Érdeklődőknek:

A két edző célja egyértelműen az volt, hogy a párharcot ne ma döntsék el a játékosok. Más magyarázata nem lehet annak, hogy mindkét csapat, de főleg a City ennyire passzív volt támadásban.

Abszolút meglepő (de nem újdonság) volt de Bruyne és Bernardo Silva fals centerjátéka, Gabriel Jesus baloldali védőmunkája Sterling beállításáig. Ha igaz, akkor ugyanezzel a tervvel futottak ki a Carabo Kupában a Manchester United ellen Mahrezék.

A két csapat megpróbálta totálisak kioltani egymást. Nem véletlen, hogy mindhárom gól egyéni hibákból születtek. A meccsnek 3 szakasza volt. Az első egészen Isco góljáig tartott. Eddig a pillanatig egyik csapat sem akart kockázatot vállalva több energiát beletenni a támadásba. A második szakasz Jesus góljáig tartott. Ebben az időszakban a City lendületesebben, nagyobb határozottsággal támadt, mentek az egyenlítő gólért. Ramos egyéni hibája az ő malmukra hajtotta a vizet. A harmadik, egyben utolsó szakasz Jesus gólja után kezdődött, amikor a City nem állt vissza a korábbi, mélyebb játékra, hanem lendületből mentek a vezető találatért, amiben óriási segítség volt, hogy Pep egyetlen cserével a 4-4-fals 2-ről 433-ra állította át a csapatát. Carvajal Mendyvel és az időnként oda kilépő Gündogannal még fel is tudta venni a harcot (Varane, Isco, Luka segített be neki, váltakozva; miközben a másik oldalon a mi Mendynknek mindig ott volt Vinicius biztosítani), az egy-az-egy elleni játékban kimagaslóan hatékony Sterlinggel szemben már nem.

Ezután a City már rutinból hozta a domináns játékát, amelyet csak segített Ramos jogos piros lapja.

Nézzük meg, milyen fontos jellemzői voltak a meccsnek!

A City-től megszokhattuk, hogy magasan, összehangolt csapatmozgáson keresztül letámadják az ellenfelet. Pep most máshogy döntött, KdB és Silva folyamatosan ember- és méterhátrányban volt minden labdakohozatalunknál. Casemiróval sem Gündogan, sem Rodry nem ment, hogy látszámban biztosítani tudják a pálya középső zónáját. Ehhez kellett a sárga kiemeléssel jelzett Jesus szorgalmas, fegyelmezett védőmunkája. Amíg meg nem szereztük a vezetést, ez volt az egyik állandó játékkép.

Ha kellett, Jesus a védővonalukig visszalépett a felfutó Carvajallal. Taktikai fegyelmezettségből csillagos ötösre vizsgázott a brazil támadó. A képen azt is lehet észlelni, hogy Lukita és Isco is igyekszik passzopciót biztosítani a labdásnak. Modric az oldalra mozgásával, Isco a mélységi visszalépésével. Vinicius, ahogy várható is tőle, a vonal mellett van, a csapat szélességét biztosítva ezzel.

Az eggyel ezelőtti képen azt láttuk, hogy milyen az, amikor a játékosok az üres területet keresik, ezen az ábrán azt láthatjuk, milyen az, amikor a játékosaink kialakítják az üres területet a harmadik társ számára. Általában Gündogant mozgatta el Modric (időnként Rodry-t), hogy Isco/Dani szabadabban kaphassa a labdát.

Amikor a City akarta felépíteni a támadásait… Akkor mi teljesen más tervvel mentünk nekik. Zidane el akarta kerülni, hogy laposan kipasszolják a fiait, ezért emberorientált, magas pozíciófogással álltunk fel minden hasonló esetben – egészen Isco góljáig. A kapust hagytuk (a legtöbbször), hogy ő legyen rákényszerítve az ívelésre. De minden ilyen játékszituációnak az volt a célja, hogy a City felemelje a labdát. Ez a játékelem nagyon jól működött.

Amikor mégis sikerült lapos passzokkal játszania a Citynek, akár a kapustól, akár a középpályájukról hátravitt labdával, a Madrid labdaorientált letámadással élt. Itt is hosszú labdákra akarták kényszeríteni a vendégeket, vagy ami még jobb, labdaszerzés történt.

Amikor pedig labdaszerzés történt (bár itt Walkernek többször lett volna lehetősége felszabadítani), akkor az történt, amit mi szoktunk megtapasztalni, csak épp szenvedőként; most azonban haszonélvezőként: rendezetlen védelemre lehetett rárontani. Lehet látni, ahogy Modric, Benzema szűkíti a területet a labdás irányába; Vinicius Walker irányába indul el, Isco pedig az üres területbe fut be.

Aztán beállt Sterling, 433-ra váltott a City, Jesus visszalép a komfortzónájába.

Hogy kihasználja Ramos rossz védekezését. Szerintem nem volt lökés, de tény, hogy simán be szokták fújni a támadó ellen az ilyet. Van, amikor jogosan, van, amikor nem. Most nem fújták be, de rosszabb dolog, hogy Ramos elfelejtette, hogy az emberét is figyelemmel kell kísérje, nem csak a labdát. Ott van jó példának Mendy, aki a szélről bemozgó Mahrezzel befut és figyeli a labdát is. Az különösen ciki, hogy mennyi madridi volt képtelen megakadályozni de Bruyne beadását.

A csapat mentaly strong-mutatója negatív tartományban van, de minimum abba az irányba halad. Jelen állapotában két, különböző okok miatt, de meggyötört csapat fogja lejátszani hétvégén a Clasicót.

A BL-visszavágón kiharcolható továbbjutásnak ugyan van matematikai esélye, de amíg támadásban ennyire impotensek vagyunk (nem elég hatékonyak, ahogy erről a Beharangban szó volt), vérmes reményeink nem lehetnek.

Zidane idén Solari szerepébe bújik, abban a színdarabban, hogy miként lehet 2 hét alatt tönkretenni egy szezont.

Bár nem minden az ő hibája, de legkönnyebben őt lehet felelőssé tenni a kudarcért.

Oszd meg a posztot, ha tetszett!