Fast & Furious

A szezon eddigi legnagyobb megmérettetésén vagyunk túl. Carlo és fiai sikerrel vették az ősi rivális ellen az akadályt, és letörték azon Barca szurkolók szarvát, akik elhitték, hogy a 0-4 a valós különbség a két csapat közt, valamint Cádiz és Plzeň kaliberű ellenfelek trashing-je után még abba a hitbe is beleringatták magukat, hogy a seggükön fordul meg a passzátszél. A Real Madrid éretten futballozva, az első perctől kezdve kontrollálva lesimázta és beárazta a nehézségek idején épülőnek hazudott, valójában még a vélt identitását is szembeköpő, jövőjét a jelenben való kapálózásért zokszó nélkül elherdáló, kisebbségi komplexustól elködösült mentalitású FC Barcelonát. Mindezt totálisan konzervatív hozzáállással.

Haladjunk halálos iramban, de időrendben.

Situation volatile

Mint említettem, Ancsa mesterünk a konzervatív megközelítést választotta, ilyen felfogásban küldte gyepre a csapatát és választotta ki a kezdő tizenegyet, amely megegyezett a BL döntős csapattal. Az egyetlen különbség a Casemiro -> Tchouameni váltás volt. Néhányan jeleztétek a kommentszekcióban, amiről a beharangozóban is szó esett, vagyis, hogy jobb lett volna nekik menni az elejétől kezdve Rodrygóval és Fede Valverdével. Én is ezt jósoltam, azonban a meccs alakulása és eredménye ismét az öreget igazolta, meccs után meg is indokolta, miért így döntött, amire majd visszatérünk a későbbiekben.

Xavi kezdője Barcás körökben is kapott hideget-meleget. Sokan nem szeretik, ha Dembelé és a Premier League kiesést éppenhogy elkerülő Leeds Unitedból csillagászati (70millió) összegért igazolt, 25 éves, futball IQ-nuku Raphinha együtt kezd. Dembelé sem nagy eresztés, ami a mentális kapacitásokat illeti, viszont ő tud az átlag feletti labdás skilljeire, kétlábasságára, gyorsaságára támaszkodni, ezért mindig veszélyes. Meccs előtt nem véletlen őt emeltem ki, mint az első számú embert, akinek a fenyegetését komolyan kell venni.

Dembelé a legfontosabb játékos a Barca támadásvezetésében, külön érdekes, hogy Xavi, aki egykoron a középpálya kontroll alatt tartásában világelső játékosok közé tartozott, mennyire nem épít edzőként a középpályájára és mindent arra irányít, hogy Dembelét keressék a szélen, aki majd egymaga felhozza és veszélyt teremt. Meglehet, hogy Pedrin kívül a másik két delikvens, Gavi és Busqets totálisan alkalmatlan lenne egy ilyen játékra. Busquets azért, mert már túl van a zenitjén, ami az első gólunk előtt tökéletesen tetten érhető volt. Gavi meg egy tapasztalatlan, egydimenziós, középszerűségét szorgalommal maszkírozni próbáló idegbeteg tryhard még jelen pillanatban.

Igazi PR mestermunka volt Laportától, hogy megkapta a Kopa díjat, olyan játékosok előtt, mint Jude Bellingham, vagy Musiala. Még Camavinga is, aki nálunk nem alapember, – szemben Gavival a Barcában – többet tett le az asztalra eddig. Preduardo a BL kieséses szakaszban Európa elit csapatai ellen oktatott és teremtette meg a különbséget, ami pl. Chelsea, vagy Manchester City elleni feltámadásokhoz vezetett. Az a hír járja, hogy Bernardo Silva még mindig Camavinga zsebében szunyál. Gavi zsebében max *insert random Cádiz spíler* szunyálhat.

A kis kitérő után visszatérnék az alapgondolathoz. Valószínűleg a fentiek miatt kezdhetett végül Frenkie de Jong, ami szintén kétes döntés, mivel ő kimondottan támadószellemű játékos, ezért maga mögött sokszor túl nagy területet hagy, amit a washed-up Busquets már egyedül képtelen lefedni. Ugyanez a KP kezdett a tavalyi vereségünk során is, viszont ezen a meccsen Carlo nem nyújtott nekik segítséget azzal, hogy Lukitával és Kroos-szal akart letámadni. A bal oldalon kezdő Dembelé, az ezúttal is jól futballozó Carvajallal és a visszazáró Fede Valverdével teljesen nullázva lett.

Nem volt tehát meglepő ezek után, hogy 1. perctől kezdve az történt a pályán, amit Ancelotti csapata akart,  ahogy ezt az alábbi klippben gyönyörűen megfogalmazza Michael Bailey, a Tifo IRL, focis YT csatornán. Subscribe!

Seriously hostile

Nem is kellett sokat várni a Real Madrid vezető góljáig, amit egy teljes mértékben kiszámítható akció eredményezett, mondhatni a trademark Real Madrid találat. Olyannyira kiszámítható, hogy mikor José szerkesztőtársam véletlen arra kért meg múlt héten, hogy meccs előtt írjam meg az összefoglalót, viccből ezt reagáltam neki.

Stop that if you can. A gól előtt a Barca lagymatag letámadását röhögve kijátszó, a meccs későbbi periódusában már-már bullying kategóriába sorolható, közönséget többször is ollézásra késztető madridi középpályáé volt a fő szerep. Illetve pontosítok, ezúttal az ihletett formában futballozó Toni Kroos egymaga is megoldotta. Mondják, hogy Busquets fénykorában lerántotta volna és szabálytalansággal, sárga lap árán megakadályozta volna Toni fiúnkat.

Nos, a szabálytalanság megtörtént, a német karmeistert azonban ez egyáltalán nem zavarta, hogy véghez vigye a gyilkos kiugratást Vini irányába. Brazil szambásunk 5 másodperc alatt 5 métert vert a Barca jobbhátvédjére, Sergi Robertóra. Benne még a társai sem bíztak az akció során, mivel az összes hátvéd Vinit bámulva rohant hátra a kapujuk felé, fejetlen csirke módjára és négyen akarták blokkolni a beadást. Ezt Vini felmérte, így inkább kapuig vitte és Ter Stegenbe lőtte, azonban a kipattanó Benzema lábára került, akit nem zavart, hogy Stégával együtt 5-en álltak a lövése útjába, beverte, ahogy a nagy meccseken Ő beszokta.

Ellentétben pl. Lewandowskival, akiről a mai meccsen is bebizonyosodott, hogy ha nem tudják tömni a labdával, akkor kvázi emberhátrány, nagy meccseken pedig rendre felveszi a a post-prime Messitől örökölt láthatatlanná tévő köpenyt, és még akkor sem tud betalálni, ha 100%-os ziccerbe hozzák.

Alig több, mint fél óra után, a Real Madrid megszerezte a második gólját is. A gyors akcióban ismét Vinié volt a főszerep, és a szereposztás hasonló volt az első gólhoz, csak ezúttal Vini a pálya közepéről hozta fel a bogyót. A Barca megszeppent, szedett-vetett védő sora csak asszisztálni tudott. Különösképp Erik Garcia ment be a málnásba, mikor megkísérelte leszerelni szamba-boyt.

Vini úgy forgatta meg, ahogy nem szégyelli, majd sarokkal továbbította Tchouameninek a labdát, aki az üresen lévő Mendyt választotta, aki a szezonban először hozott egy jó döntést egy akció során. Látva, hogy a Barca védői ismét sápadt arccal, tele gatyával hátráltak a kapujuk elé, remélvén, hogy mennyiséggel legalább tudják kompenzálni a minőség hiányát, ismét lemaradtak a második hullámban érkező Fede Valverdéről, aki egy életerős, lapos-bombát zúdított a hálóba.

Halálos iramban roboghattunk tovább, immáron tetemes előny birtokában, zéró kockázatot vállalva. Az első félidő teljes mértékben az Atlético elleni mérkőzésre hajazott, bár matracék több valós veszélyt jelentő támadást vezettek a kapunkra, mint a Barcelona. Még a góljaink időzítése is kísértetiesen megegyezett. (Atleti: Rodrygo 16, Fede 36 | Barca: Benzema 12, Fede 35)

Just push right back.

A második félidő sem alakult másképp, Benzema már az 52. percben meglőtte a harmadikat, amit a játékvezető les címén jogosan annulált. Nem sokon múlott, BigBenz szépen oldotta meg. Itt is, már harmadjára volt tetten érhető, hogy a védők egyszerűen félnek megtámadni is a Real Madrid kapura törő játékosát. Benzema vezette-vezette, majd kilőtte a hosszút.

A későbbiekben annyira komfortosra vettük a figurát, hogy a közönség hangos ollézásokkal díjazta a látottakat. Luka Modric, Tchouameni és Toni Kroos fluid játéka élményszámba ment. Ancelotti 85. percig nem is cserélt, csak 1-et. Akiket még dicséret illet:

• Andriy Lunin: Bár nem dolgoztatták meg különösebben, néhányszor fontos volt, hogy higgadt maradjon a letámadó Barca támadók szuttyongatásai közepette. Megingása nem volt, a gólról nem tehetett. Bravo Lunin!
• Dani Carvajal: Dembelével nézett farkasszemet a meccs nagy részében és állta a sarat, valamint még a jobb oldalon vezetett akciókat is aktívan segítette. Nem meglepő tehát, hogy meccs végére kicsit kifogyott a szuflája és a frissen beállt Ansu Fati túl tudott járni az eszén. A túloldalon Mendy legalább annyira ludas a gólban, mivel lemaradt Ferran Torresről.

…úgy ünnepelt, mintha BL döntőn győztes gólt szerzett volna. Szerencséje, hogy ezúttal 2cm-ről üres kapura lőhette a labdát, mert egyébként a befejező skilljei hagynak némi kívánni valót maguk után. Jobban belegondolva bár, Lewandowskit látva, ma még ez sem jelentett garanciát a Barcának a gólszerzésre, akik 1.84-es xG-t tudtak termelni az egész meccs alatt, ezt is úgy, hogy a csapnivaló performanszuk miatt a Real Madrid – sajnos a szezonban nem először, ha gyenge az ellenfél (lásd Tico, Sahtar) – belealudt a meccsbe és engedte a minőség nélküli lövéseket, amik a BL döntő után is kapaszkodót, vagy LEVER-t, nyújtottak a szenvedő feleknek, akik ezt igényelték. Guardiola huncut mosolya vagyok, aki ezt a 2 kutyaütőt kukázta oda nekik.

További dicséretek:

• Federico Valverde: Én már nem nagyon tudok szóhoz jutni, mit jelent ez a srác a Madridnak.
• Eder Militao és Alaba: Akik tökéletesen semlegesítették Lewandowskit a meccsen. Nem került sor veszélyes pontrúgásokra, amiktől előzetesen tartani lehetett.
• Vinicius Junior: Aki két gólban is benne volt. Tőle szeretnénk kérni tisztelettel, hogy emelkedjen felül azokon a sérelmeken, amik ahhoz vezettek, hogy színészi mutatványokat domborítson és játékvezetőkkel pöröljön. Ancsa feladata ráébreszteni, hogy jó pár class-szal feljebb van, mint azok, akik megpróbálják rasszista viselkedéssel mélybe rántani. Amikor a futballal foglalkozik, párját ritkító egyéniség, akinek öröm nézni a játékát.
• Rodrygo Goes és a „bench-mob”: Akik a szakadék szélébe pajszerrel kapaszkodó véleményeket, miszerint itt a Barca kisebb szerencsével meg bírói ítéletekkel (Quelle Surprise) jobb eredményt is elérhettek volna, könyörtelenül lerúgták a feneketlen mélységbe, ahová valók.

Célba értünk. Thanks for the ride.

Mérkőzés után megkérdeztek egy profit:

“No, we didn’t take our foot off the gas. We just think about winning matches, not thrashing teams. We’ve taken three points for us and also three points off our main title rival this season. It’s a long season with a lot of matches. We’re obviously happy with the performance.” – Carlo Ancelotti

A vesztes edző, Xavi Hernández is klasszisokkal emelkedik Barca szurkolók egy bizonyos csoportja fölé, úgyhogy dicséret illeti, amiért nyilatkozatában elhangzott az alábbi felismerés, és amiért még reményt nyújt a morális és szellemi pöcegödörben senyvedő drukkereknek is.

“We have to be self-critical. We’re not doing well at all. We’re in a very bad dynamic and we have to change it immediately. I feel bad and frustrated. We weren’t as aggressive as we should have been.

“I don’t think Madrid have beaten us in intensity but they have in maturity, they have known how to compete better, they are a more accomplished and mature team than us at the moment.

“I won’t ever blame the players. It won’t happen. I am the captain of this ship and I take responsibility.”

Búcsúzik Michael Bailey is. SUBSCRIBE.