Collateral damage

Mint ismeretes, a Barca középpályása, a 18 éves Pablo Gavi tarolt idén a díjátadókon. Megnyerte mind a Kopa díjat, mind a Golden Boy-t. Ezeket a díjakat épp csapattársától Pedritől örökölte, így sok katalán szurkoló lelki békéje megnyugvást nyert, hogy a középpályájuk jövője jó kezekben lesz hosszú távon. Ha lesz hosszútáv, akkor ebben valószínűleg sokat nem tévednek, főleg Pedri díjazásai teljesen megérdemelt és racionális döntésnek tűntek, Gavi meg egy ígéretes tehetség. Azonban Gavi díja kapcsán az internet világában kisebb elégedetlenkedés ütötte fel a fejét, mert a jelölés érthető, a győzelem azonban finoman szólva kétségbe vonható, nála alkalmasabb nyertest lehetett volna találni az objektív szemlélőknek.

Pedri esetében nem csak a díj jogosságát nem lehet kétségbe vonni, hanem azt sem, hogy ő fejben is felnőtt ember volt, mikor azt megkapta. 18 évesen lehet valaki fejben elég érett, sőt Ansu Fati kis túlzással első felbukkanása óta annak tűnik. Na, Pablo Gavi nem az, hanem Pedri szöges ellentéte. Sem a pályán mutatott teljesítménye nem indokolta, sem fejben nem állt készen erre az elismerésre és még az is vitatható, hogy jót tett-e neki egyáltalán, hogy megkapta.

Laportának viszont muszáj volt a projektjét működőnek láttatni, ahogy a Clásico után muszáj volt a játékvezetőkhöz látogatást tenni, már-már Al-Khelaifi szintekre süllyedve. Minden erejével azon van, hogy igyekezzen visszahozni azt az álságos képmutatást, amik első regnálása idején is jellemezték a katalán klubot, akkor viszont legalább még „volt mire” felépíteni a hazugságot (La Masia aranygeneráció) most viszont sokkal inkább csak káros, amit művel.

Gavi

Kárt okoz pl magának Gavinak is, aki viselkedésévél már alapból sokaknál kihúzta a gyufát, mivel jól láthatóan nem tudja kezelni azt a rá nehezedő nyomást amibe Laporta egyre jobban igyekszik belekergetni.

Nem sűrűn látni ilyen neurotikus alapbeállítottságú játékost. Madridban is csak 1 rémlik, de ő nem a favágásban élte ki a frusztrációit.

Olyanokat láttam, akik felvették a fenegyerek attitűdöt, és bizonyos helyzetekben jelezték az ellenfélnek, hogy ki az úr a háznál. Ez a srác, viszont még 1 ártatlan leshelyzet után is képes a földet püfölni, játékvezetőkkel pörölni, belépőinek legnagyobb része lapveszélyes és a brutalitás határát súrolja. Meccs közben is szándékosan provokálja az ellenfeleit.

Többnyire ezek a kemény legények, azért legalább valamivel tekintélyt is tudnak parancsolni maguknak, Gavi a 173 centijével és vékony alkatával inkább csak idegesítő, önképzavaros pukkancs benyomását kelti az emberekben és ez a diszkrepancia olyan jelenetekhez vezet, mint:

Így bánik Laporta még azzal a kevés akadémistával is aki a csapat környékén van.

“Mes que un Club is not a slogan, it’s a declaration of principles. We have a reference which was the genuine style of football which Johan Cruyff taught us (…) we bet on the academy and now the club’s moved away from that.

“We did it because it was a way of being consistent with what we are, for the genuine style of playing football. Time has proved us right, they (the players and the coaches) were the real architects of that success.”

Joan Laporta 2019

Ha már az eredeti jelentést eltorzította, legalább az általa újraértelmezett verzióhoz tarthatta volna magát, azonban amikor válaszúthoz érkezett, nem a fiatalokra fogadott. A jelenlegi Gavi féle szörnyeteg tökéletes látlelete Laporta ténykedésének. Ha így folytatja, akkor fennáll a veszélye, hogy előbb törik ketté a karrierjét, minthogy beteljesítse a potenciálját.