1998. júniusát írtuk és véget ért második edzői szezonom a Parmánál. Még egy évem volt a szerződésből, amikor is fülembe jutott, hogy egy török csapat vezetője, nevezetesen a Galatasaray elnöke, Aziz Yildirim személyesen engem akar a következő edzőjüknek. S be kell valljam nem igazán voltam oda az ötletért. Hiszen mindössze pár éve voltam edző, ami még nem teszi lehetővé, hogy ekkora váltást meglépjek. Még Olaszországban volt a helyem. Ennek ellenére a török klub képviselői felkerestek otthonomban és beleegyeztem, hogy 3 napra meglátogatom a Galatasaray labdarúgó központját. Privát repülővel vittek Parmából, és az út titkossága ellenére rengeteg szurkoló várt a török reptéren. Szállás a Hotel Kempinskiben, ebéd a Boszporuszon. Szóval nem sajnáltak pénzt áldozni erre. Mindeközben a helyi lapok is tele voltak velem. Így érkeztünk el az utolsó ebédhez, ami során elém tolták az ajánlatukat:

 

 

3 millió dollár/év, 3 éven keresztül….Segítek, rahedli pénz! Csak viszonyításképpen, a Parma addig 700 ezer lírát (550.000 dollár) fizetett nekem évente. Ennek ellenére nemet akartam mondani. Viszont ki kellett találnom, hogy mindezt hogyan tegyem meg. Arra jutottam, hogy addig emelem a kívánságaim alkotta mércét míg egyszerűen meg nem elégelik és más edző után néznek. 

Első körben házat kértem a parton. Válasz: Yes. Aztán egy kocsit sofőrrel. Válasz: Yes. Majd az utazásaim megtérítése Olaszország és Törökország között. Válasz: Yes. Végül, a saját segédeimmel kívántam dolgozni. Válasz: Yes.

Szóval totális vereség. Akkora öngól…Távozásom előtt alá akarták íratni a szerződést. Kvázi fogoly voltam. Egyetlen egy dolog mentett meg. Méghozzá az élő szerződésem a Parmával.  (I can’t sign anything official right now. Let me go back to Italy, it’ll only take me a few days to rescind my existing agreement, and then I’ll come back to see you.) Így azzal tudtam hazamenekülni, hogy elintézem az élő szerződésemet, majd visszatérek Törökországba. De erre nem került sor, hiszen kissé csirkeként viselkedtem, mert feleségem informálta Yildirimet, hogy meggondoltam magam. Persze ők nem hagyták annyiban és újabb képviselők érkeztek hozzám.

Luciano Moggi és a telefonhívás…

Mindeközben Luciano Moggi (Juventus egyik elnöke) keresett telefonon azzal a céllal, hogy találkozni szeretne velem másnap. Bevallom azt hittem, hogy 1-2 játékosról akar beszélni. S némi nehézségek árán pár nappal később ott ültem Antonio Giraudo, Luciano Moggi és Roberto Bettegával. Azaz a triáddal szemben. És itt érkezett az igazi meglepetés, hiszen simán közölték, hogy engem szeretnének a Juventus következő edzőjének, már a következő szezontól. Nah, de mi van Lippivel? (Marcello Lippi a korszak egyik legnagyobb edzője. Megannyi siker közül egyszer elhódította a BL címet, valamint még 2-szer döntőbe is vezette az olasz alakulatot.) Mint kiderült, Lippi távozni szeretne, mert már nem volt boldog Torinóban. S pár órás beszélgetés után már ott virított az aláírásom a szerződésen.
Íme, néhány részlet a szerződésből:
1, Signore Carlo Ancelotti will take on, with the responsibilities of coach,  the technical management and training of the firs team of Juventus F.C. beginning with the 1999-2000 Championship season until 30 june 2001.

(Rögzítik, hogy Carlo Ancelotti fogja ellátni a 99-00-es szezontól az edzői teendőket a Juventusnál, egészen 2001. június 30.-ig)

2, For this position, Juventus F.C. will pay Signore Carlo Ancelotti the sum of italian Lire 1,800,000 (1,5 millió dollár), net of withholding, for the soccer year of 1999-2000 and Italian Lire 1,800,000 net of withholding, for the soccer year of 2000-01.

(Szintén rögzítésre kerül, hogy a tréneri fizetés átszámítva évi másfél millió dollár lesz.)

3, Signore Carlo Ancelotti assigns to Juventus F.C. the right to exercise on option for the athletic year of 2001-02 at the salary, established as of the sigining of this contract, of Italian Lire 2,000,000 (1,6 millió dollár).

(Ancelotti opciós jogot biztosít a Juventus számára a szerződése 2001/2002-es szezonra történő meghosszabbítását illetően 1,6 millió dolláros fizetés mellett. )

Aki nem ismerné fel őket…

…Hát így lett Don Carlo Ancelotti a Juventus edzője. Majd röpke 14 évvel később elfoglalta jelenlegi helyét a Real Madrid kispadján. (Bár nem ez volt az első alkalom, hogy Carletto és Florentino Pérez találkoztak, de az majd egy másik alkalommal kerül terítékre). Holnap pedig ismét összecsap a két gárda – a történelem során már nem először -, de a fenti sztori és a tudat, hogy Carletto edzőként is tevékenykedett a torinói klubnál, ezek külön pikantériát adhatnak a találkozónak.

(Aki egyébként kíváncsi Ancelotti többi élményére, az elolvashatja az életrajzi könyvét, ami forrása volt ezen posztnak is. Én csak ajánlani tudom a művet, mert igencsak érdekes dolgokra világít rá.)

Oszd meg a posztot, ha tetszett!