Madridi kaland
Senki által nem várt izgalmakat hozott az amúgy könnyed mérkőzésnek gondolt Rayo Vallecano – Real Madrid összecsapás. A 2-3-ra végződő meccsen a hazaiak az első negyed óra végére már 2-0-ra mentek, s innen jött vissza a királyi gárda Gareth Bale duplájával, illetve Lucas Vazquez remek fejesével. Így a roppant fontos 3 ponttal a zsebben tovább ragadva a Barcelona vezette élmezőnyre utazhattak haza Zizou legénysége, hogy megkezdhesse a BL meccsre való felkészülést. A felhőtlen boldogságot csupán Benzema sérülése árnyékolja be. Bár még nem tudni, hogy mekkora a probléma. Netán elővigyázatosságból lett lecserélve vagy tényleg komolyabb a gond? Hajtás után összefoglalunk!
Az első percekben még nem lehetett sejteni vagy látni, hogy itt bizony meleg lesz a pite. Tulajdonképpen egész jól kezdte habfehér együttesünk a találkozót. Nálunk volt többet a labda (But we had possession..), kézben a gyeplő, sőt még Bale révén egy szép távoli lövést is jegyezhettünk. Azonban a 7. percben nem várt fordulat következett be, Danilo nem tudni miért, óriási elánnal támadta le a hazaiak gyors szélsőjét. Bebé játszi könnyedséggel húzta el a labdát Danilo mellett és az így felszabadult üres területet befutva meg sem állt a kapuig. Sajnos Pepe se tudta megakadályozni, hogy középre adja a labdát, így a Varane-ra maradó két hazai támadó közül Embarba köszönte szépen és a hálóba passzolta a játékszert. Igazán problémásnak még ekkor se látszódott, mert továbbra se lettünk beszorítva a kapunkhoz vagy az ellenfél akarata se lett ránk kényszerítve. Viszont alig 7 percre rá egy szögletből növelni tudta az előnyét a Rayo. Varane igencsak szerencsétlenül fejelte le a labdát pont a kapu elé és pont az ellenfél támadója, Miku elé. 2-0. Joggal lettünk idegesek és ez Zizou-n is látszott, nem ez a forgatókönyv volt tervben. De még a legvadabb fejekben se jelenhetett meg az a kép, hogy a Liga legrosszabb védelmével rendelkező, 16. helyen álló otthonában a 14. percben már 2-0-s hátrányba kerül a királyi gárda. Ugyan eszembe jutott, hogy esetleg döcöghet a szekér ha túl tartalékosan állunk ki, de erre én se számítottam. A csapat mindezek ellenére nem esett kétségbe, nem esett szét, sőt a lélektanilag oly fontos gólt sikerült megszereznünk még a félidő előtt, Bale révén.
A fordulást követően továbbra is nyugodtak maradtunk és néhány helyzetecske után viszonylag korán, már az 52. percben megszereztük az egyenlítő találatot. Lucas Vazquez, aki Benzema helyére érkezett remekül előzte meg a védőjét és Danilo által középre tekert labdát a kapuba továbbította. Az ifjú spanyolnak még két másik helyzete is volt, amikor közel kerül a gólszerzéshez, de vezetésre egészen a 81. percig várni kellett. A wales-i gyorsvonatunk szemfülesen labdát szerzett a középpályán, amivel meg sem állt a kapuig. Majd pontos lövésével mattolta az ellenfél kapusát, Juan Carlost is. A mérkőzés ugyan nem ért még véget, mert az utolsó percekben is akadt még egy nagy hazai helyzet, de az eredmény nem változott. Nehezen, de nyert a Real Madrid.
A meccs részletein túl még ki kell térnem néhány egyéni teljesítményre. Kezdve a Bale-lel, akit kismilliószor ekéztünk a tavalyi szezon során, hozzáteszem, hogy jogosan. De most meg kell dicsérnem. A kezdő sípszótól kedzve rettentő elszántan, aktívan, agilisan és ami még fontosabb eredményesen játszott. Nem egyszer eresztett meg egy sarokpasszt, pedig emlékszem tavaly még egy 2-3 méteres normál átadást se tudott elvégezni. Úgyhogy well done, Gareth! Hátára vette a csapatot és csak remélni tudom, hogy maradt még benne puskapor. Szükség lesz rá!
Mellette még Iscót kell kiemelnem. Sokakkal ellentétben én másképp értékelem a teljesítményét. Szerintem nagyon jól játszott, mind az első felidő során Modric posztján, mind a második játékrészben támadóként. Nem mindig volt látványos, de annál inkább volt hasznos. Jól mozgatta, irányította a csapatot, nem egy ízben tette át a csapat súlypontját üres területre. Direkt figyeltem és csupán egy alkalmat vettem észre amikor talán előbb kellett volna továbbadnia a labdát. A kényszerítők fő kezdeményezője és főszereplője volt. Kovaciccsal kiegészülve remek párost alkottak, hiszen a fiatal horvát is bátran és kezdeményezően játszott.
Nem sok jó mondható el Jeséről, aki újfent bizonyította számomra, hogy nem érdemli meg a játékperceket. Nem tudom, hogy feladatként volt kiadva vagy saját maga gondolta, hogy átveszi CR szerepét, de rettentő rossz döntés volt. Ronaldo legrosszabb napjait idézte, ugyan kevesebb mutogatással. Szinte semmit nem tett hozzá a játékhoz. Nem tudom ti hogy láttátok, de reszemről szembeötlő volt a kreativitás hiánya. Ugyanazokat próbálta, a megindulásai nem ültek, és csupán kétszer került helyzetbe, amiket el is szúrt. Az egyiknél egyedül volt a kapussal szemben és bármit csinálhatott volna, de helyette konkrétan belelőtte a kapusba. Ezzel szemben a később beálló Lucas, aki alapból negyed annyi játéklehetőséghez jut, mérföldekkel jobban játszott. Nem csak akarás látszott rajta, de saját erőből 3-szor is helyzetbe tudott kerülni. Amiből egyet gólra is váltott, de a másik kettőnél is közel került, hogy kapuba jutassa a lasztit. Ez a srác kivívta és megérdemli, hogy többször jusson szóhoz!
Nem maradt más hátra, mint Navas. (Danilóról mit lehet mondani?) Nem volt sok dolga, az angol kommentátorok által „green octopus”-nak hívott hálóőrnek, de amikor kellett helyén volt. Az első félidőben bemutatott egy látványos védést, úgyhogy neki is jár a pacsi. És mint a City elleni utolsó főpróbaként, a Real Madrid jól hangolt. Bíznunk kell benne, hogy kedd este is több habfehér játékos lesz jó formában. Hala Madrid!
