Szépen csillog az az ezüst is
Persze nem olyan szépen, mint ahogy az arany csillogna, de tegyük a szívünkre a kezünket, hányan gondolták a madridisták közül komolyan, hogy a Granada majd megállítja a Barcát?? Egy félidő alatt eldőltek a lényegi kérdések, a Barca bajnok lett, nekünk jutott a második hely. Onnantól kezdve enyhe kifejezés hogy nem szaggattuk az istrángot, leginkább letojtuk a meccset. Értékelhető momentumok az első félidőben voltak, a másodikra jutott néhány elpuskázott helyzet, valamint a takaréklángra visszaváltó Realt Zidane cseréi se dobták fel. Hajtás után összefoglalunk.
A mérkőzés egy perces gyászszünettel kezdődött, mert mint azt már mindenki tudja, pénteken Irakban néhány elborult agyú ISIS terrorista attól gondolta hősnek magát, hogy bement egy Real Madrid szurkolói klubba és válogatás nélkül lőni kezdtek mindenkire, megölve 20 embert és 16-ot súlyosan megsebesítve. Ezúton is együttérzésünket fejezzük ki a tragédia áldozatainak, és személy szerint remélem hogy ha elkapják valaha is élve a tetteseket, Guantanamo legmélyebb poklában fogják őket hosszú évekig kínozni.
Nem jött be a tippem, Zidane bizony felrakta a gálakezdőt. Eszerint mindenki egészséges volt, és a világért se akart kockázatot vállalni hogy nehogy ne mi győzzünk. Úgy is kezdtük a meccset, ahogy az várható volt. A Depornak már az nehézséget okozott, hogy a félpályáig eljusson a labdával, de leginkább törte a segükket a háló. Elképesztő Real dominancia volt a pályán. Nem is kellett sokat várni az első gólra, ami egy pazar akció végén született a 7. percben.
Bale ezúttal a balszélen kavargatott, röhögve otthagyta a 40 éves Depor legenda Manuel Pablót (vajon Victor Sánchez mire gondolt, amikor őt tette jobb bekknek, mikor Marcelóval, Ronaldóval és Bale-el kellett szembenéznie?), középre adását Benya (ha így akarta, akkor zsenális, ha meg nem, piszok mázlista) egyből továbbtette az ötös szélén tök üresen ácsorgó Ronaldónak, aki egyből kilőtte a rövid sarkot.
Innetől bajnoknak érezhettük magunkat…egészen 15 percig, Suárez első góljáig. Ronaldo pörgött mint egy felturbózott Duracell nyuszi, a 25. percben „befejelte” a másodikat. Kroos szögleténél Bale letaglózta Arribast, de a bíró nem látta szabálytalannak, a labda Ronaldo elé került, aki kapura fejelte, de a menteni igyekvő védője fejéről/kezéről (kívánt rész aláhúzandó), úgy pattant a kapuba a labda, hogy az ellenkező irányba induló Pletikosának esélye se volt a hárításra. 2:0
Ronaldo viszont úgy döntött, ilyen könnyen nem adja oda Suáreznek az Aranycipellőt. Négy perccel később (a nálam MoTM) Pepe olyan pazar hosszú indítással ugratta ki Ronaldót, hogy Modric szemébe biztos könnyek szöktek a gyönyörűségtől. Ronaldo egyedül lépett ki, el is pörgette a kapus mellett, de kapufára. A teljes Depor védelem állt, mert lest reklamáltak, és a vakvarnyú érvénytelenítette is az akciót. Mint a visszajátszásból kiderült, nem volt az. Egy perccel későb egy CR-Benzema kényszerítő után utóbbi lövését védte Pletikosa, majd Ronaldo Marcelótól kapott pazar labdát, lefordult vele, de a lövése a felső lécről pattant kapu fölé. Ezt követően visszavettünk a nagy rohanásból, néha a Depor is átnézett a mi térfelünkre, és a különösen aktív és agilis Cartabia révén egy kapu felé tartó lövést is magukénak tudhattak. A félidő végén még volt egy lehetőség növelni az előnyt, de Ronaldo szabadrúgása lepattant a sorfalról, az ismétlése a védőkről pont a kilépő Casemiro elé pattant, ő azonban a rárontó Pletikosa fölött már nem tudta a kapuba emelni. Ennyi volt a félidő.
A második félidő elején pedig átélhettünk valamit, amit már évek óta nem: Ronaldót lecserélték a szünetben. Nem valószínű hogy sérülés lett volna az oka, inkább az óvatosság, Hamesz váltotta. De minek… Ugyanis a szünetben megtudta Zidane és a játékosok is, hogy hogyan áll a Barca meccse, és egyszerűen már nem látta értelmét a kockázatnak. Egy 30%-on pörgő Real jött ki a második félidőre, és ugyan időnként voltak pazar megindulások, összjátékok, végig érezhető volt, hogy lélekben már máshol járnak a srácok. A Depor pedig próbálta ezt kihasználni, és kétszer is Navas kellett hozzá, hogy az elmélázó védőink közt ne szerezzenek gólt. Zidane pedig úgy gondolta, csempész még izgalmat a meccsbe, Kroos helyett a 61. percben Iscót küldte be. Ezzel egy csapásra agyonvágta a középpályás védekezésünket, mert Isco ritkán zárt vissza védekezni, cserébe alig tett hozzá valamit a támadásokhoz. Tegyük hozzá, egy visszavett, leereszett csapatba érkezett, de innentől kezdve a Depor úgy és akkor ment át a középpályánkon, ahogy akart. Így aztán a védelmünknek egyre több dolga akadt, és egyszer Navasnak is le kellett ordítania a társak fejét, amikor a a 72. percben a csereként beállt Vilalba az ötösről senkitől se zavartatva fejelhetett kapura. Persze Navas a helyén volt és elképesztő bravúrral védte. A végén még Marcelo szívatta meg csúnyán kétszer is a Depor jobboldali védelmét, betört a 16-oson belülre, de nagyon éles volt már a szög, és egy olyan rutinos kapusnak mint Pletikosa, onnan a rövidbe nem lehet gólt lőni. Ramos azért megkapta a menetrendszerű sárgáját (meg egyet még Modric is), és ennyi volt a meccs.
Értékelni futball szempontjából csak az első félidőt lehet, a második csak nyomokban tartalmazott focira emlékeztető momentumokat. A Barca a végén csak behúzta, és tavaly ősszel egy-egy döntetlennél mindig mantráztuk, hogy ez a végén fog sokba kerülni. Így is lett. Nem lettünk bajnokok ismét, hiába történelmi tett a 12 utolsó zsinórban megnyert mérkőzés. De ha valaki most azt hiszi, hogy lucskosra zokogtuk a párnánkat emiatt, az nagyon téved. Eleve talán egy 5% esély volt a bajnoki címre, a csapat pedig mindent megtett azért hogy éljen vele, de a sorsunk nem a saját kezünkben volt. Ettől függetlenül mérhetetlenül büszke vagyok a CSAPATRA! Az a fejlődés, amit az utolsó másfél-két hónapban mind játékban, mind mentalitásban bemutattunk, egészen elképesztő, még ha nem is járt most érte trófea. Ez a csapat még sokra hivatott, Zidane-nal az élen. De vár még ránk egy komoly mérkőzés, ahol mégis feltehetjük a koronát a szezonunkra, ahol a saját kezünkben van a sorsunk, és ahol a matrac és Simeone is megtapasztalja majd, ez már nem az a Real akit tavasszal legyőzött! És ott a miénk lesz a diadal!
Összefoglaló itt: