Comfortably numb!
Valahogy így érezhettük magunkat az elmúlt meccs során. Kellemesen ellazulva húztuk be, pedig a Rayo próbált megtenni mindent ennek az ellenkezőjéért. Nem jött be. Hiába szóltam előre, ha hagyják magukat, hamarabb szabadulnak. Három pont a zsebben, újabb ellenfél gereznája feltűzve a Trófeák Termébe (lassan olyanok leszünk, mint a Predatorok űrhajója), láthattuk Herr Tonit tündökölni, Ronci újabb rekordot és trófeát húzott be, a csapat pedig szép lassan lépeget a Valaha Látott Legjobb Real Madrid titulus felé. Hajtás után összefoglalunk.
Carlo vagy olvas minket, vagy a gondolatainkat látja, ezért úgy döntött, a szülinapos hülye Real bloggernek legyen némi öröme: Arbeloa helyett Nacho kezdett jobbhátvédben, a kapuban pedig Navas. De a BBC-ből nem engedett, és bár sokan elnézegettük volna Iscót, Jó ötlet volt Bale kezdetése. Már csak azért is, mert a 9. percben ő lőtte az első gólt. Kroos labdaszerzése után mértani pontosságú kontra végén Ronci(!!) kitűnő ütemű mélységi passzát Kroos bal lábbal (!!) centerezte, Bale meg a védőket megelőzve robbant be és lőtte a kapuba. Így kell kezdeni egy meccset, kérem szépen. A folytatás sajnos laposabbra sikeredett, de a vezetés tudatában nem is volt rá szükség hogy a srácok rángassák az istrángot. Ennélfogva előfordult az is, hogy a Rayo többet birtokolta a labdát, na nem mintha annyira sokra mentek volna vele. Veszélyt egyedül a pontrúgások jelentettek, mivel ezt még mindig nem tudjuk kellő hatékonysággal levédekezni. Szépen csordogált a meccs, ha akartunk, könnyen eljutottunk a Rayo kapujáig, de a befejezések mindig pontatlanok maradtak. A Rayo viszont nem behúzott kézifékkel érkezett, bátran és hatékonyan támadtak le, egy-egy távoli lövés adott is munkát Navasnak. Volt közben egy Ronaldót utolsó emberként történő lerántás, amikor ismét meggyőződhettünk arról, hogy a spanyol bíróknál egy vak idióta is különbül vezetne meccset. Mert erre csakis egy spanyol (vagy magyar, de előtte jól megkent) bíró inthetett továbbot. A világ többi részén ez piros lap. A félidő végét megnyomták kedvenceink. Előbb Hamesz lövését kellett kitornáznia a Rayo kapusának, majd a szögletből Benzema fejelt a felső lécre, egy perccel később Bale centerezését Benzema elől vágta ki az utolsó pillanatban Zé Castro. A 40. percben viszont már nem volt kegyelem. Jött Sergio, és a szöglet után becombozta a másodikat. Nehéz lenne tudatosnak minősíteni a mozdulatot, és bár lehet tudni hogy Ramosnak kiváló jobb lába van, ezúttal ez a suta mozdulat pont elég volt ahhoz, hogy a labda védhetetlenül vágódjon a kapuba. Meg merem kockáztatni, ha rákészül és rüszttel lövi meg, akkor se lehetett volna tökéletesebb. Már éppen kezdett volna unalomba fordulni a meccs, Hamesz pedig ezt nem akarta. Ezért a 44. percben egy pazar gólpasszal ugratta ki Baptistaot. Ő Buenohoz passzolt, aki pedig köszönte az ajándékot, és miután mindenki mellett elvitte (Navas kifutás közben elakadt Pepében), a kapuba gurított. Ezzel legalább izgalmassá tette a második félidőt. Egészen az 53. percig. Előbb a Rayo hozta ránk a frászt egy les miatt érvénytelenített góllal (megjegyzem, a labdaszerzésüknél Zé Castro kezére pattant a labda, de a minőségi spanyol bíró ezt se látta), majd jött Herr Kroos, és Ronci visszagurítása után teljesen megérdemelten megszerezte végre első gólját. De méghozzá milyet! Tessenek figyelni a hátsó kameraállást, abból látszik legjobban a varázslat. Pepnek pedig ismét jár egy pacsi és egy buksi simi hogy elengedte. Alonso 2.0? Inkább 6.0 az.
Miután felocsúdtunk a spontán orgazmusból, jött is a negyedik. Ronci(!!) centerezését Benya vágta közelről a kapuba. Hogy flansziánk kétméteres lesen ácsorgott, amikor megkapta a labdát, az az éles szemű sporit nem zavarta, de az oldalvonalnál elvileg ezért ácsorgó, zászlólengető kollégáját se. Komolyan mondom, egy egész estés börleszkfilmet lazán össze lehetne hozni a spanyol bírók röhejes ítéleteiből.
A 68. percben az indiszponált Hameszt Isco váltotta, Ronci pedig mindent megtett hogy betaláljon. És mivel csak nem akart neki összejönni, kezdett egyre jobban behisztisedni. A 73. percben Navas borzolta az idegeinket egy Casillast idéző homály kifutással, hat perccel később Bale bombáját tolta a felső lécre Alvarez.
Aztán a 83. percben Roncinak csak összejött. Aligha kétséges, erre a góljára nem lesz büszke. Egyrészt mert az érdem 70%-ban Alvarez kapusé, ugyanis akkora potya volt, hogy az űrből is látszott.
Carlo ezt követően újoncot avatott, Medrán váltotta Benzemát, majd jött még Csicsa is Bale helyett, de az eredmény maradt.
Könnyedén, lazán, meg se igazán izzadva húztuk be. Hiába a dugig tömött Bernabeu, a csapat kb. 70%-on pörgött, és ezúttal ez is vígan elég volt. Ismét válogatott szünet jön (hogy a franc egye meg!), így azért izgulhatunk teljes intenzitással, hogy ne sérüljön le egyik kedvencünk se. A whoscored szerint Ronci volt a MoTM, én ezzel vitatkoznék. Egyrészt tényleg egyre jobban lájkolom az új Ronaldót, aki már nem maga akar mindent befejezni, hanem egyre többször passzol és hozza helyzetbe a társakat, de a statok szerinti két assziszt meg a gól ellenére nálam Toni a meccs embere. Lassan elfogynak a jelzők rá is, ahogy a csapatra is.
Köszi Pep még egyszer!
Szóval a győzelem megvan, 42 gólt rúgtunk a bajnokságban, 11 forduló alatt. A szeptember közepén elszenvedett matrac elleni zakó óta minden sorozatban 100%-osak vagyunk. Nagyon megy a szekér, és nagyon rossz mostanában az ellenfeleinknek. Mit is várhanánk? Hát a folytatást! Pink Floydosan, kellemesen ellazulva:
Összefoglaló itt: