Keylor Navas és bandája
A fehér hollót többször láthattuk idén, mint azt, hogy a riválisaink botlását kihasználtuk volna fordulón belül. Most erre is sor került, semleges nézőként egy élvezetes, lendületes találkozót; madridista szurkolóként egy fejlődő hazai csapat bajnokiját; masszív madridista–önkéntes-szakértők egy védekezni továbbra sem tudó Real Madrid győzelmét, vendégkommentelő Barca-drukker állampolgártársaink pedig a Messinek fricskát küldő CR-t láthatták, amint a portugál ország-világnak megmutatta, hogy ha akarja, akkor sokkal jobban ki tudja hagyni a tizenegyest, mint örök riválisa. A Real Madrid jelenleg egy pontra a második helytől és Te, Kedves Olvasó, egy kattintásra a teljes összefoglalótól.
Mielőtt ezt a fejlődést (?) jobban kifejteném, íme, itt van a Beharangozóban szereplő három szavazás eredménye, amelyet a kezdősípszó előtt mentettem le.
Jó volt látni, ahogy valóban lendületesen, önérzetesen játszottak a srácok, az elvesztett labdák után, az azzal megbízott játékosok azonnal a visszaszerzésre törekedtek és egy kisebb, lokális háború megnyeréséhez elegendő lövéssel kínálták meg a Sevilla kapusát és a Sevilla kapuja mögött található szurkolókat. Mennyi is az annyi? Vizuálisan így néz ki a két csapat lőlapja:
Illetve ha a két csapat támadásait megnézik idősebb angol futballszurkolók, akkor könnybe lábad a szemük. Mindkét csapat élt a beadás lehetőségével.
Bár sokat nincs mit csodálkozni a mi részünkről. Adva volt az igen agilisan és aktívan játszó Bale, aki akkor is beadta, amikor a buszra szállóval csak bele kellett volna bikáznia egyet. Adva volt Danilo, akiről több tudományos konferencián elhangzott, hogy álmából felkelve is első dolga, hogy beadja a labdát. (Bár a meccs elején forintos zsugával ugratta ki Balet. Ez volt az, amikor Gareth inkább CR-t akarta megjátszani.) Továbbá adva volt a másik oldalon Marcelo, aki egyedül maradt a támadóharmad azon szakaszában, bár időnként kihúzódott mellé CR, vagy Benzema. De inkább egyedül kellett megoldania a dolgot, ő pedig legtöbbször ezt rossz beadásokkal abszolválta. Felmerült, hogy miért így és miért nem középen horgoljuk fel a vendégvédelmet. Talán épp azért, mert ehhez nincs meg a megfelelő gyakorlat a csapatban, továbbá ha a játékosaink a Sevilla tizenhatosa elé húzódnak, akkor egy labdavesztés során a szintén a vonalak mentét kedvelő Sevilla hatékonyabb támadásokat vezetett volna. Emlékezzünk, hogy a tizenhatos előterében igazából Kroos volt az állandó jelenlévő, Modric többször kihúzódott a jobb oldalra, Kázmér pedig taktikai okokból jóval távolabb volt a támadásoktól.
A standing ovation-t kapó Casemiro egyel fentebb tekert a teljesítményén, öröm volt látni, ahogy csúszik, rámászik, elfejeli, leamortizálja az ellenfelét. Képzeljük el, ha ő tegnap nem játszik. Mert így is sok helyzete volt a Sevillának. Pedig Kázmér 7 labdát szerzett (6 szerelés, egy közbelépés) ötször tisztázott és most figyelj… várj még… várj… LENYOMTA TONIT! 95%-os passzpontosság, míg a fritznél „csak” 93.9%.)
Látni kell, hogy őt tényleg nem lehet kihagyni, legyen ennek a döntésnek akár Isco, akár James az áldozata, de vele biztonságosabb a csapat. Viszont messze nem stabil. Ahhoz az egész gárdának kell védekeznie, amit remélhetőleg a Klasszikón látni is fogunk. Mert lehet bármilyen jó formában Casemiro, a Barca-játékosokkal szemben, és a kis körömpasszokkal szemben Kázmér mindig úton lesz – ha nem segítenek neki.
Bale volt a legjobb a BBC tagjaiból, az ellenfél bőven megadta neki a lehetőséget a sebessége kihasználására és ő ezt köszönte szépen, meg is tette.
Góljának köszönhetően rekordot döntött, már ő a legtöbb gólt szerző brit játékos a spanyol bajnokság történetében, 43 góljával lenyomta a Barcelona korábbi játékosát Gary Linekert.
Nála is és Benzemánál is azt lehetett észrevenni, ami csak egy ideje, nagyjából 5 éve létező dolog, hogy akkor is CR-t akarták helyzetbe hozni, ha a portugál volt a rosszabb opció. Ez mondjuk addig így lesz, míg Ronaldo nálunk játszik.
Fontos még megjegyezni, hogy Bale jobb formában van a szezont tekintve, mint tavaly, ez a képernyőn is átjön, de a számok is magukért beszélnek: 18 bajnokiján eddig 23 gólban volt szerepe, vagy assziszt adó vagy gólszerző volt. Ez a 23 gól egyel több, mint ami a tavalyi bajnoki szezonban elért a kanadai táblázaton.
A portugál ugyan nem jegyzett három gólt és talán a leggyengébb teljesítmény hozzá köthető, de még így is azt mondom, hogy átlagos, elfogadható meccset hozott le – nem volt rossz 90 perce. Igen, ami Danilo esetében a beadás, az CR-nél a kapura lövés – de véleményem szerint egyik lövésével sem rontott el egy ígéretesebb opciót. A gólja majdnem onetouch volt, a tizenegyesét Messinek ajánlotta, a gólpassza simán rontott passz volt, ami számunkra szerencsésen alakult, talán csak Jesére haragszik, hogy a super-sub (a teljes bajnokság legjobb cseréje, amit 3 góllal és 3 gólpasszal ért el csereként) nem passzolta le neki a labdát.
Nacho és Varane megoldották a feladatukat, Varane hibáját hívhatjuk buta hibának is. Én nem teszem, mert ha minden ilyet befújnának, akkor 8 és 14 között lenne a tizenegyesek száma meccsenként. Mezrángatás nélkül nincs szöglet és pontrúgás. Ha valaki kommentbezőbe belinkelne egy gifet a „leszteri” esetről, most hétvégén, ahol konkrétan leöltöztették Huthot (azt hiszem ő volt az) – a spori semmit nem ítélt. Pedig az angol spori volt. Nem ilyen bitófára való spanyol vakvarjú. Mindkét csapatot rendesen sújtott a jelenléte. Talán két szótár is kevés, ha az ember jellemezni akarja a szakmai teljesítményét a komplett bírói gárdának a tegnapi meccsről.
Nacho pedig sallangmentesen, megbízhatóan, megnyugatóan játszott tegnap. Ő és Carvajal a két legjobb példa a madridizmusra.
Na és persze Navas. De ő korábbi csapataiban is így játszott. Nem véletlenül landolt nálunk (a kispadon…). Hogy helyre rakjam a tegnapi meccset, talán elég annyit írnom, hogy a Sevilla portása védett hármat és kapott négy gólt – Navas védett hetet. Ebből egy tizenegyes volt – amit akkor is kivédett volna, ha szabályokat betartva indul el, mert az egy rosszul helyezett lövés volt. Navas teher alatt érzi igazán jól magát, legutóbbi 4 büntetőből hármat hárított. A Meccs Embere – a Szezon Játékosa.
Teherről jut eszembe: James gyönyörű füttykoncertet kapott pályára lépésekor, Isco pedig ugyan megkapta a skandálást, de őt is fütyülték. Mindkettőt jogosan.
Lőtávolon belülre értünk a második hely eléréséért, de a következő fordulóban, ami két hét múlva lesz, akár vissza is eshetünk újra négy pontos hátrányba.
Bízzunk benne, hogy gólból akkor is ugyanennyi lesz a Real neve mellett, mint most.