Büntess! ​(VENDÉGPOSZT)

Ahogy azt már megszokhattátok, a nyáron felajánlottuk a lehetőséget, hogy vállalkozó szellemű blogger jelöltek kipróbálhassák magukat nálunk. Ez a poszt is egy jelentkezőnktől érkezett. A poszt végén pedig mind a formban, mind pedig a kommentszekcióban véleményezhetitek… 

 

A meccs beharangozója után az a hálás feladat is nekem jutott, hogy az összefoglalót elkészíthessem. A meccs után ezt már nem feltétlenül tartom hálásnak, mert sokáig kellett fennmaradni érte, és még a meccs sem volt igazán jó.

Kezdjük egy érdekességgel, a neten kóvályogva ebbe a felvezető képbe botlottam bele:

Aki eme kép alapján döntött a meccs megnézése mellett, az bizony nagyot csalódhatott: a képen szereplő 6 emberből Rooney már nem is az MU játékosa, Ibra is szabadúszó (ugye az?), a maradék négyből pedig mindössze kettő lépett pályára. Fail.

Digi hiányában az ESPN USA közvetítését választottam. Amint arra számítottam a meccs előtt is, viszonylag sokat került képernyőre José Mourinho. Amire nem számítottam, hogy mennyire amerikai lesz a közvetítés. Ugyanis kb. tízpercenként szakította félbe az amúgy egész élvezhető kommentálást egy, a másik bemondó által beolvasott sörreklám.

A Real kezdője nagyjából úgy nézett ki, ahogy várni lehetett, bár talán kissé támadó szelleműbb volt a szokásosnál, hiszen a középpályán a Modric-Kroos-Isco hármas kezdett. A hiányzó Ramos-Ronaldo duót a Nacho-Vazquez páros pótolta. Én alapvetően inkább egy gyémántra számítottam, és Lucas helyett Casemiróra, de mikor kísérletezzen Zidane, ha nem most?

A United kezdőjéből azért jó pár alapember kimaradt (de Gea, Smalling, Pogba, Mhitarjan, Lukaku), de így sem gyenge csapatot küldött pályára Mourinho.

Ezt jelezte az is, hogy az első percekben rögtön nyomás alá helyezték a Real védelmét, akik azonban egy-két kivételtől eltekintve jól oldották meg a feladatukat. A hátsó alakzat vezére Ramos hiányában Varane lett, aki nem egyszer tanári megoldást választva hozta ki, vagy épp rúgta ki a labdát a veszélyes zónából. Mellette Marcelo villogott még feltűnően, akinek úgy látszik, nagyon bejön ez a torna, gondoljunk csak a tavalyi góljaira. De Nacho és Carvajal is hozzátette a magáét, így véleményem szerint a teljes védelem dicsérhető volt a játék első negyvenöt percében.

Támadásépítés szempontjából már sokkal inkább problémák ütköztek ki. Isco teljesen eltűnt, a Kroos-Modric páros pedig a hiányzó védekező középpályás miatt nem tudta kellő intenzitással támogatni az első hármast. Általában a Marcelo-Kroos-Bale-Benzema négyes csinált ebben a periódusban bármi támadásban értékelhetőt, és néha Modric vétette még észre magát egy-egy szép és hasznos átadással. Külön öröm volt nézni, hogy Bale és Benzema milyen összjátékokat csillogtattak meg a pálya bal oldalán.

A kezdeti rohamok után az MU játéka inkább a távoli lövésekre korlátozódott, igazán nagy helyzetet pedig egyik csapat sem tudott kidolgozni. Amit kellett, azt Navas hárította, de amúgy nem igazán sok említésre méltó történt. Amit a meccs nézése közben felírtam magamnak, az Kroos passza Carvajalnak a 38. perc környékén.

A passz pillanata előtt: Carvajal a négy fenti madridi játékos közül a képen leginkább jobb oldalon lévő.

A levétel pillanatában:

Látható, hogy Carvajal lefutotta az egész manchesteri védelmet. Nekem erről egyből az jutott eszembe, hogy Dani Alves pont így futott el mindig a szélen és kapott labdát Xavitól vagy Iniestától, amikor a Barca a világ csúcsán volt. Ez egy olyan fegyver a kezünkben, amit véleményem szerint gyakrabban kéne használni: mélységből hosszú passz az elrohanó szélsőhátvédnek. A sebesség mindkét oldalon megvan ehhez.

Majd jött az első félidő hosszabbítása, és egy gyönyörű egyéni villanás Martialtól, ami után Lingardnak már csak a szinte üres kapuba kellett passzolnia a labdát. Nem tudnék egy embert kiemelni, aki madridi részről hibázott a gólnál, de a Martialra rárontó két ember talán lehetett volna egy kicsit határozottabb. Más már nem is történt az első félidőben, így 1-0-s manchesteri előnnyel vonulhattak a csapatok a pihenőre. Az egész félidőben egyetlen Marcelo-féle lesgól, ami feljegyezhető, ez azért igen halovány.

A második félidőre ZZ úgy döntött, hogy nem kockáztat, ezért felküldi az igazi sztárokat lehetőséget ad a fiataloknak és az eddig nem játszóknak, teljes sorcserét végrehajtva a szünetben, ami után a következőképp nézett ki a csapat: Casilla – Achraf, Hernando, Tejero, Quezada – Casemiro, Kovacic, Oscar – Feuillassier, Gomez, Theo. Valljuk be, ezt a csapatot sem gyakran fogjuk látni a pályán az idényben.

A United is nyolc játékost cserélt, de náluk ezzel inkább erősödött a keret, mintsem gyengült volna. Ennek ellenére a labda többnyire a Real játékosainál volt, és a formásabb támadások vezetése is a királyiakhoz köthető.

Alig hat perccel később Herrerát már le is kellett cserélni egy szerencsétlen ütközés után.

Rengeteg pontatlanság volt mindkét oldalon, ami természetesen betudható az összeszokottság hiányának és az idény eleji formának is. Ez abban csúcsosodott ki, amikor Theo elfutása után Lindelöf akkorát rúgott a balhátvédbe, hogy csoda, hogy a stadionban nem repült ki. Úgy tűnt, hogy labdára irányult a mozdulat, de nagyon elkésett, szándékosság legalábbis nem volt felfedezhető. Következett is a jogos tizenegyes, amihez számomra némileg meglepő módon Casemiro állt oda, és kegyetlenül bevarrta de Gea felett.

Nekem kellemes meglepetést okozott Hakimi érett játéka a jobbhátvéd pozíciójában. A többiek kb. hozták azt, ami elvárható tőlük, ő azonban nemhogy csak hozta, hanem magasan meg is ugrotta a szintet. Sem Martial, sem Lukaku, sem pedig Blind nem evett meg sok sót mellette. Danilo távozásával talán felkerülhet az első csapat keretébe, ha nem is állandó jelleggel, de egy-két meccsen nyugodtan be merném rakni.

A meccs vége felé már egész szép összjátékokat csillogtattak meg a csikók is, de kiemelendő továbbra is Hakimi, mellette pedig Casemiro, Kovacic és Theo játéka.

Közben ilyen, és ehhez hasonló jelenetek „szórakoztatták” a nézőket:

Ennek ellenére a meccs eredménye már nem változott, így következhettek a büntetők. De bár ne következtek volna!

Tíz próbálkozásból hármat sikerült belőni, de volt nem egy olyan is, amely még kaput sem talált. Theo gyengén kapu mellé gurított tizenegyese volt talán a leggyatrább, de azért manchesteri oldalon is vannak jelentkezők a pozícióra. Vége lett a meccsnek, a United 1-1-re nyert, ezzel ők 2, mi pedig 1 ponthoz jutottunk. Fura egy szabályrendszer, de igazából kit érdekel? Játsszunk minél többet, próbáljunk ki minél több formációt és taktikát, és készüljünk fel a szezonra!

 

Milyen tanulságot tudunk levonni a meccsből?

Ne várjunk túl sokat, számunkra a szezon első mérkőzése volt, és igen sok kísérletezésnek lehettünk szemtanúi. Az viszont kiderült, hogy Lucas a jobb oldalon megfelelő támogatás nélkül teljesen eltűnik, illetve hogy Isco is mennyire halovány, ha nincs normális passzopció a közelében. A 4-3-3-as felállás (vagy 4-5-1, ha jobban tetszik) ebben a formában nem működőképes, mert Modric és Kroos nem tud eléggé a támadások építésére koncentrálni, mindenképp kell mögéjük egy védekező középpályás. Nyomokban (talán pont a felállás miatt is) feltűnt az a fránya U-alak is. Emellett a büntetők elvégzését is lehetne még gyakorolni, még akkor is, ha az első számú ítéletvégrehajtó(i)nk most nem szerepeltek.

Hogy azért valami pozitívumot is említsek, jó látni, hogy Zidane milyen biztos kézzel mer a fiatal srácokhoz nyúlni (nem félreérteni!), illetve az új igazolás, Theo is rendkívül ígéretes performanszot tett a pályára tegnap este/ma hajnalban. És még egyszer utoljára megdicsérem Hakimit is, mert kitűnő, érett játékkal hálálta meg a bizalmat. Van még hova fejlődnie ugyan, de fényes jövő előtt áll. Valamint dicséret illeti az összes fiatalt is, akik nem roppantak össze a rivaldafénytől, és lehozták döntetlenre a sztárokkal teletűzdelt Manchester United ellen a meccset.

Felkészülési torna lévén, én nem vártam igazán sokat a srácoktól, és körülbelül ezt a minimumot hozták is. A büntetők nézése volt az egyetlen, ami nagy fájdalmat okozott, azt szívesen kihagytam volna, és akkor kicsit hamarabb alhattam volna. De ha már így alakult, legalább kicsit többet láthattuk a srácokat, mint kilencven perc.

Mit várok a következő meccsektől? Szerintem a City ellen viszonylag tartalékosan fogunk kiállni, hogy aztán a miami El Clasicón bevesse ZZ a nehéztüzérséget, persze továbbra is a legjobb csatárunk nélkül.

De legyen inkább minél több kísérletezés, hogy a szezonnyitó Manchester United elleni szuperkupa-meccsre már a lehető legtöbb tapasztalattal mehessünk!

Végezetül pedig nézzük meg a meccs egyik legszebb jelenetét (ki más, mint Marcelo nevéhez köthető!):

Ezzel végett ért a vendégposzt! Az alábbi űrlapon és a kommentmezőn keresztül értékelhetitek! 

Oszd meg a posztot, ha tetszett!