Empöti & Kimisztri

Meccsnap. Nem is akármilyen, a világfutball legnagyobb rangadójának napjára virradtunk. Carletto és Xavi harmadszor is farkasszemet nézhet egymással, azonban a három közül talán ez a mérkőzés lesz a legnívósabb. 1-1 győzelmet tud felmutatni mindkét mester, Ancsa győzelme a szuper mikiegér kupából van, Xavi 0-4-es mészárlásánál pedig a tetemes pontelőny birtokában a Real Madrid játékosok nem vették elég komolyan összecsapást. A csúfos vereség során Ancelotti taktikai brainfartokkal tálcán nyújtotta a mérkőzést Xaviéknak, akik le is csapták a magas labdát, mint azt ellenünk az évek során kegyetlenül megtették, amikor az fel lett dobva.  Olyan szempontból nyugodtabbak lehetünk, hogy Ancelotti, a mérkőzés előtti nyilatkozatában biztosította a szurkolókat: ezúttal nem akarja újra feltalálni a futballt.

„It’s true that I tried to invent something last year, but football isn’t about inventing and I suffered a big loss. We have to remember football was invented many years ago.” – Carlo papa 😀 😀 ❤️‍🩹

Jó volt egyébként olvasni az edzői nyilatkozatokat. Hol vannak már azok az idők, amikor Zidane nihiljét kellett néznünk a pályán és hallgatnunk is a sajttájakon. Ancelotti még azt is elmondta, hogy nem tekinti élet-halál kérdésnek a találkozót, illetve elismerően beszélt a katalánok stílusáról. Azt azért hozzátette, hogy szerinte a modern fociban nem tanácsos egy stílusjegyhez ragaszkodni és a ő sokoldalúságra esküszik, ahol a játékosokra van adaptálva a rendszer.

They’re clear on their history, and they continue with a style that the fans and the club like,” Ancelotti said of the Catalans. „It is an idea that has given them success that they continue to enjoy.

„Other clubs have a different idea. I think that having only one style is not the most appropriate because sometimes players change. It’s about looking for an idea in which the players feel comfortable”.

Fortuna velünk volt, amikor Allegri helyett Carlettót adta nekünk 2021 nyarán. (Meg ’22 nyarán is, amikor Mbappé helyett Csucsut). Pedig még tavaly is, sokáig nem úgy nézett ki, hogy Ancsa sikerre fogja vezetni az ötleteit. Épp a Xavineta elleni égés utáni coping posztok során került elemzésre Ancelotti munkássága, és sok pozitívumot nem találtunk. Nem rotált, indokolatlanul jegelte a fiatalokat, nem sikerült megszerveznie a letámadást sem és az átmenetekben is csak ímmel-ámmal voltunk sikeresek. A Madrid játéka ennyiből állt: Just ViBe. Vagyis Vinicius és Benzema, ha megoldották, akkor győztünk általában. Na, meg persze Courtois védései segítettek. A zakó után azonban valami megváltozott. Ancelotti reagált a kritikákra.

Sok embernek – magamat is beleértve – resetelni, de lehet, hogy még jobb szó az, hogy frissíteni kellett a gondolkodását a futballról Ancelotti tavalyi BL menetelése után. Nekem egy edzőben mindig az volt fontosabb, hogy taktikailag topon legyen, a többi részt csak esetleg lábjegyzetben feljegyeztem. Ahogy azonban sorra buktak el a taktikai géniuszok Carletto Madridja ellen, úgy értékeltem át a dolgokat és sikerült megértenem egy fontos dolgot.

Football is about the relationships with people. You don’t see a lot of that these days, do you? – Scholes

Ez a felfogás, amit Scholes emleget valamelyest szembe megy a jelenleg trendi hozzáállással. A Premier League nagy koponyái szinte kivétel nélkül rigid rendszerekben gondolkodnak és Xavi is erre helyez nagyobb hangsúlyt. Azonban azok, akik csak így tekintenek a futballra, saját maguknak generálnak plafont. A rendszerre épülő foci remekül tud működni egy hosszú ligaszezon során, viszont a kupasorozatokhoz egyszerűen KELL az a fajta craftmanship, amire Ancelotti próbál utalni mindig.

Ezért  fordulhatott elő pl. tavaly Guardiolával, aki a rendszerfutball legnagyobb mestere jelenleg, hogy amikor beütött a krach Rodrygo góljai után, a csapata nem tudott magához térni, de a szezonjuk során jellemző volt, hogy más csapatok is, ha belerondítottak Pep levesébe, akkor rövid időn belül 2-3 gólokat képesek voltak lőni PepCity ellen. 2-1 után a Madrid játékosai egyszerűen olyan elevált állapotba került egységként futballoztak egymásért, amire a City játékosok képtelenek, mivel nekik az van a fejükbe verve, hogy a rendszer mindenek felett. Hegedűs Henrik is utalt a City – Real Madrid mérkőzés után, hogy egyszerűen nem fér bele ilyen helyzetekben, hogy 2-3 perc alatt szövögesd a támadásaidat. Guardiola egyik hibája, hogy sokszor ő akarja megnyerni a meccset, a játékosai helyett.

Freudi elszólás még tavalyról. When I destroyed them. Majd gyorsan korrigál. Idén már merőben más interjút adott az Ancelotti féle humbling után.

Mit tanulhatunk Mourinhótól a témában?

Mourinho punditos bölcsességeiben szépen jellemezte az Ancsa-Madridot, de Xavi felfogásától sem állnak távol az a gondolatok amik elhangoztak, bármily furán is hangzik. Xavi nem vádolható meg azzal, amivel pl. Klopp a tavalyi BL döntőn, illetve ebben a szezonban végig, vagyis, hogy a saját identitásához való ragaszkodás mellett félt volna stratégiailag fontos döntéseket hozni a győzelem érdekében. Xavi is ‘umble enough, hogy felmérje az ellenfél erősségeit és saját gyengéit is, amikor a meccstervét dolgozta ki. Ezért döntött amellett tavaly, hogy valódi szélső hátvéd helyett (gyengébb volt a merítés), Ronald Araujót állítja Viníciusra. Ahogy tapasztaltam, ez tetszett a culéknak. Biztos vagyok benne, hogy idén is készül valami specifikus finomsággal. Alighanem a hírek szerint 100%-os állapotban lévő Jules Koundé fogja őrizni Vinit. Koundénak tavalyról lehetnek rémálmai Viniről még a Sevilla elleni meccsek kapcsán, de kétség kívül ő lenne a legjobb elérhető opciójuk a brazil szambásunk féken tartására.

Kik lesznek bevethetők?

Madridi oldalon már biztosan nem játszhat Courtois, ami elég nagy érvágás. Kurta idén is fontos fogaskerék a gépezetben, még akkor is, ha a clean-sheetek nem jöttek össze, mert mindig kaptunk valamilyen bugyuta gólt. Annyi vigasz azért van, hogy legalább nem rendszerszintű problémák miatt kap sok gólt idén a Real Madrid, de akkor is, ezek az átmeneti switch-offok pl. pontrúgások levédekezésénél, vagy némely másik játékszituációban kicsit aggasztó. Néha az összpontosítást nem tudja 100%-osan fenntartani a Madrid, erre a legjobb példa a Sahtar elleni odavágó, amikor legalább 6-al kellett volna nyerni, de a végén mégis izgulni kellett, mert a semmiből szépített a Sahtar. Atlético ellen hasonló volt a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ott a második félidőben tudatosan visszavettünk, de a malacgólt akkor sem tudtuk elkerülni. Clásicón remélem nem kell külön kérvényt benyújtani a srácoknak, hogy végig koncentráltak maradjanak. Madridi részről ennyi hiányzó lesz.

Kapuban tehát Lunin fog védeni, hacsak Luis López fel nem hívja a Liberty City-s mafia-kapcsolatait és meg nem fenyegeti valamivel. Többi poszton Ancsa fel tudja küldeni a legerősebb garnitúrát. Legyünk mi is ‘Umble enough, hogy megnézzük a Barca erősségeihez képest melyik lenne a legjobb 11.

Antonio Rüdiger

Egyszerűen muszáj kezdenie. A Barca támadásainak nagy százaléka úgy végződik, hogy Dembelé –> Lewandowski. Rüdiger földön és levegőben is képes lehet redukálni a lengyel impaktját. Arról nem is beszélve, hogy a letámadás elleni labdakihozatalokban is nagy hasznát vennénk a Pitbúgeci Antonio nyomástűrésének, jó labdacipelésének és passzolásának. Utóbbit Alaba is tudja, de ő már az előző klasszikuson is gyengének találtatott, ami a fejpárbajokat illeti. Militao és Rüdigerre tenném a voksot.

Ferland Mendy

Szintén nagyon fontos, mert Dembelét meg kell állítani valahogy és erre neki van a legnagyobb esélye, hogy akár 1v1-ben, akár sebességben felvegye vele (valamelyest) a versenyt. Korábbi posztokban statisztikával is bizonyítottuk, hogy Vini sokat segít védekezésben is, rá is szükség lesz, hogy fegyelmezetten zárjon hátrafelé, ha kell. Én úgy gondolom, hogy jó Dembelé nélkül Lewa játéka szinteket esik vissza, szóval a legfontosabb feladatok egyike, hogy a fhanszia gamert kordában tartsuk.

KP

Középpályára nincs egy specifikus jó megoldás, ott bármelyik kombó mellett lehet érvelni és bármelyik működhet is. Én személy szerint a Csucsu-Toni-Fede hármast preferálnám, ami egyszerre biztosítaná a nyomástűrést és a sebességet + passzpontosságot ami a kontráinkhoz fog kelleni. Controller Lukita később jöhetne csereként. Ráadásul láttuk, hogy ha mi tudjuk megszállni az ellenfél tizenhatosának környékét, akkor Fede mennyire fontos az összjátékban is. (Mire nem jó ez a srác?)

Támadósor

Vini-Benz-Rodrygo. No question. Azzal, hogy Fedét középre raktam, támadásban új dimenzió is megnyílt Rodrygóval, aki jobb szél helyett teljesen kiszámíthatatlanul képes bárhol feltűnni és kombinálni Vinivel, vagy Benzemával. Szélességet a KP-ról fellépő Valverde biztosíthatná. Most szerintem nincs szükség a BL döntőben látott konzervatív stratégiához, ahol Fede volt a szélső támadó.

Neuralgikus pontok

A már említett Lunin. Reméljük felnő a feladathoz. Illetve sajnos itt kell megemlítenem Carvajal-t is, de nála azért bízhatunk abban, hogy a nagy rangadókra most már rendszerint összekapja magát (többi meccsen sem olyan vészes, de azért azon az oldalon exploitálhatók vagyunk, valljuk be). Danival főleg akkor lesz gond, ha Fede nem kezd, és nem tud neki besegíteni, valamint ha Xavi gondol egy merészet és Dembelét jobb oldal helyett balra teszi. Ha ez nem történik meg, akkor Raphinhával találhatja szembe magát, tőle kevésbé tartok, mert akármikor láttam játszani a szezonban, egy brazil bőrbe bújtatott Lucas Vazquez benyomását keltette. 🤷

Mi szólhat a Real Madrid győzelme mellett?

Direkt nem mentem bele mély elemzésekbe, hogy eddig, hogyan szerepeltek a csapatok, ki-hány gólt rúgott/kapott stb. Aki ezek szerint latolgat, az tévúton jár, legalábbis szerintem. Barca jól szerepelt a bajnokságban, de a gyengébb minőségű ellenfelek torzítanak a statisztikákon, a BL-t meg megtárgyaltuk, hogy az egy külön kávéház. Kérdezzük Mr. Mourinhót mi szólhat egyértelműen a Real Madrid mellett ezen a délutánon:

☠️

Have fun, Hala Madrid!