Mélység

Nem csak a Real Madrid kerete mély. De arra sem tudom letenni a nagy esküt, hogy elértük a teljesítményünk negatív csúcsát. Van még hova zuhanni. Mert magasan voltunk. Beszippant a mélység? 

SULTAN – Ramos Time, kicsit másképp

Nem mindig könnyű madridistaként higgadt fejjel áttekinteni egy vereséget, és elemezni az okokat. Szeretnék néhány felvetést szigorúan a szubjektív kis fotelem öleléséből lereagálni.

Állítás: Szar a keret, nincs igazi csatárunk, ez az oka a gyengélkedésnek.

Jain, ahogy a német mondja, ha így is, és úgy is meg lehet közelíteni a kérdést. Ez az a keret, mely esélyt sem adott a Manchester Unitednek, majd sárba tiporta a Barcát pár nap alatt kétszer – alig néhány hete. Kétségtelenül igaz, hogy taktikai repertoárunk gazdagodna egy klasszikus, gyilkos befejező csatárral, és valószínűleg nem mínusz 7 ponttal állnánk a bajnokságban, ha lenne ilyenünk, de azt gondolom, hogy a jelenlegi kerettel, a sérültek dacára is simán meg lehetne oldani a feladatokat.

Számomra üvölt a játék képéből, hogy mentálisan vagyunk elégtelenek. A siker és a sikerhez vezető út kemény szellemi megpróbáltatás, és bizony, amikor megadatik a csúcs, amikor sikerben fürdik az ember, az esetek nagyon nagy százalékában ezt egy mezei focista nem képes megfelelően kezelni, feldolgozni. Nem véletlen, hogy az újkori labdarúgásban évtizedekig nem volt képes egy csapat sem duplázni a BL-ben. Ezek a motivációk nagyon mélyen erednek, és nagyon erős egyéniségnek kell lenni ahhoz, hogy erre – főleg csapatszinten, ahol rengeteg apró kölcsönhatásból áll össze a játék -, megfelelő hatással tudjon lenni egy futballista. Lehet erre valamennyire kívülről is befolyással lenni, de a hatás időtartama már nagyon egyénfüggő. Lehet, hogy egy lelkesítő edzői felfogás jó attitűdökkel küldi ki a pályára a csapatot, de az első pár elvesztett párharc, vagy rosszul sikerült passz az adott játékost, és rajta keresztül az egész csapatot visszarántja a földre, adott esetben a középszerűségbe. A hozzáállásbeli defektusokat jól mutatja, hogy a két hazai döntetlen után egy nagyon erősen tartalékos csapattal, egy igen jó Sociedadot sikerült idegenben felülmúlni, majd a könnyűnek ígérkező Betis elleni hazait – már Ronaldóval, Marcival – bebukni.

Ez az egyének szintjén dől el. Nézzük Dani Carvajalt. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, mire képes, s hogy milyen extrákat tud a csapatjátékhoz adni. Ennek súlyos hetek óta csíráját nem látni. Épp ellenkezőleg, minden meccsen több olyan hajmeresztő megoldása van a védekezésben, melyből simán gólt kaphatunk. Nem, hogy támadásban nem tesz bele extrát, de hátul gyakran az alapfeladatait sem tudja ellátni.

Bale némileg a rendszer áldozata (egyébként pont tegnap őt a csapat jobbik felébe sorolnám, bár ez épp most nem nagy dicsőség), de abszolút látszik rajta a motiválatlanság.

Az sem véletlen, hogy Asensio remek évkezdetét követően Zidane egy sajtótájékoztatón arra kérte, az újságírókat, hogy ne fújják fel a góljait, ne rakjanak rá terhet, hagyják nyugodtan dolgozni, fejlődni. Az utóbbi két meccsén Asensio is visszaesett, anélkül, hogy részletesen elemezném a mutatóit, nagyon jól emlékszem pár kulcsszituációra, amikor nem passzolt, fontos párharcot vesztett, vagy hagyta magát szerelni. De említhetjük Ronaldót is. Magam nagyon reménykedtem benne, hogy a Betis ellen széttépi az istrángot, és minimum egy triplával terheli a zöld-fehéreket. A kihagyása során még szerencséje is volt, hisz közben jött a Bernabeu Kupa és két válogatott meccs is, aztán a BL, ahol formában tudott maradni, megvoltak a játékpercei. Tegnap ő is némileg a szerkezet áldozata volt, egyetértek a szerkesztőségünkben felmerült gondolatokkal, hogy Bale-lel az oldalán egy ilyen csapat ellen kevésbé jönnek ki a skilljei, szemben azzal, ha Benzema játszott volna mellette; de mégis odakerült párszor, és volt jó néhány viszonylag tiszta helyzete, amit gólra kellett volna váltania. Mi van vele? Zavarja Messi 4 gólja, görcsöl? Amíg igazi csatár nélkül, Ronaldóra hagyatkozunk elől, addig ezt nem viseli el a csapat.

Én magam írtam le, hogy pl. a Valencia ellen nem volt szerencsénk a helyzetekkel, de ezt három ilyen hazai meccs után már el kell felejteni. 9 pontból kettőt szereztünk.  Ezek mentális gondok, melyeket tetézett Zidane meccselése is. Most IS simán elcserélte magát. Erre Jose részletesen kitér.

Ramos, akiben minden meccsen benne van a piros lap, de sosem feledjük, hány gólt köszönhetünk neki az előző szezonban (v.ö.: Muszorgszkij buzi volt, de nem azért szeretjük), mostanában nincs a topon. Tegnap a Betis találatánál az évtizedes rutinjával szépen bekísérte a támadót, és garantálta számára, hogy ne lehessen leshelyzetben. Persze, hogy nem felejtett el focizni, csak nincs ott fejben. A szörnyű az, hogy most is megvolt a Ramos Time a 94. percben, csak épp a Real kapott gólt belőle. Azt hiszem, ez a motívum gazdag teljességében ábrázolja a csapat jelenlegi helyzetét. Amit mentális erővel behúztunk tavaly, azt most gyenge koncentrációval elveszítjük. A különbség ordító.

Valahogy fel kell rázni a csapatot, mert dráma nincs, de gödör van. A lehető legkevesebb ideig szabad az alján maradni – hogy tavasszal legyen még miért izgulni a bajnokságban is!

JOSE – Rossz rendezés, rossz alakítások

A „meccselés” nem azt jelenti, hogy kapkodva hoz rossz és rosszabb döntéseket az edző. Valahogy nem jön a Zidane-magic, valahogy, ami tavaly csak jól sülhetett el, az idén csak rosszul. Ezen a meccsen minden döntése rosszabb állapotba lökte a csapatát, mint volt.

Kezdjük a felállással. 4-1-4-1, leginkább ez írja le a játékosok helyezkedését az első félidőben. Bale kifejezetten jól játszott a vonalak mellett, hozta azt, amit kért az edzője. Védekezett, labdát szerzett, üres területekre futott be, küldte befele a labdákat. Ellenben Isco nem érezte jól magát, nem hozott jó teljesítményt. Nem is értettem, hogy ZZ miért pakolta ki szélre. Eddig idén középen tolta és ott faszán. Két extra megoldással hozta a meccset: a tizenhatoson belüli lefordulása és lövése, valamint Bale kiugratása. Ja, hogy mindkétszer a centrumban volt és nem szélen? Beszédes.

Érdemes lett volna Lucast játszatni Isco helyett? Ha a vonalak melletti futóemberekkel tervezett ZZ, akkor igen. Lucas a tömörülő védelem ellen az egy-egy elleni párharcait nagy százalékban nyeri, és onnan már könnyebb jól beadni buksira, ha mögötted a védő.

De így nem sikerült Ronaldónak olyan területet kialakítani, amit szeret. Egyedüli centernek olyan védelem ellen, amely nem magas védelmi vonallal játszik, nem jó. Tankönyvi példa a 2014-es VB-re való kijutásért játszott svéd-portugál második meccse. Amikor mesterhármast szerzett, miután vígan nyargalászhatott a magasra tolt védővonallal játszó északiak ellen. De nem érzi magát komfortosan, ha egyedül van a darálóban. Tehát valami más felállás (mint a második félidőben, amikor Bale is csatlakozott hozzá), vagy Bale helyett Mayoral, aki ugyan fizikailag nem egy Lukaku, de elmozgásaival és harcos játékával területet és időt nyerhetett volna Ronaldónak.

Az viszont sokatmondó, hogy így is számos lehetősége volt a portugálnak (12 kísérlet összesen) és egyel sem tudott élni. Miért? Görcsös lett volna, hogy legnagyobb riválisa, aki élete formájában kezdte a szezont, már 9 gólnál tart? Vagy csak peches volt? Jó kérdés, válaszoljátok meg magatoknak. Én annyit láttam, hogy kereste a társait, adott jó labdákat (Carvajal kapufája…) és lőtt el olyat, amit nem kellett volna, de mindig ellövi.

Casemiro nettó emberhátrány a labdakihozatalokban. Sokszor feleslegesen elmozog, illetve felmozog a támadóharmad irányába. Kiesik egy ember, aki passzopció lenne. Cserébe a Betis-játékosok se törődnek vele.

Védekezésben sem volt jó, túl sokszor volt úton. A Betis játékosai úgy mozgatták ki a centrumból, hogy Tankunknak fel sem tűnt, csak szopatják ezzel. Mint egy lelkes tacskó, loholt a labdás után, feladva a lényeges területet egy semleges zónában történő labdaszerzés kósza lehetősége miatt. Párharcainak 22%-át nyerte meg. Ez édeskevés.

Marcelo és Dani Carvajal most inverz másolatai tavalyi önmaguknak. Egyikük már a beadást sem tudja problémamentesen megoldani, másikuk testbeszéde alapján feszült és nem brazilosan laza. Daninak a 33. percre 3 forintos labda levétele okozott gondot. Sőt, emlékeztek a gólvonal előtti mentésére is, ugye? Az fontos és szép mentés volt. De pörgessük vissza a dolgot! Kázmér vesztett labdát előtte. De miért? Mert Dani túl gyorsan és egyértelműen rossz embernek passzolt jobb oldalról. Ez az ember pedig nem volt más, mint a földről feltápászkodó és még szét nem néző Tank. Igen, Carvajal rosszkor rossz helyre adott passza kellett ahhoz, hogy Carvajal óriásit mentsen a gólvonalon. Sem ő, sem Marci nem érzi a ritmust, nincs meg a könnyedség a játékukban. Robotolnak, dolgoznak, de minden élesség, koncentráció nélkül. Tavalyi sikereink két legfontosabb láncszeme. A brazil sérülése újabb pofon a csapatnak, hiszen Theo biztosan nem játszik még a következő két meccsen.

Marad tehát Navas, Varane, Ramos, Kroos és Modric. Akikről úgy vélem, hogy nem hibáztak a saját feladatukban. OK, Navas védhette volna a fejest, persze, hallom máris a replikát. Igen, bravúrral igen. Ám nem az volt a meglepő, hogy gólt kaptunk – mert azt szinte mindig kapunk -, hanem az, hogy egyet sem lőttünk!

Zidane érthetetlenül két cserét is végrehajtott a 70. perc környékén (azért környékén, mert nem volt egyszerű művelet a két csere, még Lahoz is kellett hozzá). Azzal, hogy a megsérülő Marci helyett Lucas jött és Modricot Mayoral váltotta, egy olyan szerkezetbe helyezte csapatát ZZ, amit nem értettem. Ez a háromvédős szisztéma nem volt kényszerű választás, nem voltunk hátrányban. Cserébe Casemiro egyel hátrébb lépett, Kroos ezért akkora területet kapott a nyakába, amekkorát hatékonyan nem lehet bejátszani egyedül. Asensio a bal, Lucas a jobb oldalért felelt és volt még négy emberünk elől (Dani valószínűleg erőnléti okok miatt játszott ekkor fentebb, mint Lucas). A cserék utáni első játékhelyzetben Ramos, a háromvédős rendszer bal oldali védője szerzett labdát és azonnal megindult Adan felé. Nem elég, hogy indokolatlanul egy rengeteg gyakorlást igénylő, nehéz formációra állt át a csapat, de a Kapitány ezt még tetézi fegyelmezetlenségével és bár jól néz ki, ha megindul egy hátvéd a labdával, de nem ez a helyes lépés ekkor, ebben az esetben. Ráadásul a labda se találta meg Ramost a kapu előtt, semmit nem nyertünk ezzel, csak a védelmünket tettük ki még nagyobb veszélynek.

Aztán jött Bale sarkazása. Meseszép volt. Real Madridba illő mozdulat! Viszont, ha van Sors, akkor ő úgy volt vele, hogy elég volt tavaly a jóindulatából, most csakazértse!

Pár perccel később ZZ magához hívta Lucast, ezután pedig azt lehetett látni, hogy Carvajal és a 17-es helyet cserélt, valamint Kroos mélyebbre húzódott, Casemiro fentebb lépett. Nem lehet ennyi változtatást meghozni eredményesen. A játékosoknak kell egy stabil kép arról, hogy mit akar az edző tőle egyénileg és ez hogyan kapcsolódik majd a csapatszintű játékhoz.

Az utolsó 15 percben semmi mást nem csinált a gárda, mint mindenki szanaszét futott és beadásra beadás érkezett. A Betis megindulásainak meg két emberünk állt ellen.

A három hazai meccsen 67 alkalommal kísérletből csak 3 gól született. Ez szégyenletes és szánalmas. Olyan játékosokra van szükségünk, akik hatékonyak a saját feladatuk elvégzése során. Ez nem azt jelenti, hogy igazoljunk márazonnal, de legkésőbb télen centert! Nem. Ha a gárda ennyi helyzetet tud kialakítani, akkor nem kell igazolni télen. Ahogy Sultan is írta, ahogy én is gondolom: egy panelt kell kicserélni, egy kapcsolót kell átállítani a játékosok fejében. Nem szeretem a „szerencse-balszerencse” mentsvárat. Dolgozni és koncentrálni kell. Éhesnek lenni a sikerre. Akarni. De nem görcsösen.

Ettől félek pedig. Hogy a soron következő meccsen majd görcsösen akar majd a gárda. Az semmi jót nem fog szülni. Ezért írtam a hajnali poszt végén, hogy nem szabad ráfeszülni erre a helyzetre. Ahogy gyermekkori (meg jelenkori) egyik idolom írta nagy bölcsen:

Switch off the light
and close your eyes
feel the energy inside
chili bo
chili bo
chili bo

FIRE!

Cinikusan megjegyzem, hogy FIRE volt tegnap is. 27 kísérlet. 27.

Azt hiszem, ezek után mindenkinek világos, hogy voltak helyzeteink. Persze, nem mind volt nagy lehetőség, de ennyiből be kell találni legalább 2-3 alkalommal. A Betis ölte a játékidőt, a játékot és csak az utolsó 10 percben kezdtek el tudatosan átjönni a térfelünkre, TÁMADÁS-címszóval. Mert megadtuk nekik a lehetőséget. Mert nem tudta a csapatunk, hogy mit akar, hol van, mit jelent ez a meccs. Mentálisan nem volt felkészítve a csapat.

Szombaton, 16:15-től az utolsó előtti Alaves ellen játszunk idegenben. Ideje kimászni a gödörből.