 2 szezon űrszámait (avagy sikít a remélhetőleg képzeletbeli aranyerünk). Teszi mindezt egy kifejezetten átlagos átlag-riváliserősségű ligában a csapat. Szóval azt azért nem mondanám, hogy szarok vagyunk.

Szarunk bele

Ez már inkább illik a csapatra. A csapatnál elérkezett (már jó régen) a ’megszokásból nyerünk’ jelensége. Amikor egy domináns csapat egy időszak után elhiszi, hogy nem is kell dolgozni, mert majd maguktól jönnek az eredmények. Persze ez nyilván nincs így, viszont ezek után újra felpörögni baromi nehéz. Ennek szokott jellemzően az lenni az eszköze, hogy kicserélik a fél csapatot. És az új, sikeréhes játékosok felhúzzák a régebbi, már mindent látott sztárok motivációját. Erre tökéletes példa a szerintem legjobban menedzselt sportcsapat az elmúlt 25 éveben, a San Antonio Spurs az NBA-ben. De említhetnénk a Pats dinasztiát az NFL-ben vagy Sir Alex regnálását Manchesterben.

Nálunk ez az egész annyira sikeresen működött, hogy a 2018-as BL döntőben (amikor már az a csapat is erős leszállóágban volt) pályára lépő 14 játékos közül 10 (Carvajal, Marcelo, Modric, Casemiro, Kroos, Isco, Benzema, Nacho, Asensio, Bale) még mindig a keret részét képezi!!, és további 2-től (Varane, Ramos) csak tavaly nyáron sikerült megválni, mindkettőtől tulajdonképpen kényszerből.  És nem nehéz elképzelni, hogy Toni 2 LaLi, 3 spanyol szuperkupa, 3 BuLi, 1 VB, 3 Európai Szuperkupa, 4 BL, 5 klub VB cím (az egyénieket kihagytam, mert már íyg is TLDR) után megfelelően képes felpörögni egy Eibar elleni vergődés alkalmából. Tegyük hozzá, teljesen érthető módon. Főleg úgy, hogy a környezetében is a lehető legkevesebb változás volt, tulajdonképpen amióta ideérkezett. Nem találtam arra vonatkozó adatot, hogy hány meccsen láttunk CKM-et összesen, de gyanítom, hogy bőven 200 fölött járhat a számláló. Az ezalatt kialakuló automatizmusokat pedig nem igazán áll érdekében megtörni a játékosnak egy olyan meccsen, ’amit majd úgyis behúzunk’. Ez pedig természetesen a Madrid elleni felkészülést is olyan komplikálttá teszi, mint egy rántotta elkészítését: ha nem vagy képes rá, ott nem a tojással van a baj.

A szombati meccs közben írtam normának és Realantosnak, hogy a CKM-Madrid, annyira kiszámítható, mint egy csecsemő. Az 3 dolgot tud csinálni: enni, bőgni, aludni. Mi pedig CKM-mel: lassan passzolgatni, egyéni skillekben bizni, védekezésben elbaszni. És ne értsetek félre, mindhárom korszakos legenda, akik méltóképp foglalnak majd helyet a csapat történelemkönyveiben. Ennek a mostani diszfunkcionalitásnak és kiszámíthatóságnak a felismerése az edző és a vezetőség szerepe lenne. Olyan társakat hozni melléjük, akikkel egy vagy kettő egyszerre a pályán tartható.  Aki megadja a folytonosságot és a stabilitást a középpályán. És ténylegesen játékidőt biztosítanis nekik. Viszont ez a 3 ember olyan másik 3 ember legyen, rendszeresen és jól teljesítenek, valamint kiszámíthatatlanná teszik a középpályát, mert attól függően, hogy a CKM melyik tagjával vannak a pályán, más lesz a csapat játékának képe.

Meg persze amellett a tényező mellett sem szabad(na) elmennie a vezetőségnek, hogy ezek a játékosok is megöregszenek egyszer. A CKM, Carvajal és Benzema is 30-on túl van, mind legalább 10+ évvel a lábában az európai topfutballban, plusz jellemzően a válogatottban is. Nyilvánvalóan nem képesek sorozatosan olyan teljesítményekre, amilyenekre 5 évvel ezelőtt.

Nem hinném, hogy a beleszarás komoly opció lenne most. Ahhoz a meccs tétje, a sorozat és a Barca elleni pofon túl nagy nyomást raknak a játékosokra. Az, hogy a csapat tulajdonképpen hogy fog kinézni, azt az ellenfélre való kitekintő után próbálnám kiokoskodni.

Chelsea

Oh boi, ha nálunk van gáz, akkor minek nevezzük a Chelsea helyzetét? Az oroszok által megindított háború folyományaként a Putyinhoz közel álló orosz oligarchák (a.k.a. az orosz oligarchák) nyugati vagyonát befagyasztották. És mivel Abramovics (annak ellenére, hogy megmérgezték) ebbe a kategóriába tartozik, így őt is érintik ezek a dolgok. Ennek következményeként a Chelsea nem vehet és nem adhat el játékost valamint nem is hosszabbíthat szerződést senkivel, úgy hogy 3 (közép)hátvédjének lejár a szerződése a nyáron. Emellett a kezdőnek szánt csatáruk ősz óta rí és sír, hogy visszamenne az Interbe.

A bajnokségban emellett tulajdonképpen a senki földjén ragadtak a harmadik helyen. Ha az elmaradt meccsüket hozzák, akkor is 11 illetve 10 pontra lesznek 8 fordulóval a vége előtt a City-Pool duótól. Az 5. helyen álló Spurs pedig 5 pontra van tőlük úgy hogy egy meccsel többet játszottak, mint a kékek, ami bár nem biztonságos távolság, de nem fájdalmasan szoros. Emellett behúzták a Klub VB-t a Palmeiras ellen, elődöntőre várnak Vieira kristálypalotája ellen az FA-kupában, a mikiegér kupa döntőjét pedig a Pool elleni eléggé rendellenes tizenegyespárbajban bukták el.

Szóval a BL az egyetlen esélyük idén is hogy valami érdemlegeset nyerjenek (az FA-kupa azért nem ez a szint), köszönhetően a rosszul sikerült decemberi hajtásnak, amikor leszakadtak a jelenleg listavezető duótól.

Az edzőjük még mindig Tuchel, ennek minden előnyével és hátrányával. A csapatuk rendkívül fegyelmezett, összeszedett és precízen felkészített. Ezzel tavaly szembesültünk is, amikor is Zidane fiai az 1-1-es hazai meccs után teljesen esélytelenül zúgtak ki a visszavágón 2-0-ra. Aki már elfelejtette volna, ezen a meccsen dobta be kopasz géniuszunk Vinit jobboldali wing-backnek. A Chelsea úgy kontrollálta a meccset, hogy a labda 32%-ban volt náluk. A mardadék időben néztük a 3 középhátvéd (Ramos, Mili, Nacho) és a CKM körülményes passzolgatását. Fun volt (lásd még az aranyeres hasonlat).

Azóta nem sokminden változott a londoniaknál a fent említett Abramovics ügyet leszámítva. Tuchel vitatkozik néha a vezetőséggel. Kölcsönbe érkezett a sok vizet nem zavaró Saúl, fiatalítottak középhátvéd poszton (Sarr és Chalobah) valamint érkezett egy kellemes 113 millió euróért Lukaku, aki ugye máris menne vissza a Zinterbe. (Egy Hazard-Mariano duóért átvenném, ha Hó a katariakat választaná. Esetleg mellécsaphatjuk Carvajal maradványait, ha már úgyis hiányposzt a jobbhátvéd arrafelé).

A problémáik tavalyról azzal együtt megmaradtak. A védelmük bár hasonlóan jól zár, mint a Poolé vagy a Cityé, gólszerzésben 19 illetve 12 ponttal maradnak el riválisaiktól, ami a pontok számában is látszik. Minden sorozatot figyelembe véve Havertz és Lukaku a két legjobb gólszerzőjük 10-10 góllal, ami megegyezik a szezonban kb. 5 értékelhető meccset produkáló Ase góljainak számával. A szezonbeli össz-gólmennyiségben persze jobban állnak, mint mi (91 vs 86), de egy megbízható gólszerző hiánya erősen rányomta a bélyegét a csapat teljesítményére.

Ezzel együtt nem érkeznek rossz formában a meccsre. A 18 2022-ben lejátszott meccsükből 2 vereség és 3 döntetlen született csak. Az egyik vereség mondjuk pont a kínosabb fajtából: a hétvégén a Brentford agyalta meg őket a Stanford Bridgen 4-1-re. Bár Pulisic, Kovacic, Jorginho és Lukaku is pihent, ez így is egy csúnya vereség a csapatnak.

Bár Tuchel taktikailag rugalmasabb, mint Carlo (tudom, sánták között a félszemű is hall), de nagy meccseken jellemzően a 3-4-3-as felállását csapta ki az asztalra (bár a Lille elleni visszavágón és a City elleni bajnoki vereség alkalmával 3-5-2 volt a matek). A stabil és szervezett védekezéshez nem fűződik tehát kétségem szerda este.

A Chelsea támadások legfontosabb eleme idén talán Christian Pulisic, aki remekül mozgatja, illetve mogásával irányítja a csapatát a kontrák során. Ebben fő cinkosai Havertz és Mount, valamint a támadással fellépő szélsőhátvédek. A középpályán a Kanté – Jorginho duó profilját pedig szerintem nem kell bemutatnom senkinek. Kettejük alternatívájaként/társaként feltűnhet Kovacic is aki remek teljesítményt nyújt Tuchel kezei alatt.

A játékukban szerintem a legfontosabb kérdés az, hogy Lukaku vajon kezdőként kap-e szerepet. Ha nem, akkor egy Kanté – Kovacic – Jorginho középpálya előtt Havertz és Pulisic lehet a legfőbb veszélyforrás. Hiányzóként egyed ül Chilwellt (ez nem a tevékenység, hanem a tag neve) lehet említeni, így a német mester a számára legoptimálisabbnak tartott csapatot küldheti a pályára. A védelemben ez valószínüleg Azpilicueta, Silva, Rüdiger, Christensen és Marcos Alonso ötösét jelenti majd, a kapuban persze Mendyvel.

Madridi opciók

Hazard és Jovic hiánya nem jelenléte nem ró komoly terhet Carlo terveire. Azonban a saját nem jelenléte nagyobb problémát is jelenthet a csapat számára. Jelenleg úgy tudom (kedd délután 15:40) hogy nem lesz a csapattal Londonban a covid miatt.

A kezdő összeállításában Ancelottinak is lehetne lehetősége variálni, de a hírek szerint erre nem nagyon van esély. A Kurta, Carvajal, Militao, Alaba, Mendy, X-X-X-X- Benzema, Vini sor adott, azonban az XXXX-en fog múlni a meccs képe. A jelenlegi hírek szerint ez CKMF-et jelent, ami szvsz a második legrosszabb alternatíva a lehetséges opciók közül (ezen Fede helyett Asensioval lehetne már csak rontani). Az ellenfél erősségeit figyelembe véve a legoptimálisabb FCM és Rodry lenne. Mindannyian képesek remek védőjátékra, és a sebesség, valamint a fizikum is jobban pariban lenne az ellenfél hasolnó erősségeivel. Mondjuk a tavalyi taktikához képest tulajdonképpen bármi előrelépés lenne.

Ezzel együtt Ancelotti is feltehetőleg a biztonságra fog törekedni, hiszen a visszavágó a mostanában jól teljesítő Bernabeu előtt fog lezajlani (all hail norma). Fejben nyilvánvalóan sokkal több kell majd a csapattól, mint a PSG elleni odavágón, vagy a Barca elleni égésen, hiszen Tuchel csapatai az ilyen meccseken általában 100%-osak fejben és taktikailag egyaránt.

Összegzés

Azt, hogy mi lenne a jó a csapatnak, azt nehezebb megítélni. Hosszabb távon egy megalázó kiesés és ennek folyományaként Ancelottitól való elköszönés lehet, hogy jobbat tenne a klubnak, de annyira nem szar a helyzet még, hogy ezért szorítson az egyszeri szurkoló. Körömrágós, izgalmas meccsre nem hinném hogy számítani kell, azonban taktikai szempontból mindenképp érdekes lehet hogy hogy teljesít két más-más problémákkal küzdő csapat.

Oszd meg a posztot, ha tetszett!