Amikor a felvezetőben azt írtam, hogy nem a Nou Campban fog eldőlni a bajnokság, nem fogadtam volna arra, hogy ez annyira igaz lesz, hogy 0-0-át fog játszani egymással a két gigász. A rivalizálás pontazonossággal folytatódik. A Real Madrid legfontosabb nyeresége az, hogy mentálisan megerősödve érkezett meg az év végéhez, és számos olyan folyamat látszik körvonalazódni, ami bizakodásra adhat okot a jövőre nézve is. Összefoglalunk.

Zidane a Courtois – Mendy, Ramos, Varane, Carvajal – Isco, Casemiro, Kroos, Valverde – Benzema, Bale kezdővel vágott neki a mérkőzésnek. A hazaiak oldalán sem volt meglepetés, Busquets a padon kezdett (és ott is maradt), Rakitic kapott bizalmat, és a hisztiző Vidal se került be a kezdőbe.

Kellett jó pár perc, míg a Madrid belerázódott a meccsbe, a 94 ezer ember és a Nou Camp légköre azért nem mindennapi. A hazaiak részéről a Messi-Jordi Alba kapcsolat okozott nekünk gondokat, ami azért is furcsa, mert minden valamirevaló elemző első intelme lenne a Real számára, hogy ezt le kell védekezni. Mindenki tudja, Carvajal is tudja, mégis háromszor került mögé az első félidőben a Barca bal bekkje, és mindháromszor nagyon veszélyes szituáció keveredett ki belőle.

Mindkét csapat megpróbálta az ellenfél térfelén megzavarni a build-up-okat, és ez a Real Madridnak ment valamivel jobban. Többször is sikerült az ellenfél harmadában labdát szerezni, főleg Lenglet volt megzavarható, őt kifejezetten sokszor sikerült rossz megoldásra kényszeríteni.

A félidő derekára a vendégcsapat átvette az irányítást, nyomás alá helyezte a Barcát, és a mérkőzés képe kezdett megváltozni. Ez az időszak alapozta meg a Real önbizalmát az egész meccs tekintetében. Ebben az etapban a katalánok védekeztek, és ők voltak azok, akik egy-egy kontrában reménykedhettek. Szerencsére Messit általában sikerült leduplázni, és lassítani, Suarezt pedig szinte teljesen kivettük a játékból. A Real biztonsági futballt játszott, nagyon keveset kockáztatott, fegyelmezetten zárt vissza, és sikeresen vette el az élét a Barca játékának. Az első etapban ez a hazaiakat talán meg is lepte valamennyire, három sárgát is begyűjtöttek, ami jelezte, hogy sokszor voltak késésben a védekezés tekintetében.

A Real dicséretére legyen mondva, hogy veszélyeztettünk fejesből, kispasszos játékból, valamint Valverdének, majd Casemirónak voltak nagyon veszélyes átlövései is. A Real nem hogy alárendelt szerepet nem játszott, de inkább dominálta az első félidőt. A bíráskodásról nem szeretnék túl sokat értekezni. Egyértelmű, hogy a VAR nem működik jól, két 11-est is kaphattunk volna, ami pontok szempontjából jó jött volna, de én egyelőre a csapatunk általános javuló játékának örülök, mert hosszú távon sokkal fontosabb, mint egy-egy megalapozatlan bírói ítélet. Kaptunk már sokkal rosszabb játékvezetést is.

A második félidőben sem változott sokat a játék képe, továbbra is a Real tűnt magabiztosabbnak, de kétségtelen, hogy a Barca játékában is benne volt, hogy egy kontrát sikeresen végigvisznek egyszer. Ehhez nagy ajándék lett volna így Karácsony előtt, ha a vendégek eladott labdákkal járulnak ehhez hozzá, de ez nem történt meg. Ahogy telt az idő, egyre inkább körvonalazódott, hogy sikerül a hazaiak méregfogát kihúzni, és itt nem csak arra gondolok, hogy Suarezt kivontuk a játék érdemi részéből. A Real egy jegyzett ellenfél ellen ismét csapatként volt erős. A védekezésünk összeállt. Nem volt kivétel, ha kellett, Benzema és Bale is a saját 16-osunk előtt követte az emberét. A Barca kombinatív játékát sikerült limitálni, és ami nagy szó, hogy ezt nem faragva, erővel, és nem veszélyes szabadrúgásokhoz juttatva őket értük el. Talán egy szabit lőhetett Messi megfelelő közelségből, de azt is a sorfalba vágta.

Nem, hogy a Barca vezetést sikerült megakadályozni, de a Realnak volt csak Bale révén két nagy helyzete, az egyiket Fede kissé későn érkező passzából az oldalhálóba vágta a wales-i, a másikat Mendy remek passzából a hálóba juttatta. Sajnos Mendy nagyon jó ütemű kiugrására egy hajszállal későn jött a passz, ott volt meg a leshelyzet. Azt gondolom, ezek után egyértelműen a Barca örülhetett, hogy egyáltalán az egyik pontot otthon tudta tartani.

Epizódok, néhány meglátás

Ernesto Valverde cserélt először. Viszonylag korán, az 54. percben nyúlt bele a meccsbe. Zidane-t szoktam ilyenekért szapulni, mert szerintem elcserélte magát. Azt a Semedót hozta le, aki egy az egyben többször okozott zavart a védelmünk baloldalán. Én fellélegeztem, amikor láttam lesétálni a pályáról. Helyette a sokkal kevesebb aggyal, de nagyobb vehemenciával futballozó Vidal jöhetett fel a gyepre. Busquets meg az arcába temette a kezeit a padon. Ezzel párhuzamosan a veszélyes felfutásokkal operáló Sergi Robertót egy sorral hátrébb száműzte. Köszi, Ernő Bá!

Szeretnék kicsit kitérni Casemiro játékára. Ha a felvezetőben megjegyeztem, hogy a statisztikák nem feltétlen írják le hűen egy játékos hasznossággát; most azt is megjegyezném, hogy Casemiro tegnap esti játékát általában dicséri a sajtó, de nem biztos, hogy az első percepció mindent megmutat. Abszolút hasznos volt, de megjegyezném, hogy két nagyon veszélyes labdaeladása is volt, az egyik folyományaként kapta a sárgát, ami miatt kihagyni kényszerül majd a Bilbao elleni ütközetet, a másikból meg egy nagyon veszélyes lefordulást tudtak csinálni a hazaiak. Most ebből a párharc vesztésből nem kaptunk gólt, a Valencia ellen hasonlóból igen. Ami engem sokkal jobban zavar, az a 6 db indítási kísérlet, amikor nagyon jó ütemmel kiugró játékost próbált megjátszani. Mind a 6 alkalommal hosszú, elérhetetlen labdát adott. 0/6. Ez nagyon fájdalmas volt, mert mindkét csapat ilyen helyzetekből tudott a másik védelme mögé kerülni. De nem akarom bántani, mert sok labdát szerzett, számtalanszor tisztázott, és összességében dicsérhető, de ez a 0/6 nagyon csúnya. És ez mind-mind olyan szituáció, melyből az egyértelmű gólhelyzetek alakulhattak volna ki.

Persze ez a szituáció felveti a másik fontos kérdést is. Miért Casemiro próbálta ezeket a passzokat elindítani? Mindig csóválom a fejem, amikor Kroos csodálatos statisztikáival van tele a sportsajtó. Ezek egyértelműen úgy jönnek létre, hogy a német krónikus kockázatkerülő. Bántóan kevésszer próbál csínbe kiugratni valakit, vagy védelem mögé löbbölni. Nagyon szépen, ütemben teszi oldalra a labdát. Észreveszi az oldalvonal mellett üresen maradt társat, és tért ölelő labdával találja meg. Ehhez kell a briliáns technika, hogy javarészt hiba nélkül érkezzenek meg a labdák. Bravó. De Isco 4 kristálytiszta kényszerítőt csinált meg, vagy indult meg dinamikusan a felhúzott védelmi vonal mögé. Egyetlen egyszer sem kapta vissza a labdát! 0/4. Ebből 3-szor Kroos nem tette le, egyszer Valverde. A Sociedad megmutatta, hogy kell a szélen átmenni a Barca védelmén. Ehhez képest egy ilyenre emlékszek, amikor Mendy indult be, és lőtte Bale a visszafújt gólját. Sokkal több ilyen kellett volna! Többször megvolt a bemozdulás, csak a labda nem érkezett meg hozzá.

A csapat mentális állapotát és önbizalmát kiválóan aposztrofálta a több sarkazásos megoldás, amiből az egyik legszebb Isco megmozdulása volt, amikor Piqué kapta meg sarokkal a bőröst és Benzema lőhetett kapura.

Nálunk mindennel együtt pozitív folyamatokat látni. Valverde egy kincs. Elképesztő mennyit fejlődött az elmúlt egy évben. Úgy szűr, mint Kante, úgy olvassa a játékot, mint Modric, és úgy veri rá kapásból a kipattanót, mint anno Zidane! Ha kicsit jobban helyezi, akár kétszer is betalálhatott volna átlövésből.

Modric immár „hivatalosan is” az elsőszámú cserénk a középpályára. Intelligens ember, nem elviseli ezt, hanem támogatja. Pontosan tudja, hogy mi a szerepe ebben a csapatban, és teszi a dolgát szorgalmasan. Az év végén lejáró szerződésének hosszabbításáról egyelőre nincs szó, elképzelhető, hogy utolsó szezonja a Realban, de ha meg tud békélni a helyzetével, én nagyon szívesen látnám jövőre is. A tapasztalata, a „szeme” nem lesz rosszabb, és hiába gyengébb a tüdő, az a láb még mindig odateszi a labdát külivel, ahova kell, és amikor kell.

Mendy nagyon jól halad, a múltkori piros lap sem törte meg a lendületét. Hátul alapvetően stabil és elől az összjátékban sem jön zavarba. A beadásai még elmaradnak a Marcelo mutatta szinttől, de ez könnyedén fejleszthető. Fizikálisan elnyomhatatlan. Nagyon jó, hogy itt van velünk! Az elsők között választanám a csapatomba a grundon.

Isco a Valencia elleni gyengébb teljesítménye után ismét nagyon hasznos volt. A szerepköre egyébként nem volt nagyon más, mint akkor, hiába utaltunk erre a felvezetőben is. Igazából nagyon hasonló faladatai voltak újra, csak most sokkal jobban oldotta meg.  Fizikálisan visszatért a legjobbjához és ez jót tett neki.

Benzema szerdán a kevésbé látványos szerepkörében volt nagyon jó. Nem villogott, de nagy melót tett bele.  Nagyon nagy a munkabírása, és azon ritka futballisták egyike, aki miután fejben megérkezett a csúcsra, fizikailag fejleszteni tudta magát, és még mindig meg tudja valósítani erőből, amit eltervez, és, amire a csapatnak nagy szüksége van. Megkövetem ezúttal is. Már évekkel ezelőtt eladtam volna a viharba!

Carvajalt kicsit szertelennek éreztem főleg az első félidőben. Alba sokszor került mögé, ami végződhetett volna sokkal rosszabbul is. Aztán összekapta magát és koncentráltabban hozta a meccset. Azért én Odriozola iszonyatos munkabírását és villámgyors felfutásait is nézném időnként.

Varane is kifejezetten jó volt, régi önmagát idézte. Így kell egy világbajnok védőnek futballozni! Kár, hogy az ellene elkövetett szabálytalanságokból egyik 11-est se kaptuk meg.

A meccs előtt aláírtam volna az egy pontot, mert ezzel a Bernabeuba tereltük a döntést (azaz tereltük volna, ha ezen a két meccsen múlna a bajnokság), és ez alapvetően megfelelő eredmény. De jó lenne már egyszer úgy eljönni a Nou Campból, hogy azokat a pontokat is vinné magával a csapat, amit a teljesítményével megérdemelt. Ez megint egy olyan meccs volt, amit megnyerhettünk volna! Nem tudom kiverni a fejemből, hogy egy jó Hazarddal ez meg is lett volna! Na, majd Madridban!

A csapatnak menni kell tovább, és vasárnap a Bilbao ellen még szintén Marcelo, Hazard és Casemiro nélkül, talán a fiatal braziljainkat jobban használva, be kell gyűjteni a 3 pontot. Most megint olyan hetek jönnek, hogy a bajnokságért folytatott küzdelemben nem szabad botlani. Más dinamika, más feladatok, de ugyanolyan elszántsággal kell játszani! Egy kicsit közelebb érzem most a bajnoki cím lehetőségét, mint eddig bármikor korábban. Nagy ellenfelek otthonában nem kaptunk ki. A kötelezőket meg hozni kell! A Barca idegenben sokkal gyengébb, mint mi. Ennek év végére súlyos pontokban kell megmutatkoznia!

A meccs alatti eszmefuttatások esszenciáját megtaláljátok itt is gwolf94 gyűjtésében.

Sok vonatkozást lehet még érinteni, tegyük meg ezt a komment szekcióban!

Oszd meg a posztot, ha tetszett!